A jövő heti Gašparovič-Áder találkozó, a KMKF, a székely zászló-ügy, a vasútállomások magyar nyelvű helységnévtáblái, a megyei választások – mindezek témai voltak a Közbeszéd február 15-i adásának, melynek Berény József, az MKP elnöke volt a vendége.
Előrelépést várnak a jogfosztás kérdéseiben is
Az MKP képviselői a héten Áder János magyar államfővel is találkoztak, azt megelőzően, hogy Ivan Gašparovič szlovák államfő február 18-án Magyarországra látogat. Kilenc éve nem volt magyar-szlovák államfői találkozó, s bár nagy áttörést ettől sem várható, de bíznak benne, hogy a rendezetlen kérdések kezeléséhez hozzájárulhat.
Berényi József, a Magyar Közösség Pártja elnöke a Duna TV Közbeszéd műsorában megerősítette, hogy a magyar miniszterelnökkel és az államfővel a konzultációk folyamatosak. Áder Jánossal viszont első alkalommal találkoztak. A konzultáció témái nyilvánvalóan a kettős-állampolgárság, a szlovákiai magyar oktatás-ügy, a kultúra helyzete, a határon átnyúló együttműködés volt, s az MKP vezetői itt is elmondhatták az álláspontjukat.
Az MKP szeretné, ha a Gašparovičcsal való találkozás során a magyar fél képviselné a felvidékiek érdekeiket, hogy pl. a jogfosztás kérdéseiben is legyen előrelépés. „Nekünk is fontos, hogy a két ország közti kapcsolatok jók legyenek. Mi elmondtuk a véleményünket, s örülni fogunk, ha valamilyen előrelépést sikerül elérni” – mondta a téma kapcsán Berényi február 15-én, amely napon sor került a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumára (KMKF) Budapesten, az Országház épületében.
Szolidaritás a székely nemzettestvéreinkkel
A KMKF-ról Berényi elmondta, hogy a felvidéki magyar politika szempontjából ez egy konzultatív, koordinációs szerv. „Fontosnak tartjuk, hogy évente egyszer a Máérton kívül a kárpát-medencei képviselők találkozzanak, s elmondjuk egymásnak, hogy mi a helyzet az egyes országokban, mit tervez Magyarország velünk kapcsolatban a törvényhozás szintjén. Ma is elhangzott sokszor, hogy voltunk már jobb helyzetben is, s a 90-es évek elején a perspektíva jobb volt. Van mit tenni, van miben egymást segíteni” – szögezte le.
A tanácson is szóba került az asszimiláció, a magyarok számának csökkenése. Ezzel kapcsolatban a KMKF – megismételve 2011. március 11-i állásfoglalását – kinyilatkoztatta, hogy „a külhoni magyar közösségek megmaradásának és jogainak hosszú távú biztosítékát a különböző autonómiaformákban látja, beleértve a területi autonómiát is”, ezért is támogatják a szolidaritásból kihelyezett székely zászlók-ügyét, amely az autonómia jelképévé vált.
Szintén február 15-én szinte egy időben, ahogyan a Magyar Országház épületére úgy az Esztergom-Párkány közötti Mária Valéria hídfőre is felkerült a székely zászló az MKP képviselőinek a jelenlétében. Mindennek az MKP is komoly jelentőséget tulajdonít, ahogy az nyilatkozatukban is megfogalmazták, s szolidaritást vállalnak székely nemzettestvéreikkel.
„Amikor Dunaszerdahelyen a futball-rajongók elkezdték használni a nemzeti trikolórt, s azon keresztül drukkoltak a helyi csapatnak, akkor az állam lépett, s nálunk is betiltották a nemzeti trikolór használatát. Így mi is pontosan tudjuk, hogy milyen az, amikor a szimbólumaitól megfosztják az embereket” – emlékeztetett. Hozzátette: „Egy igazi, szabad demokratikus országban nem lenne szabad, hogy ez gond legyen, s mindez nem egy államellenes összeesküvés, ahogyan az akkor elhangzott. Ezért is vagyunk szolidárisak.”
Harc a kétnyelvűségért
Ugyanakkor a felvidéki magyarok ügyeit is képviselik, amikor magyar feliratokat helyeznek ki a vasútállamosokra. Az első magyar helységnévtáblák Ekecsen, Kisújfalun és Szepsiben kerültek ki, február 15-én a civilekkel közösen pedig Őrsújfalun is elhelyezték a magyar feliratot. „Több polgármester fordult már a vasúti társasághoz azzal a kérvénnyel, hogy kétnyelvű lehessen a vasúti állomás. A válasz elutasító volt. Ezért tartjuk fontosnak, hogy néhány helyen demonstráljuk, hogy nem fáj az, ha ki van írva magyarul is, főleg azokon a helyeken, ahol döntő többséggel magyarok élnek, s a kétnyelvűségnek természetesnek kellene lennie.
Nyílt levél Bugár Bélának
Berényi József a megyei választások kapcsán nyílt levelet tett közzé a magyar napilapban február 15-én fizetett hirdetés formájában, mert információk szerint a Most-Híd február 16-i Országos Tanácsának ülésén arra készül, hogy bejelentse – mivel nem volt sikeresek a tárgyalások az MKP-val, ezért a Népi Platformmal működnének együtt. „Ezek ugyan feltételezések, de több jel is arra utalt, hogy a szombati tanácskozása a Most-Hídnak lezárhatja a velünk való tárgyalási folyamatokat. Ezért tartottam fontosnak ezt közölni, hogy ne tegyék. Az elmúlt két évben négy alkalommal indultak a jelöltjeink egymással szembe. Nem lehet elvárni senkitől azt, hogy egy vagy két tárgyalással ezek a feszültségek megoldódjanak” – mondta Berényi. Utalt arra, hogy a nemzeti minimum aláírásánál is több hónapig tárgyaltak, míg meg tudtak egyezni, s ugyanez nem megy könnyebben kerületi-megyei szinten sem. „Fontos lenne, hogy ne hívjunk szembe a másik párt legyőzésére szlovák pártokat” – reagált Berényi a Most-Híd szlovák pártokkal kötendő koalícióira. Elmondta, azért írta meg a nyílt levelet, mert azt szeretnék, ha közösen találnák meg a közös indulásnak a lehetőségeit.
Az MKP Dél-Szlovákiában a legkiépítettebb párt, melyet járási szinten nem olyan könnyű legyőzni. Ezt bizonyítja az is, hogy legutóbb az önkormányzati választásokat is megnyerték. „De mindannyiunk közös érdeke, hogy ahol arra a legnagyobb szükség van, ott egyezzünk meg” – szögezte le Berényi József, az MKP elnöke.
Duna TV – Közbeszéd nyomán Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”37983,38010,37966,38011,37974,37927″}
