A legutóbbi népszámláláskor lényegesen többen vallották meg nemzetiségi identitásukat a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) honlapján közzétett adatok szerint, mint tíz éve – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi).
A tárca szerint ez a kormány sikeres nemzetiségpolitikájának köszönhető. Az elmúlt három évben a kormány sokat tett a nemzetiségekért: az alaptörvényben rögzítette, hogy a magyarországi nemzetiségek államalkotó tényezők, nyelvüket, kultúrájukat védi – emelték ki. Hozzátették: a nemzetiségi önkormányzatok költségvetési támogatásaiban bekövetkezett változásoknak köszönhetően az országos nemzetiségi önkormányzatok által átvett intézmények száma jelentősen nőtt az elmúlt időszakban.
A közleményben azt írták: Magyarország a térség számos országa számára követhető példa. Több országban a magyar modell alapján alkották meg a nemzetiségek országos képviseletének rendszerét és kulturális autonómiájának lehetőségét.
Németh Zsolt, a KSH elnökhelyettese a népszámlálásról szóló csütörtöki, budapesti sajtótájékoztatón elmondta: 315 583 ember (a tíz évvel ezelőttihez képest 153,4 százalék) vallotta magát cigánynak első- vagy másodsorban. A jelentős emelkedés okaként említette, hogy megengedték a kettős identitás megjelölését. Ezen felül 71 686-an vannak, akik önmagukat roma emberekkel közös háztartásban élőknek vallották, továbbá 247 959-en laknak „nagymértékben cigány nemzetiséghez tartozók által lakott területen” – fogalmazott.
Kitért arra: a második legnépesebb nemzetiséget a németek jelentik 185 696-es, a harmadikat pedig a románok 35 641-es létszámmal, utóbbiaktól nem sokkal marad el a szlovákság, 35 208-as lélekszámmal. A migráns csoportok közül a legnagyobb az oroszok aránya, ők 13 337-en vannak, ami 242 százaléka a 10 évvel ezelőtti adatnak, a kínaiak pedig 6770-en élnek Magyarországon, ami a korábbi adathoz képest 232,2 százalékot jelent. (mti)
