Pomogáts Béla mutatta be Pozsonyban Csáky Pál új, „Csend és lélek” című könyvét. A Magyar Közösség Pártjának székházában tartott rendezvényt nagy érdeklődés kísérte. (Képgalériával frissítve)
A közönség soraiban közéletünk szereplői közül számos ismert arc bukkant fel, köztük Balogh Csaba, Magyarország nagykövete, Bárdos Gyula Csemadok-elnök és MKP elnökségi tag, Duba Gyula, Mács József írók, Duray Miklós politikus, író, egyetemi oktató.
A rendezvény első felében a „Beszélgetések a nemzettudatról” sorozat újabb állomásaként Pomogáts Béla beszélt a magyarságtudatról, történelmünk alakulásának hátteréről, a háborúk és az azokat lezáró békék következményeiről és a rendszerváltozásról. Úgy látja, a kommunizmus megdöntésének késése mély nyomokat hagyott a magyar társadalomban is. A nép átlaga ugyanis beleszokott a kommunista rendszer lagymatag légkörébe, melynek következményeként megszűnt a személyi felelősség és leépült a polgári mentalitás is. Emlékeztetett arra, hogy már Göncz Árpád egykori köztársasági elnök is felhívta a figyelmet arra, hogy a mentális struktúrát akár egy évtized alatt lebonthatók. „Én is látom a széthúzást. Látom, hogy az a lelkesedés, amely 1989 körül jellemezte a térséget, az mára nagyon elerőtlenedett. Ezt revitalizálnunk kell” – mondta az irodalomtörténész.
A könyvbemutató az AB ART kiadó vezetőjének, Balázs F. Attila rövid üdvözlő beszédét követően az „Elszállt galambjaink” című fejezet felolvasásával kezdődött, melyben – Molnár László tolmácsolásában – Zoller Mihályra, a rendszerváltozást követő időszak egyik kiemelkedő személyiségére emlékezett vissza Csáky Pál.
A könyv 25 írást tartalmaz – két csoportba sorolva: Magyar sorsok, illetve Elorzott haza. „Mikor kézbe vettem a könyvet, az volt az első benyomásom, hogy két különböző anyagot olvasok, de miután elolvastam a könyvet, meg kellett állapítanom, hogy ez nem két könyv egy kötetben, ugyanis a két rész kiegészíti egymást” – mondta Pomogáts Béla, aki szerint Csáky Pál új könyve „közös ügyünk”. „Tudatosan használom a többes szám első személyét” – hangsúlyozta Pomogáts. Rámutatott, hogy Csáky Pál könyvében erőteljesen megjelenik a nemzet iránti felelősség, személyes emberi példákon, sorsokon keresztül. „Aki az első rész fejezeteit elolvassa, kicsit el is keseredhet, hogy ennyi jó szándék, akarat, erőbedobás nem hozta meg a kívánt eredményt” – vélte az irodalomtörténész. A könyv olvasásakor számos ismerős arc elevenedett fel, a bátraké és a közösség ügyével szembeforduló hazaárulóké is. „Meghajtom a fejemet azok előtt, akik a közösségünk fennmaradásáért, megerősödéséért cselekedtek” – mondta. A példaértékű sorsok mögött ott vannak a személyes drámák is, köztük olyanok is, amelyekből akár két személyes színművet is érdemes volna írni. „Hűen kifejezné annak a kornak a drámaiságát, amelyet a felvidéki magyarságnak át kellett élnie” – vélte a neves irodalmár. Csáky írásaival tulajdonképpen a szépirodalom magaslatára emelt riportot tár elénk a sorsunkról, amelyben az is megmutatkozik, hogy az egyéni elszántságnak, akaratnak nagy szerepe van történelmünk alakulásában. „A második, publicisztikai részt is úgy olvastam, mint egy küzdelmet a 20-21. századok drámáival szemben. Győznünk csak akkor lehet, ha vállaljuk a drámákat is, és ez a könyv lényegében a győzelemről szól– mondta könyvbemutatója végén Pomogáts Béla. Hozzátette: „Ezt a győzelmet szeretném üdvözölni!”.
Képgalériánk itt tekinthető meg.
Oriskó Norbert, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”39759″}
