Az Európai Bizottság szemére veti Szlovákiának, hogy az Európai Unió strukturális alapjaiból a roma kérdés megoldására kapott támogatások felhasználása nem volt hatékony.
Ezenkívül negatívan értékeli a látens diszkriminációt és a romák szegregációját az iskolákban és a romatelepeken is – tájékoztatott az Európai Unió Regionális és Helyi Politikáért Felelős Igazgatóságának igazgatója, Rudolf Niessler a szlovákiai romák integrálására szánt európai uniós strukturális alapok hozzájárulásairól szóló konferencián. Niessler hozzáfűzte, bár a pénzeket felhasználják, a romatelepeken nem látni előrelépést.
Az igazgató elismerte, hogy az elmúlt két évben valamiféle előrelépés történt ugyan, de az nagyon elenyésző. „A szavakról át kell térni a tettekre” – mondta. Szerdán ellátogatott a Kassa közeli romatelepekre is, és saját bevallása szerint sokkolták őt a látottak, az, hogy milyen kedvezőtlen körülmények közt élnek ott az emberek. Meggyőződésének adott hangot azt illetően, hogy a konferencia hozzájárul a roma problémák megoldására szánt európai pénzek hatékonyabb felhasználásához. Szlovákia 200 millió eurót kapott a leszakadó csoportok problémáinak a megoldására az Európai Uniótól, amelyet 2015-ig meríthet ki. Niessler hangsúlyozta, hogy az elkövetkező tervezési időszakban az Unió sokkal szigorúbban ítéli majd meg a projekteket és megvalósításuk ellenőrzését is. „A kézzel fogható eredményekre fogunk összpontosítani, amely, ha nem lesz meg, a nyújtott támogatást vissza kell szolgáltatni” – tette hozzá az igazgató.
Robert Kaliňák belügyminiszter megjegyezte, hogy az elmúlt 20 esztendőben azért is történt csak kis előrelépés a roma kérdés megoldásában, mert különböző elszigetelt tevékenységeket és projekteket támogattak, s nem történt rendszerbeli előrelépés. Elismerte, hogy sok esetben az EU-támogatások nem a leghatékonyabban kerültek felhasználásra, ám véleménye szerint akadnak azért pozitív példák is. Kaliňák szerint az utóbbi időben áttértek a probléma rendszerbeli, komplex megoldási stratégiájának kidolgozására, aminek pozitív változásokat kellene eredményeznie főleg az iskolakötelezettnél kisebb korú gyerekek művelésében, a munkahelyteremtésben, illetve a lakás és infrastrukturális gondok megoldásában. Az intézkedések motivációs elemeket is tartalmaznak, hogy a romák maguk is részt vegyenek az életfeltételeik javítására irányuló projektek megvalósításában. Kaliňák azt is elmondta, hogy a kormány olyan törvényt készít elő, amely lehetővé tenné, hogy a romák telkekhez juthassanak, amelyekre a házaikat építhetnék. Részletesebben azonban egyelőre nem kívánt erről beszélni. „Senkinek sem fogunk azonban semmit sem ingyen adni. A telkeket vagy pénzért vehetik majd meg, vagy pedig az értéküket ledolgozhatják” – hangsúlyozta Kaliňák, hozzátéve, hogy Szlovákiának a 2014-2020-as programozási időszakban mintegy 300 millió eurót kellene az EU-tól kapnia.
Peter Pollák (OĽaNO) romaügyi kormánybiztos szerint sok lehetőséget elmulasztottunk. „A romák helyzete az igyekezet és a rengeteg pénzfordítások ellenére nem javul, hanem romlik. A 2014-2020-as programozási időszakra új célt akarunk kitűzni, amihez megfelelő eszközöket keresünk. Olyan intézkedéseket kell hozni, hogy a romáknak legyen motivációjuk a jobb életre” – jelentette ki Pollák.
SITA nyomán dé, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”38910,39762,39467″}
