A magyarországi programokra több százezer vendéget várnak határon innenről és túlról. Augusztus 20-án, a Magyarság Házában átadják a Külhoni Magyarságért díjakat. Az ünnep előestéjén már átadták az állami kitüntetéseket.
A nemzeti ünnep alkalmából augusztus 19-én Kövér László, az Országgyűlés elnöke Kassán és Királyhelmecen vett részt a felvidéki magyarok augusztus 20-ai ünnepi megemlékezésein. Kövér László állami kitüntetésben részesítette Havasi Péter újságírót, Duncsák Attila festőművészt és Gábri Rudolf projektmenedzsert.
A magyar állam alapítására és Szent István királyra emlékeznek Felvidék-szerte is, melyről ITT tájékoztattuk olvasóinkat.
Most nézzük a magyarországi augusztus 20-i kiemelt eseményeket, melyekre szintén várják a határon túli érdeklődőket. Az „Együtt az ország” szlogennel megrendezett idei állami ünnepségek különlegessége, hogy nemcsak Budapesten, hanem számos Balaton-parti városban is tartanak rendezvényeket, koncerteket és tűzijátékokat.
Az ünnepség kedden, augusztus 20-án reggel 9 órakor a Hősök terén kezdődött katonai tiszteletadással Magyarország lobogója előtt. A tisztavatáson Áder János köztársasági elnök és Hende Csaba honvédelmi miniszter mondott beszédet.
Az érdeklődőket családi programok várták a Clark Ádám téren, valamint a budai Várban, ahol megrendezik a Mesterségek Ünnepét is.
A közmédia idén is közvetíti az ünnepi eseményeket, ugyanakkor a hagyományos programok mellett egyebek mellett jelen lesz a balatoni helyszíneken, valamint a Lánchíd mellett felállított szabadtéri színpadon is. A közmédia ajánlatát ITT>>> olvashatják.
Az ünnepi szentmise délután öt órakor kezdődik a Szent István-bazilika előtt, a szertartás pedig a Szent Jobb-körmenettel zárul. A liturgiát Erdő Péter bíboros, prímás, esztergomi-budapesti érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke vezeti, szentbeszédet mond Bosák Nándor debrecen-nyíregyházi megyés püspök.
A hagyományos budapesti tűzijáték este kilenc órakor kezdődik. A rakétákat három uszályról, valamint a Lánchídról lövik majd fel. Idén azonban – ugyanabban az időben – nem csupán Budapesten, hanem Siófokon, Balatonlellén, Keszthelyen, Zánkán, Zamárdiban és Balatonfüreden is tartanak tűzijátékot. A hét városban ugyanaz a zene szól majd és ugyanaz a látványvilág lesz látható.
Az ünnep előtt két nappal, augusztus 18-án megkezdődött a Nagyon Balaton elnevezésű rendezvénysorozat. A teljes régiót érintő program keretében három nap alatt több helyszínen tartanak majd koncerteket, sport-, családi és gyermekprogramokat.
A szervezők a budapesti és balatoni programokra is többszázezres tömeget várnak. Az M7-es autópályán jelentős forgalomra számítanak, ezért most az autópálya-kezelő képviselője is az operatív törzsben ül majd. Az események lebonyolításában, biztosításában mintegy 12 ezren vesznek részt, és az Országos Mentőszolgálat minden egysége dolgozik majd a rendezvények idején.
Rendhagyó módon az idei budapesti tűzijátékkal nem érnek véget a programok; kedd este tíz órakor az I. kerületben, a Naphegy lábánál, a Dózsa György téren ingyenes Ákos-koncertet tartanak.
A BKK azt közölte, felkészültek a várható tömegre, több járat menetidejét is meghosszabbítják, sűrítik, az utolsó metrószerelvények pedig hajnali negyed 2-kor indulnak a Deák tértől.
Ökumenikus istentiszteletet tartottak augusztus 19-én, az ünnep előestéjén, Budapesten. Igét hirdetett Gáncs Péter evangélikus elnök-püspök, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának alelnöke. A liturgiában részt vett Székely János katolikus püspök és Steinbach József református püspök, a tanács elnöke. Az új kenyeret Steinbach József áldotta meg.
Az állami ünnephez kapcsolódóan számos rendezvényt tartanak országszerte. Székesfehérváron hétfőn kormányülés volt, amelyen Orbán Viktor miniszterelnök mondott ünnepi beszédet.
Pécsett Páva Zsolt polgármester és Weisz Fanni hallási fogyatékkal élő fotómodell, esélyegyenlőségi aktivista, Pécs város arca szelték meg a kenyeret a Magyarok kenyere ünneppel együtt megrendezett Szent István-napi városi rendezvényen augusztus 20-án. A 2011-ben indult kezdeményezés keretében idén mintegy 100 tonna búza gyűlt össze, a Magyarok kenyeréhez 370 magánszemély és szervezet ajánlotta fel magyarországi és Kárpát-medencei magyarlakta területekről a gabonát.
A Pest megyei Diósdon hétfőn kétnapos városavató ünnepség kezdődött; a város kulcsát Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter adta át hétfőn. Miskolcon országzászló-avatás, kenyéráldás, kenyérszentelés lesz, az ünnepségen részt vesz Répássy Róbert igazságügyért felelős államtitkár.
Kedden Szent István-napi megemlékezés lesz az ópusztaszeri Árpád-emlékmű előtt, ünnepi beszédet mond Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes.
Tarlós István főpolgármester kedden Csepelen beszédet mond, és felavatja az Ősi elődeink című szoborkompozíciót.
Ünnepségeket tartanak több kerületben, valamint egyebek mellett Debrecenben, Szegeden, Szombathelyen, Keszthelyen, Zalaegerszegen, Sopronban, Miskolcon, Nyíregyházán és Gyulán is.
Az operatív törzs döntése alapján, az ünneplők biztonságának garantálása és a vagyoni kár elkerülése érdekében a kormány lemondta a balatoni helyszínekre tervezett tűzijátékot, azaz Siófokon, Balatonlellén, Zamárdiban, Keszthelyen, Zánkán és Balatonfüreden nem lesz központi tűzijáték. A fővárosban egyelőre nem indokolt a tűzijáték elhalasztása.
További részletek ITT>>>.
Augusztus 20. alkalmából adták át a Magyar Szent István Rend kitüntetést a közjogi méltóságok jelenlétében, a Sándor-palotában. A legmagasabb állami kitüntetés a Magyarország érdekében tett legkiemelkedőbb, különleges érdemek, kimagasló életművek, nemzetközi téren szerzett jelentős értékek elismerésére szolgál. A Magyar Szent István Rend állami kitüntetés idei két kitüntetettje: Lámfalussy Sándor közgazdász és Egerszegi Krisztina ötszörös olimpiai bajnok úszó.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere hétfőn köszöntőt mondott, és átadta a Magyar Érdemrend közép- és lovagkeresztjeit, valamint a Magyar Arany-, Ezüst- és Bronz Érdemkereszteket a budapesti Nemzeti Színházban. Magyar Érdemrend Lovagkereszt polgári tagozat kitüntetést kapott Kovács Gergelyné, kultúrtörténész, akinek nagy szerepe volt a hegyvidéki Esterházy szoborállításban. Kitüntettek ITT>>>.
Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter Magyarország köztársasági elnöke megbízásából augusztus 20-a, államalapító Szent István ünnepe alkalmából szintén több díjat adott át. Felvidékről a Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozata kitüntetést a felvidéki magyarságért történő példaértékű kiállásáért, a hit a nemzeti öntudat erősítése érdekében végzett tevékenysége elismeréseként Burián László esperes, plébános részére adta át. Évtizedeken át végzett kimagasló közéleti munkájáért, a felvidéki kitelepítettek emlékének ápolásáért Nemes Andrásné, a Kecskés László Társaság kuratóriumi elnöke részére szintén Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozata kitüntetést nyújtott át. További kitüntettek ITT>>>.
Külhoni Magyarságért Díj átadása
Magyarország miniszterelnöke az 3/2011. (XII. 30.) ME rendelet alapján a külhoni magyar közösségek érdekében a közéletben, az oktatásban, a kultúrában, a nemzet örökségének megőrzésében, az egyházi életben, a tudományban, a tömegtájékoztatásban, a gazdasági önszerveződésben kiemelkedő tevékenységet végző magyarországi és külföldi személyeknek és szervezeteknek Külhoni Magyarságért Díjat adományozhat.
A Külhoni Magyarságért Díj átadására nemzeti ünnepünk, augusztus 20-a alkalmával kerül sor a Magyarság Házában.
A díjakat Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár adták át. Magyarország miniszterelnöke a Külhoni Magyarságért Díjat adományozta az alábbi személyeknek és szervezeteknek: Derceni Gyöngyösbokréta Népi Együttes (Ukrajna); Életfa Családsegítő Egyesület (Románia); Élő Erdély Egyesület (Románia); Jó Pajtás (Szerbia); Koffán Tamás (Magyarország); Koncsol László (Szlovákia); Kriza János Néprajzi Társaság (Románia); Muravidéki Nótázók (Szlovénia); Paulinum Püspökségi Klasszikus Gimnázium és Szeminárium (Szerbia); Torontói Első Magyar Református Egyház (Kanada).
Semjén Zsolt köszöntő beszédében az 1995-ben, a Hazai Kisebbségekért Díj mellett alapított, a kormányfő által odaítélt elismerésről szólva elmondta: azt azok kapják, akik helyi közösségüket szolgálva sokat tettek az egyetemes magyarság megmaradásáért.
Hozzátette, Szent István a kereszténység fundamentumára építette fel a magyar államot, a többé-kevésbé szétesőben lévő törzsi területből szervezett államot, „közjogi abroncsot adott a magyarságnak”.
Ennek kapcsán megjegyezte, hogy ma is feladat a nemzet közjogi egyesítése. Az egyszerűsített honosítással kapcsolatban hangsúlyozta, a kérelmek száma megközelítette az ötszázezret, és decemberre az esküt tett külhoni magyar állampolgárok száma is eléri az ötszázezret.
A Külhoni Magyarságért Díjat a határokon túl élő magyar közösségek érdekében a közéletben, az oktatásban, a kultúrában, az egyházi életben, a tudományban, a tömegtájékoztatásban, a gazdasági önszerveződésben kiemelkedő tevékenységet végző személyek és szervezetek kaphatják meg. Az idén Kárpátaljáról megkapta az elismerést a derceni Gyöngyösbokréta népi együttes. A több mint 60 tagú hagyományápoló tánccsoport nevében Korolovics Zsolt művészeti vezető vette át a díjat.
Erdélyből három szervezet részesült a díjban. Az ottani magyar családokért hivatalosan 2005 óta, kismamaklubjával pedig 1999-től tevékenykedő Életfa családsegítő egyesület nevében Deme Ilona Julianna, míg az Erdély fenntartható fejlődéséért, kulturális örökségének és erőforrásainak feltárásáért kilenc éve megalakult Élő Erdély Egyesület elnöke, Boda Szabolcs vette át a díjat. A szintén erdélyi Kriza János Néprajzi Társaság 23 éve az erdélyi és moldvai magyar közösségek néprajzi jelentőségű tárgyi emlékeinek gyűjtésével és feldolgozásával foglalkozik Kolozsváron, a társaságnak adományozott díjat Pozsony Ferenc elnöknek adták át. A több évtizedes múltra visszatekintő vajdasági Jó Pajtás gyermeklapot anyanyelvápolásért, az iskolán kívüli kulturális ismeretanyag közvetítéséért részesítették a díjban. A csellóművész Koffán Tamás több mint háromévtizedes, az erdélyi magyarság életét megörökítő fényképészi munkásságával érdemelte ki a Külhoni Magyarságért Díjat. Koffán Tamás 1979 és 2011 között 40 ezer fotót készített.
A felvidéki irodalmi élet és a csallóközi helytörténet meghatározó alakja, Koncsol László szerkesztő, író, költő, műfordító, helytörténész is az idei díjazottak között szerepelt.
Szlovéniából a zalai népdalokat autentikusan tolmácsoló Muravidéki Nótázók héttagú csoportja részesült az elismerésben, hagyományőrző és közösségszervező szerepéért.
A fél évszázada újjáalakult vajdasági Paulinum Püspökségi Klasszikus Gimnázium és Szeminárium is az idei kitüntetettek egyike. A Szabadkán magyarul és horvátul is oktató katolikus intézményt Miocs József rektor képviselte a díjátadón.
Az 1929 óta működő Torontói Első Magyar Református Egyház a kanadai nagyvárosban és a környéken élő magyarság életének fontos központja, a második világháború után, az 1956-ban, majd a kommunista Romániából emigrálók felkarolója. Az elismerést kapott egyház mostanában a magyar állampolgársági eskük helyszíne is, és az utóbbi időben a kitelepülő romákat is segíti, például nyelvtanulási lehetőséget nyújtva nekik.
Az átadáson készült képek ITT>>> tekinthetők meg.
Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”41161,41103″}
