A hétköznapok embere, polgára ha munkahelyén nem teljesít azt először szóban, majd írásban figyelmeztetik a jobb helyeken, de nagyon sokszor nem betartva az előbb felsorolt lépcsőfokokat azonnal megválnak az illetőtől.
Tehát minket a környezetünk nem kímél. Ennél szerencsésebb helyzetben vannak alkotmánybíróink. Lehet, hogy sajnos… Én most mégis szeretném betartani a játékszabályokat és szóbeli felszólításnak titulálni a tavalyi alkotmánymenetünket a jelenlegit viszont írásbeli figyelmeztetésnek. Az alkotmánybíróság ezt követő cselekvésképtelenségét pedig remélem szankcionálja majd a társadalom… Ha nem így tesz akkor a jogállamiság egyik zálogának az intézménye marad politikai befolyás alatt.
A kettős állampolgárság problémája kapcsán – az alkotmánybíróság óriási diszkriminációt gyakorol. Mind a mai napig. Erre tanúbizonyságul szolgál az eltelt egy évnyi tétlenség.
2011. szeptember 1-jén a kettős vagy többes állampolgárságért petíció bizottság (a jelenlegi kettős állampolgárságért munkacsoport) szervezett egy megmozdulást Komáromban, ahol a helyszínen legkevesebb négyezer állampolgár fejezte ki ellenérzését az alkotmányban rögzített passzusokkal szemben megalkotott kettős állampolgárságot tiltó „Ficó törvénnyel” szemben.
2011. szeptember 21-én az elsején megszervezett tüntetés közösségének akaratereje cselekvésre bírta a parlamentben helyet foglaló képviselőket és beadvánnyal fordultak az alkotmánybírósághoz.
2012. szeptember 1-jén egy évvel később az alkotmánymenet végén a kettős állampolgárságért munkacsoport szónokai felszólították az alkotmánybíróságot, hogy vizsgálja meg a józan ész által egyértelműen alkotmányellenesnek vélt Smer – SNS kormány által hozott törvényt.
Mindezen fenti történések a magát európai jogállamnak tartó Szlovákiát és annak alkotmánybíróságát, belügyminisztériumát, kormányát semmiféle akcióképes cselekvésre nem ösztönözte. Szöszmötölés volt e körül, voltak bátortalan és ugyanakkor teljesen a közvélemény demokratikus részének kérését nélkülöző javaslatok, de semmi több.
Az alkotmánybíróság egyszerűen ignorálja polgárai akaratát, kérését. Sőt jelenleg politikai érdekeket képvisel egy „eurokomform” jogállamban. Hiszen ha már tagadhatatlanul diszkriminálja az ország területén élő, létszámában meghatározó nemzeti közösséget, akkor legalább tartsa tiszteletbe az állam törvényhozásában az ellenzéki oldalon ülő parlamenti honatyák legitim beadványát. De minden jel arra mutat, hogy politikailag állást foglal, nem mindegyik politikai erőt méri egy mércével.
Az ignorálás kéz a kézben jár a diszkriminációval is, amely ezt az egész állampolgársági ügyet Európában egyedülállóvá teszi. Amíg 2010 előtt Szlovákia határain kívül élő szlovák nemzetiségűek, vagy szlovák felmenőkkel rendelkezők probléma nélkül lehettek és lehetnek mind a mai napig kettős vagy többes állampolgárok, addig a 2010 után akik felevettek egy másik állam állampolgárságát és azt nem titkolták elveszítették a szlovák állampolgárságukat, amiről ugyan le nem mondtak. Szóval miért is tesz különbséget időpont és ember – ember között ez a törvény. 2010 után talán veszélyesebbek lettek az emberek Szlovákiára nézve? Nem hiszem.
Vagy lehet, hogy a Szlovákia területén élő adófizető magyarok érzelmi kötödéseinek szimbolikus, közjogi kifejezése minden jogi diszkriminációt elbír, mert még is csak veszélyesek a szlovák állam, kormány, vagy alkotmánybíróság szerint?
Remélem, hogy nem így van, és ha az alkotmánybíróság végre döntést hoz azt követően az előbbi gyanú, rejtett üzenet, amelyek egyben az én félelmeimet is erősítik feloldódnak.
Samu István
Elhangzott a 2013. szeptember elsején, a kettős állampolgárságért tartott kassai tüntetésen
{iarelatednews articleid=”41393,41402″}
