Szeptember 14-én Dunaszerdahelyen a Pro Probitate díjjal kitüntetett Pázmány Péter laudációját Bauer Edit tartotta. Az MKP európai parlamenti képviselője a következő szavakkal méltatta Pázmány Péter életútját.
Pázmány Péter életútját nagyban meghatározta a gyermekkora.
1944. augusztus 26-án született a Komárom melletti Ontopán lévő régi családi fészeben, ott ahol akkor a szülők jóvoltából egy zsidó család is meghúzódhatott. Mikor azonban erre fény derült, a nyilasok a komáromi várbörtönbe zárták az édeapját, ahonnan csak jóval később, a szovjet hadsereg bejövetele után szabadult.
A rendszer ebből a cselekedetéből azt a következtetést vonhatta le, hogy az édesapja rendszerhű, talán szimpatizál a baloldali eszmékkel is, de mindenképpen tekintélye van a környezetében. Így arra akarták rabírni, hogy vegye rá a környezetében élőket a tömeges reszlovakizációra. Édesapja ezt nem vállalta, inkább arra biztatta a környezetében élőket, hogy mindenki szabadon vállalja a nemzetiségét. Ez nyilván nem maradt következmények nélkül.
Pázmány Péter gyermekkorát és ifjúságát Komáromban töltötte, az általános iskola 8. osztály után matematika tanárának, Oláh Imrének köszönhetően felvételt nyert a prágai atomfizikai középiskolába. Osztályidegenként, a járási pártbizottság döntése alapján azonban nemhogy Prágába nem mehetett, hanem kizáratták az ország összes középiskolájából. Ennek ellenére a komáromi gimnázium tanárai bátroságának köszönhetően bekerült a gimnáziumba, ahol némi bonyodalom után 1963-ban sikeresen érettségizett.
1962-ben ugyanis néhány komáromi diák – köztük Pázmány Péter – úgy döntött, hogy itt az ideje, hogy március 15-éről – a sokévi kényszerű hallgatás után – méltóképpen megemlékezzenek: minden óra elején egy perc néma csenddel. Estére Jókai Mór szobrát készültek megkoszorúzni, erre azonban már nem került sor, délután elvitték a rendőrök. A kihallgatás után szabadon is engedték volna az alig 18 éves fiatalembert, ha hajlandó lett volna együttműködni, azaz jelenteni a legendás Gáspár tanár úrról. Mivel ezt elutasította, a titkosrendőrség két éven keresztül zaklatta a családját. A továbbtanulás lehetőségei újfent bezárultak előtte.
Csak 26 hónapos kötelező katonai szolgálat után folytathatta tanulmányait a pozsonyi közgazdaságtudományi egyetemen.
Az Együttélés politikai mozgalom alapító tagja volt 1990-ben, és hosszú évekig a mozgalom járási elnöke. Ha középiskolába nem is, képviselőként jutott el Prágába, a Szövetségi Gyűlésbe, ahol az ország szétválásáig az Együttélés országgyűlési képviselője.
1992-től Dunaszerdahely alpolgármestere, majd 4-szer választják meg Dunaszerdahely polgármesterének. Az utolsó választási ciklusnak azonban csak a félidejét töltötte ki, mivel az Alkotmánybíróság kampánycsend-szegésért, az volt a vád ellene, hogy a magyar televízió adásában tájékoztatott és a választásokon való részvételre buzdított, ezért megsemmisítette a választások eredményét.
Polgármesteri tevékenységének kiemelkedő momentuma a Makovecz Imrével való együttműködés – ennek leglátványosabb és mindenképpen legmaradandóbb gyümölcse a dunaszerdahelyi városháza átépítése, a felavatásának épp most lesz 15. évfordulója.
A hetvenes-nyolcvanas évek épületrombolásai után a belváros 1995-től kezdett arculatot váltani épp az organikus építészet elemeinek a megjelenésével. A világhírű magyar építész irodájának tervei alapján először a Fontana üzletsor épült meg a Fő utcán. Ez az épület volt az első olyan stílusú építmény, amely a későbbiekben meghatározó lett Dunaszerdahely építészeti fejlődésében. Utána következett a Fő-tér, a mostani Vámbéry tér revitalizációja, vagyis a panelrengeteggel körbevett katolikus templomot övező tér emberi léptékűvé tétele.
Pázmány Péter nevéhez fűződik a Kortárs Magyar Galéria létrehozása húsz évvel ezelőtt, Luzsicza Lajos festőművésszel együtt. Ugyancsak az ő kezdeményezésére költözött a galéria a jelenlegi méltó helyére, a Vermes villába.
A villa hasznosítását illetően voltak a városban más elképzelések is. Egy vállalkozói csoport,inkább jól jövedelmező piroslámpás házat működtetett volna a villaban, de Pázmany Péter keresztülvitte azt, amit helyesnek látott.
Ez egyébként mindvégig jellemző volt rá. Sokaktól eltérően mindig felismerte, hogy mi a helyes út és amellett határozottan ki is állt. Az idő ez esetben is őt igazolta, mert a galéria gyűjteménye jelenleg több mind 800 festményt és szobrot számlál. Ilyen, adakozás útján létrejött gyűjtemény páratlan, hiszen az egész Kárpát-medence magyar kortárs művészetének keresztmetszetét adja.
Pázmány Péter a kilencvenes években, amikor az oktatásügyet Eva Slavkovská és a Szlovák Nemzeti Párt uralták, keményen kiállt a kétnyelvű bizonyítványok mellett, nagygyűlést szerveztek itt Dunaszerdahelyen.
Néhányan közülünk vele voltak, amikor petíciót vitt Habsburg Ottóhoz a bősi vízlépcső ügyében, vagy nagygyűlést szervezett a vízierőmű megépítése ellen a Csallóközi Falvak és Városok Társulásának elnökeként, de ott volt a gáton Csölösztőnél is.
Legutóbbi jelentős nyilvános szereplése pedig a nyelvi jogaink védelmében tartott dunaszerdahelyi nagygyűlésen volt a DAC-stadionban.
A Csallóközi Városok és Falvak Társulásának elnöke volt 1995-2007 között, három választási időszakon keresztül a Nagyszombati megyei közgyűlés képviselőjeként is tevékenykedett.
Számos kitüntetést és elismerést kapott, teljesség igénye nélkül talán a legfontosabbak:
• 1997-ben Göncz Árpádtól, aMagyar Köztársaság elnökétől Arany Emlékérmet kapott, a szlovák- magyar kapcsolatok fejlesztése, a kulturális együttműködés bővítése érdekében kifejtett munkásságának elismeréseként,
• 2001-ben polgármesteri ezüstláncot a határon túli magyarság érdekében kifejtett kimagasló tevékenységért,
• 2006-ban a Magyar Kultúra Napja alkalmából ezüst emlékérmet: a nemzeti kulturális értékek őrzése és közkinccsé tétele érdekében kifejtett munkássága elismeréséül.
• A Kortárs Magyar Galéria alapításáért a Magyar Művészetért Díjat vehette át,
• polgármesteri tevékenysége alatt a legsikeresebb kárpát-medencei magyar polgármesterek közé,
• 2013-ban pedig feleségével, Dudek Annával együtt Zalaszentmárton díszpolgárává választották.
S mivel az ember legszigorúbb kritikusai a saját gyermekei, álljon itt végül a lányának véleménye Pázmány Péterről: „Élete során szívügyének tekintette a szlovákiai magyarság megmaradását, öntudatra ébresztését és érdekeinek képviseletét. Igaz magyar ember, akit mindig nemes szándék vezérelt.”
Bauer Edit{iarelatednews articleid=”41605″}
