A Komáromtól tíz kilométerre északkeletre fekvő Hetényen a legutóbbi népszámláláskor az 1383 lakos 84 százaléka vallotta magát magyar nemzetiségűnek, közülük 817 a református (az idei évre szóló választók névjegyzékében hatszáz személy szerepel). Kb. nyolcszáz férőhelyes temploma 1792-ben klasszicista stílusban épült, id. Végh Mihály lelkipásztorsága idején (Csokonai Vitéz Mihály múzsájának, Lillának volt a férje). A parókia 1931-ben, az egykori egyházi iskola egyik épülete 1857-ben, az új pedig 1873-ban épült. Ma az egyik épület (amit a gyülekezet nem kapott vissza a rendszerváltást követő restitúció során) óvodaként, a másik pedig gyülekezeti központként működik. A gyülekezetben lelkész házaspár szolgál: Palcsó Attilát 2002-ben választották meg, míg felesége, Palcsóné Écsi Gyöngyi beosztott lelkészként tevékenykedik.
A Tarczy Lajos Alapiskola kilenc évfolyamában jelenleg hatvannégyen (a diákok száma összesen 92), az óvodában pedig tizennégyen járnak református hittanra. A lelkipásztor a heti rendszeres alkalmak közé sorolja az oktatási intézményekben megvalósuló hittanoktatást, ahol öt csoportban foglalkoznak a gyerekekkel. A tanítást főleg a felesége végzi, de egy-egy órában egy katechéta és a lelkipásztor is tanít hittant, így jelenleg az óvodában is a lelkipásztor foglalkozik a gyermekekkel.Pa
Palcsóné Écsi Gyöngyi vezeti a gyülekezet Tábita bábcsoportját is, amelyet 2003-ban alapítottak. Több bibliai, ószövetségi témájú előadást készítettek már (Nóé bárkája, Jónás és a cethal, Édenkerti történet). 2006-ban a magyar-országi evangélikus egyházi bábcsoportok országos versenyén első helyezést értek el a Nóé bárkája című előadással. 2012-ben lehetőséget kaptak arra, hogy a bábcsoport Brüsszelben szerepelhessen, ahova a gyülekezetből többen elkísérték a csoportot. Az előadások megszületésében lelkes pedagógusok is hathatós segítséget nyújtanak, mégpedig Kotiers Éva és Takács Tímea, s rajtuk kívül szülők és gyülekezeti tagok is besegítenek. A Tábita többször megmérettette magát a bábosok és színjátszók országos seregszemléjén, a Duna Menti Tavaszon (többször voltak különdíjasok, most júniusban a Bábel tornya című előadásukért ezüstsávos minősítést érdemeltek ki).
A lelkésznő feladata az énekkarok egyengetése is. A gyülekezetben két kórust is vezet, az egyiket a gyermekek, a másikat a felnőttek számára. Általában 15-20-an énekelnek mindkét kórusban. Egy másik hangsúlyos feladata még az iskolai néptánccsoport, a Kisverőcke vezetése. Ám felkarolta a hagyományos népdaléneklés ügyét is, és vezeti a Verőcke felnőttnépdalkört.
Nagyon mozgalmas gyülekezeti életet élnek a hetényiek – mondja a lelkipásztor. Hetente kétszer van bibliaóra. Az egyiket a falu Főszegnek nevezett részén tartják egy presbiter nőtestvér házában, aminek már évtizedek óta hagyománya van. Kis bibliai közösségről van szó, általában 5-6 asszonyról, akik rendszeresen olvassák a Bibliát s egy presbiter nőtestvér vezetésével magyarázzák a napi igeszakaszt. A Palcsó lelkész házaspár igyekszik jelenlétével ezt az alkalmat is erősíteni, és alkalmanként úrvacsorai közösséget is tartanak. Az idősek számára is rendszeresen zajlik a családi úrvacsoraosztás.
A másik bibliaórának a gyülekezeti ház a színhelye: többnyire a középkorosztály látogatja, számuk általában nem haladja meg a tízet. Hétközben is tartanak istentiszteletet, áhítatot a templomban, amelyet énekkari próba követ. A felnőttkórus immár tíz éve rendszeresen dolgozik, állandó résztvevői az egyházmegyei kórustalálkozóknak. A hétköznapi áhítaton általában kb. tizenöt-húsz személy vesz részt. Hetényen vasárnap két istentiszteletre is el lehet menni, amit igyekszenek megtartani még akkor is, ha a délutáni alkalomra kevesebben járnak. A vasárnap délelőtti istentiszteleteket látogatók száma változó, 80-100 főre tehető – mondja Palcsó Attila –, ám az úrvacsorás istentiszteleteken általában kétszer ennyien vannak.
Az utóbbi tíz évben sajnos nagyon sok idős gyülekezeti tagot eltemettek, akik rendszeresen látogatták az istentiszteleteket. Ők nagyon hiányoznak, mert a fiatalabb nemzedékek, a mostani középgeneráció sajnos nem vagy csak elvétve tartja a kapcsolatot a gyülekezettel. Ennek nyilván több oka van, de leginkább abban keresendő, hogy a szocializmus éveiben az egyházi közösség és élet ideológiai szempontból el volt lehetetlenítve. Az egyházak nem fejlődhettek a maguk természetes módján, üldözöttek voltak, az egyháztagok közül is sokan meghasonlásra kényszerültek, hogy érvényesülhessenek a diktatúra évei alatt. Negyven évig szünetelt az iskolai hitoktatás, a gyülekezeti élet a templomok belső terére korlátozódott csupán. Az újjáépítés hosszú évtizedek áldozatos munkáját igényli majd…
Korábban heti rendszerességgel volt ifjúsági bibliaóra is, de a fiatalok az alapiskola elvégzése után szétszélednek: egyéb elfoglaltságaik és a leterheltségük miatt nagyon nehéz összehozni őket. Ugyanakkor a konfirmált fiatalok közül többen látogatják a vasárnapi istentiszteleteket, úrvacsorás alkalmakat. A lelkipásztorok próbálnak szervezni számukra különböző előadásokat, koncerteket és találkozókat is, amelyek megszólíthatják őket, idetartoznak a zsoltáréneklő vagy versmondó egyházi versenyek is, melyekre rendszeresen készülnek. 2012-ben két kislány aranysávos minősítést nyert az országos zsoltáréneklő versenyen. A lelkipásztor alkalmanként röplabdakör vezetését is vállalja fiatalok részére.
Néhány év szünet után ebben az évben újra sikerült egy kis csapattal eljutni a jókai ifjúsági bibliaversenyre. Idő-szakos jelleggel gyülekezeti zenekar is végez szolgálatot, pl. gyermektáborok, konfirmandustalálkozók vagy ünnepségek idején. A fiatalok bekapcsolódnak a napközis táborokba is, ahol nagyon elkél a segítség, hiszen 60-65 gyermek van jelen naponta.
Az istentisztelettel egy időben vasárnapi iskolát is tartanak az alapiskolások számára a templom melletti gyülekezeti teremben. A kilencedikesek számára a konfirmációi előkészület a vasárnap délelőtti istentisztelet előtt történik, majd a konfirmandusok az istentiszteleten a lekció felolvasását végzik.
Minden egyes szolgálat vagy esemény, amit végzünk a gyülekezetben, abba az irányba mutat, hogy minél több embert tudjunk megszólítani, akik aztán rendszeres résztvevői lennének a vasárnapi istentiszteletnek. Ez egy cél, egy szép feladat, hogy azok, akik úgy érzik, hogy Istenhez tartoznak, Jézus Krisztus követőinek mondják magukat, azok ezt láthatóvá tegyék azzal is, hogy jelen vannak az istentiszteleteken – mondja Palcsó Attila tizenhét éves lelkipásztori szolgálattal a háta mögött, s hozzáteszi: az ideális az lenne, ha lehetőleg mindenki eljönne, viszont a gyakorlat nem ezt mutatja.
A jövőbeli tervekről faggatva a lelkipásztor elmondja, hogy fontosnak tartják a bábcsoport további működését, mert ezáltal a gyermekek is tudnak szolgálni a bibliai üzenetek játékos formában való megfogalmazásával. De tovább kell folytatni a 2011-ben alakult gyülekezeti színjátszó kör, a Calix színpad tevékenységét is. Eredetileg középiskolások részvételével számoltak, a próbák folyamán azonban főleg felnőttek csatlakoztak a csoporthoz. 2012-ben A kapu előtt című előadásuk a komáromi Jókai Napokon különdíjas lett. Remélhetőleg elkészül egy új darab Gál Tamás rendezésében, a Csavar polgári társulással együttműködve.
2003-ban kezdték el az újborünnepség szervezését, amely háromnapos egyházi és kulturális alkalomnak indult az újbor alkalmából tartott úrvacsoraosztás ünnepéhez kapcsolódva. Az utóbbi időben általában kétévente kerül megrendezésre (kiállítások, templomi és szabadtéri koncertek, presbiteri és nőszövetségi találkozók, gyermekprogramok, zenés ifjúsági evangelizációk, valamint az aradi vértanúkra való megemlékezés vannak rendre programon). Idén is szeretnék megszervezni, mégpedig a templom javítására irányuló jótékonysági alkalomként.
Az egyházi épületek felújítása terén is van mit tenni – mondja Palcsó Attila –, annak ellenére, hogy az elmúlt évben fejezték be a parókia felújítását, és már csak apróbb munkálatok vannak hátra. Ez csaknem egy évtizedes folyamat volt, amely a belső felújításoktól a tető felújításán keresztül magába foglalta a nyílászárók cseréjét és a külső falak hőszigetelését, majd a külső vakolást, festést is. Időközben a parókia udvarának és kertjének rendbetétele is zajlott (füvesítés, több mint nyolcvan gyümölcsfa kiültetése). A gyülekezeti házba korszerű központi fűtést szereltek be, rendbe tették a parókia tönkrement kerítését. Most pedig a templom következik. Fontos lenne a palatető cseréje, amely több helyen beázik. A munkálathoz azonban csak akkor fognak hozzá, ha már meglesz rá a fedezet. Ennek érdekében gyűjtést hirdettek a hívek körében, ami folyamatosan zajlik, a tavalyi évben csaknem háromezer euró gyűlt össze erre a célra.
Hetényen élénk gyülekezeti élet folyik. Legnagyobb odafigyeléssel a gyermekek és az ifjúság iránt vannak. Igyekszenek olyan feltételeket és közösséget teremteni a számukra, hogy megmaradjanak a gyülekezetben az alapiskola és a konfirmációs időszak után is. Bíznak abban, hogy a fiatalok többsége megmarad a községben, a gyülekezetben, és nem kényszerülnek munka után vagy más okokból elköltözni. A gyülekezet jövője, léte csak úgy képzelhető el, ha van, akikre majd lehet építeni, akik vállalják Krisztus követését ebben a világban Hetényen is. Az elmúlt évek áldásaiért, minden alkalomért és elvégzett szolgálatért az egyházközségben, Istennek legyen dicsőség! – mondta végezetül Palcsó Attila lelkipásztor.
Iski Ibolya, Kálvinista Szemle, Reformata/Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”38264,30910,30479″}