A Hagyomány és Értékek polgári társulás Kossuth Lajos tiszteletére emléktábla elhelyezését kezdeményezte Pozsonyban, mivel a magyar történelem eme neves személyiségét több jelentős esemény is fűzi a szlovák fővároshoz, ennek azonban Pozsonyban nincs semmi nyoma. A polgári társulás kezdeményezését a pozsonyi Magyar Nagykövetség is felkarolta. Az előzetes elképzelések szerint az emléktáblát a Carlton szálló homlokzatán szerették volna elhelyezni, amelynek erkélyén Kossuth 1848 márciusában az emlékezetes beszédét mondta, ám a jelenlegi tulajdonostól nem kaptak erre engedélyt, és a tábla elhelyezésére irányuló további próbálkozásaik is kudarccal végződtek.
Ezután fordultak kérelmükkel a Magyar Nagykövetséghez, amelynek Nyerges utcai épülete közel van az egykori Országgyűléshez. Mivel azonban ez a városrész műemlék-jellegű, az elhelyezést az illetékes műemlék-védelmi hivatalnál is kérelmezni kellett, amely azonban ez idáig még nem hozott döntést az ügyben.
A civil szervezet és a magyar nagykövetség táblaállító kezdeményezésére a Matica slovenská október elején uszító nyilatkozatban reagált, amelyben többek közt azt kifogásolta, hogy „nekik nem engedélyezték a szaloniki testvérek Szlovákia területére érkezésének 1150. évfordulója alkalmából a szoborcsoportjuk felállítását Pozsonyban, a magyar nagykövetség meg emléktáblát akar állítani Košút Lajošnak”.
A Matica nyilatkozatában Kossuthot egy „elnemzetlenedett szlovákként emlegette, aki sohasem ismerte el a szlovák nemzetet, és még Ľudovít Štúr kézfogását sem fogadta a magyar parlamentben”. A Matica slovenská szerint az emléktábla-állítás ezért „régi sebeket tép fel”.
A Pravda napilapnak nyilatkozva a történészek is inkább ellentmondásosnak tartják „Kossuth Szlovákiához fűződő viszonyát”. A lap bizonyításképpen Dušan Kováč történészt idézi, aki szerint Kossuth „negatívan viszonyult a szlovákok önálló országgyűlésének létrehozására irányuló igyekezetekhez, azaz Szlovákia nagyobb autonómiájának ellenzője volt”.
A Matica azt is kifogásolta továbbá, hogy az emléktábla szövege a nyelvtörvénnyel ellenkező módon először magyar nyelven lesz feltüntetve és csak azután szlovákul.
Az eredeti tervek szerint azonban a bronzból készült emléktáblán csupán egy Kossuth-fej relief, alatta faximile aláírás, illetve a születés és halál éve lenne – egyéb feliratot nem tartalmazna.
Az emléktáblát eredetileg március 17-én, majd szeptember 19-én, Kossuth születésének évfordulóján szerették volt a kezdeményezők leleplezni, amire azonban az engedélyeztetési eljárás húzódása miatt egyelőre nem kerülhetett sor.
dé, Felvidék.ma
