A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspöke Fazekas László és Fekete Vince főgondnok a gyülekezeteknek küldött karácsonyi körlevelében többek között az egyházak és a keresztyén ember felelősségére hívják fel a figyelmet. „Mert azért jött az embernek Fia, hogy megkeresse és megtartsa, ami elveszett.” (Lk 19,10)
Kedves Testvéreink az Úr Jézus Krisztusban!
A karácsony ünnepét bizonyára most is, mint minden esztendőben, nagyon sok szolgálat, sok előkészület és futás előzte meg. Mindenki készülődött arra, hogy az ünnepet méltóképpen ünnepelhesse. Hisszük azt, hogy minden erőfeszítésünk mozgatórugója az, hogy megmutassuk, hogy mit jelent számunkra Jézus születése.
Viszont minden ilyen igyekezet mellett is a karácsony főként a mindennapokra mutat, mivel a mindennapokban kell megélni keresztyén hitünket és elkötelezettségünket Krisztus követésében. Ezért a karácsony nem más, mint újbóli tudatosítása Isten szeretetének, amellyel lehajolt hozzánk. Már Gerhardt Pál éneke is világosan kifejezi azt, hogy a tévútra és az ördög fogságába került embert jött Jézus megkeresni és megmenteni:
„Irgalommal szánva minket,/Nagy jósága ránk tekintett,/S ördögcsalta bús szívünket/Mennymagasból látni jött.” (328. dicséret 2. verse)
Ezt a világot nagyon sok veszteség éri, mert nem hallgat Isten szavára. Fut a maga által jónak vélt úton. A döntések, amelyek a legtöbbször nagyon sok ember életét befolyásolják, emberi indulatból vagy gazdasági érdekből fakadnak. A világ törvényhozói, akinek komoly felelősség adatott, nagyon sokszor saját ambícióik, a világi szellemiség vagy szabados politikai befolyás hatására az Isten számára kedves élet fejlődését és előrehaladását megakadályozó törvényeket fogalmaznak meg és hagynak jóvá. Ezek nem segítik, hanem gátolják az igazi élet kibontakozását. S azokat, akik nem állnak be ebbe a sorba, szankciókkal támadják és lehetetlenítik el.
Ezért kimondhatatlanul nagy az egyházak és minden keresztyén ember feladata. Szükséges az összefogás és a közös akarat minden olyan kérdésben, amely az Isten által teremtett ember méltóságteljes életét szolgálja.
Ilyen összefogás mutatkozott meg ebben az esztendőben a szlovákiai keresztyén egyházak legfelsőbb vezetői részéről, amikor nyilatkozatban ítéltük el a világ egyes tájain a keresztyének üldözését, és fejtettük ki álláspontunkat arra nézve, hogy „a házasságnak, mint a férfi és nő kötelékének és a családnak, amit alkotnak, nincs olyan alternatívája a társadalomban, amelyen Isten tetszése és az áldás ígérete nyugodhatna. Semmilyen más kapcsolat soha nem lesz egyenértékű a férfi és a nő házasságával.”
Kedves Testvéreim!
Isten mentő szeretete ösztönözzön minket arra, hogy ne csak karácsony ünnepén, hanem az előttünk álló időszakban, és az új esztendő napjaiban is töretlen hittel és reménységgel tudjuk hirdetni Jézust, mint Megváltót, aki azért jött, hogy megkeresse és megtartsa, ami elveszett. Maradjunk meg mindannyian a biztos és megtartó hit talaján tudva azt, hogy van szószólónk, „aki által van a menetelünk is hitben ahhoz a kegyelemhez, amelyben állunk; és dicsekedünk az Isten dicsőségének reménységében.” (Rm 5,2)
Ezekkel a gondolatokkal kívánunk a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház Zsinatának lelkészi és világi elnökeként mindenkinek áldott karácsonyt és boldog új esztendőt.
Atyafiságos köszöntéssel:
Fekete Vince főgondnok és Fazekas László püspök
reformata/Felvidék.ma
