A Nagyszombat megyei közgyűlés február 5-én megválasztotta az alelnököket. A várakozásoknak megfelelően Berényi József (MKP), Zdenek Čambala (független) és Augustína Hambálek (Smer-SD) lettek Tibor Mikuš helyettesei.
Berényi József, a Magyar Közösség Pártjának elnöke, Nagyszombat megyei képviselő portálunknak még korábban megerősítette, az egyeztetések értelmében ő foglalhatja el a megyei önkormányzat egyik alelnöki posztját, február 5-én meg is választották.
Az MKP frakciójának javaslatára tölti be a három közül az egyik megyei alelnöki posztot.
Hatáskörébe elsősorban, a Galántai és a Dunaszerdahelyi járás tartozik. Megmarad hát a megyében a kontinuitás, hiszen Kvarda József személyében az előző ciklusban is az MKP adta az egyik alelnököt. Marad a három bizottsági elnöki poszt is.
A közlekedésügyi bizottság élére Bacsó László, Nyárasd polgármestere állt míg az oktatási és kulturális bizottságot Pék László, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke vezeti. Hájos Zoltánt a mandátumvizsgáló bizottság elnökének választották.
Berényi fontosnak tartja, hogy a területfejlesztési bizottság alelnöki posztját is sikerült megszerezni, ide a fiatal, első képviselői mandátumát kezdő Forró Krisztiánt javasolták.
„Folytatjuk mindazt, amit elkezdtünk. Három nagy téma vár ránk: a galántai és a dunaszerdahelyi kórház helyzete, az útfelújítások, az oktatásügy állapota. Ez utóbbi témakörben komoly viták várhatók, hisz a racionalizáció Nagyszombat megyére is vonatkozik, kevesebb pénz van, mint amennyi iskola. Nehéz feladat előtt állunk a tekintetben, hogy mely intézményeket kell összevonni, vagy sem. Nyilván a magyar tanítási nyelvű középiskolákat erőnknek megfelelően határozottan védjük, hogy a lehető legkisebb hátrány érje őket” – nyilatkozta a Felvidék.ma-nak Berényi József.
Berényi: a megyei alelnöki poszt többet hoz, mint amennyit visz
Két és fél hónap telt el a szlovákiai megyei választások óta. A legtöbb megyében már kinevezték a megyei alelnököket. Nagyszombat megye volt az utolsó, ahol szerdán szavazott a képviselőtestület.
– Mi tartott ilyen sokáig? – kérdezte Haják Szabó Mária Nagyszombat megye frissen megválasztott egyik alelnökét, Berényi Józsefet.
– Nem volt egyezség a legnagyobb frakciók között, hogy hány alelnök legyen és kik legyenek azok. Őszintén szólva nem a Magyar Közösség Pártja jelöltje körül volt a vita, hanem akörül, hogy egy vagy két alelnök legyen. El kell mondani azt is, hogy a megyeelnök a Smer támogatásával indult, de nem Smer tag. Tehát a Smerrel megkötött egyezségeinket még vele is el kell fogadtatni, illetve fordítva, úgyhogy ezért is voltak ilyen hosszadalmasak a tárgyalások.
– Ezek az egyezségek konkrét szakterületekre, vagy pedig földrajzi területekre vonatkoznak. A magyarság szempontjából a Galántai, illetve a Dunaszerdahelyi járás érdekes ebben a megyében.
– Éppen hogy a konkrét szakterületeket tekintve nem sikerült olyan egyezségre jutnunk, amibe mindenki belement volna. Ezért döntöttünk úgy, hogy földrajzilag osztjuk el. Nagyszombat megye három különálló régióból áll. Egyik az úgynevezett Hegyháti régió, amely már a Csehországgal határos vidéket foglalja magába, a másik Nagyszombat és környéke, Pöstyén, Galgóc és a harmadik pedig Galánta és Dunaszerdahely, a két déli járás, ahol magyarok is laknak. Ezért volt kézenfekvő, hogy ha három alelnök lesz is, ráadásul mind a hárman más-más régióban lakunk, ezért ne szakterületek szerint osszuk szét a hatásköröket, hanem régiónként. Tehát mindenki felel mindenért abban a régióban, ahol él. Ez rám nézve előnyös, hiszen így Galánta és Dunaszerdahely hozzám tartozik.
– Ugyanakkor ön egy országos pártnak is az elnöke és országos pártelnökként egy megye két járásának a problémáival foglalkozik majd elsősorban. Nem érzi úgy, hogy ez sokat elvesz majd a pártelnökből?
– Nyilván vannak kételyek afelől, hogy ez időben mit fog jelenteni, de azt hiszem, hogy többet hoz, mint amennyit visz. Egyrészt olyan megyéről van szó, ahol a magyarok számaránya eléri 130-140 ezer főt. Könnyű kiszámolni, hogy az ötszázezer magyarnak több mint egy ötöde ebben a kerületben él. Ezen pozíción keresztül az ember olyan információkra tehet szert, elsősorban az európai uniós alapok felhasználását tekintve, amelyeket pártelnökként nem vagy csak túl későn tudok meg. Nyilván egy megyei alelnök kapcsolatban van a kormányzattal, nem beszélve arról, hogy az emberek azt is szívesen látják, ha egy pártelnök konkrétan tud segíteni az emberek gondjain. Márpedig egy megyei alelnök igenis tud a középiskolákon, tud a közutakon, a kórházakon az európai alapok felhasználásán keresztül az embereknek segíteni. Bennünket sokat támadtak az elmúlt időszakban, hogy a Magyar Közösség Pártját izolálták Szlovákiában. A megyei választások megmutatták, hogy nem így van. Már most van két megyei alelnökünk, remélem, hogy a harmadik is megszületik Pozsonyban. Tehát rácáfolnak minden olyan híresztelésre, hogy velünk a szlovák pártok nem állnak szóba. Vannak vitáink a szlovák pártokkal nemzeti kérdésekben, kisebbségi ügyekben, de ez nem jelenti azt, hogy egyéb ügyekben nem állnak velünk szóba, hogy valamifajta izoláció lenne, amit sokan híreszteltek. Tény és való, hogy ezekben a megyékben, ahol ott vagyunk, a Smer, sajnos, erős, a szlovák jobboldal meg nagyon gyenge, ezért azzal működünk együtt, aki ott van.
– A sajtóban olyan vélemények is elhangzottak, hogy a párt szempontjából nem kellet volna elvállalni az alelnöki posztot, hiszen ön mégiscsak egy pártnak az elnöke. Hogyan fogadták ezt a döntést az elnökség, illetve az országos tanács tagjai.
– A megyei alelnöki poszt a végrehajtásnak elég magas szintje. Azok, akik a gyakorlati politikában részt vesznek, polgármesterek, megyei képviselők, tudják nagyon jól, hogy az ilyen végrehajtó poszt inkább rásegít egy pártelnöki pozícióra, semmint attól elvesz. Ennek megfelelően ezt a kollégáim elfogadták.
– Ez a megye három országgal határos: északnyugaton Csehországgal, nyugaton Ausztriával, délen Magyarországgal és ez a megye a legjobban prosperáló pozsonyi régióhoz tartozik, tehát ebből a szempontból egy különleges státuszú megye.
– A megye bár nagyon heterogén és nem összeillő régiókból áll, hiszen a hegyháti vidék a történelem folyamán soha nem volt együtt a Csallóközzel vagy akár Mátyusfölddel, és ez hátrány. Az előny pedig valóban az, hogy ezek a határ menti régiók a földrajzi elhelyezkedésből mind profitálnak.
– Hétfőn bemegy Nagyszombatban a munkahelyére. Mi lesz az első, amihez hozzálát?
– Elfogadtunk egy határozatot, amelynek értelmében az egyik európai uniós alapból négy múzeum pályázik rekonstrukcióra, az egyik a Dunaszerdahelyen lévő Csallóközi múzeum. Közel másfél millió eurót pályázhat meg. Az első dolgom az lesz, hogy ezt a pályázatot a lehető legjobb állapotban adjuk le, hogy nyertes legyen és az idén megkezdődhessenek a munkálatok – mondta a Kossuth rádió, Határok nélkül műsorában Berényi József.
BA, Kossuth Rádió nyomán dl, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”42803,42788″}
