A kárpátaljai magyarok félelme megalapozott – jelentette ki az ukrán válságot elemezve a Pátria rádióban Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke. A visegrádi országok (V4) belügyminiszterei közben közös nyilatkozatot fogadtak el Budapesten. A dokumentum szerint megerősítik a koordinációt, felkészülve arra az esetre, ha Ukrajnából tömeges beáramlás indulna.
Pintér Sándor a lengyel, a szlovák és a cseh kormány képviselőjét fogadta február 25-én, Budapesten. A tanácskozás után tartott sajtótájékoztatón a magyar belügyminiszter elmondta: Magyarország – ugyanúgy, mint Lengyelország és Szlovákia – kész a határ menti feladatok elvégzésére. A magyar határőrség, a rendőrség a határátkelőhelyek, a határok biztonságát garantálja, és amennyiben menekülthullám érkezik, az ország kész a menekültek elhelyezésére, szükség esetén orvosi ellátására – hangsúlyozta.
A visegrádi országok közleménye szerint a miniszterek közösen megszólítják az ügyvivő ukrán belügyminisztert, felhívva az ukrajnai közrenddel és közbiztonsággal kapcsolatos információk megosztására és a V4-ekkel való együttműködésre.
A nyilatkozatban a miniszterek kifejezték együttérzésüket a sebesülteknek, és részvétüket nyilvánították az áldozatok családjainak. A dokumentum szerint a belügyminiszterek bíznak abban, hogy Ukrajnában hamarosan helyreáll a közrend és a közbiztonság. Ezért üdvözlik a helyzet stabilitása érdekében megtett lépéseket és a meghozott intézkedéseket.
Pintér Sándor úgy látja: a négy ország belügyminisztériumai gyorsak, képesek reagálni az eseményekre, és készek a megfelelő intézkedések meghozatalára az adott térségben. Mint mondta, az információcsere gyorsasága és pontossága volt az, ami lehetővé tette ezt a találkozót és biztosítja azt, hogy a későbbiekben egységesen gondolkodjanak és lépjenek fel a visegrádi országok területén megjelenő problémák megoldására.
A szlovák belügyi tárca vezetője, Robert Kaliňák a sajtótájékoztatón elmondta: a szlovák határon a helyzet nyugodt, tartják a kapcsolatot az ukrán partnerekkel. Fontosnak nevezte, hogy ebben az időszakban különösen figyelemmel kell lenni az illegális bevándorlókra és embercsempészekre.
Hasonlóan nyilatkozott Bartlomiej Sienkiewicz lengyel belügyminiszter is. A politikus közölte: kollégáik nem jeleznek sem menekülthullámot, sem olyan szimptómákat, amelyek hirtelen destabilizációra utalnának Ukrajnában, a helyzet azonban bizonytalan és dinamikusan változik. Hozzátette: eddig csupán negyvenen kértek állandó letelepedési engedélyt az országban az elmúlt időszakban, ami elenyésző. Kiemelte: intenzív humanitárius segítséget nyújtanak Ukrajnának, hatvan sebesültet kezelnek lengyel kórházakban.
Jan Sixta, Csehország belbiztonságért felelős miniszter-helyettese úgy véli: a V4-es együttműködés az ukrán válság alatt is bebizonyította, hogy tökéletesen működik az információátvitel. Hozzátette: Csehországnak közös határa nem lévén Ukrajnával, a feladata a monitoring, valamint az, hogy tartsa a kapcsolatot a V4-államokkal a menekültek és a humanitárius segítségnyújtás tekintetében.
A belügyi vezetők köszönetet mondtak Pintér Sándornak a találkozó megszervezéséért, és hangsúlyozták, hogy a következő napokban, hetekben is szoros kapcsolatban maradnak.
Közben Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke nyilatkozott az ukrán helyzetről a Pátria rádióban, ahol elmondta: a kárpátaljai magyarságot most nem is annyira az új rezsim, mint az átmenet során tapasztalható és várható kaotikus, anarchisztikus jelenségek veszélyeztetik, mert egyelőre nem arról van szó, hogy mi az új rezsim politikája, hanem hogy az új rezsim megpróbálja konszolidálni magát. „Miután az új rezsim a volt nacionalista ellenzék lesz, nyilván az ukrán hypernacoinalizmus lesz az ideológiája. Ugyanez a tényező csökkenti annak valószínűségét, hogy ténylegesen képesek lesznek átvenni a hatalmat, és konszolidálni a helyzetet” – vélte a politikus. „Ukrajna nem jogállam, itt a mindenkori uralkodó elit szokásjoga a mérvadó. Az uralkodó elit régi nomenklatúrásokból áll, kisebb részt és banditákból, nagyobb részt. Őket a törvények nem feszélyezik, a jogállami kategóriák mélységesen idegenek számukra. Eddig is magyarellenesek voltak, maradnak is, ebben változás nem várható”- jegyezte meg Kovács.
A kárpátaljai magyarok eddig leginkább szemlélői voltak az ukrajnai eseménysorozatnak, bár tény, hogy Ungváron is megmozdulásokra került sor, a tüntetők elfoglalták a megyei közigazgatás épületét, lemondatták a polgármestert, de a kijevi történésekhez képest ez békésen zajlott. Beregszászon viszont a városi képviselőtestület ülésén, amelynek célja Babják Zoltán polgármester leváltása volt, megjelentek a radikális ukrán Jobb Szektor képviselői. A magyar külügyminisztérium nyilatkozatban reagált, melyben elítéli a „szélsőségesek beregszászi megfélemlítő akcióját” és a jogállami elvek érvényesítését sürgeti mind Kárpátalján, mind Ukrajna egész területén. A tárca a közrend elfogadhatatlan veszélyeztetésének és aggasztónak tekinti az esetet, úgy véli, hogy a szélsőséges nézeteket követők visszaélnek a demokratikus átmenet adta történelmi lehetőséggel. Kovács Miklós szerint Kárpátalján „megalapozott a félelem, miután felfegyverzett szélsőségesek grasszálnak keresztül-kasul az országon”. A történteket inkább polgárháborús zavargásoknak tartja a KMKSZ elnöke. „Az ország társadalmának és leépülésének kiemelt pontja ez, de maga a leépülési folyamat a lényeg, amely utol fog érni mindenkit, itt a Kárpátalján is. A kérdés az, hogy a felfordulás, polgárháború, anarchia közepette mennyire lesznek az etnikai pogromok jellemzőek.”
Kovács elmondta: magyar szemszögből nézve a Julia Timosenko vagy a Janukovics-féle hatalom is egyaránt rossz volt. „Az egyik maffiabrigád ukrán nacionalizmust játszott hivatalosan, a másik pedig egy posztszovjet oroszbarát retorikát folytatott. De a helyi csinovnyikok, az államapparátus mind a két esetben magyarellenes, nemzetiségellenes, s egyúttal demokrácia- és jogellenes attitűdöket hordozott” – fejtette ki.
Nem csak a magyarok aggódnak az ukrajnai események kapcsán. Érthetően Oroszország is, egyrészt geopolitikai okokból, másrészt azért, mert Ukrajna lakosságának fele orosz. Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök szerint több ukrán hatalmi szerv törvényessége komoly kétségeket vált ki, Ukrajnában most nincs kivel tárgyalni. Moszkva felszólított mindenkit, aki érintett az ukrajnai válságban, hogy ne engedjék tovább romlani a helyzetet, tereljék vissza törvényes keretek közé az eseményeket, és fékezzék meg a hatalomra ácsingózó szélsőségeseket. A tárca úgy ítélte meg, hogy az ideiglenes ukrajnai hatóságok „diktatórikus” és „terrorista” módszerekkel nyomják el a különvéleményen lévőket Ukrajna különböző körzeteiben.
mti/ba/Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”35228,18719,44265,44223,43747,43702″}
