Az üldözöttek, a jog- és vagyonfosztottak, a csehországi kényszermunkára hurcoltak, szülőföldjükről elűzöttek emlékére a község központjában állított emlékmű előtt Bergendi Ferenc polgármester mondott avató beszédet. Az emlékművet egy emberpár, s a hozzá hasonló sorsú további 34 család és 31 további vágkirályfai magyar emlékének állíttatta a község.
„Bergendi Mihály falunk köztiszteletben álló bírója volt az 1938 és 1945 közötti vészes időszakban. 1887-ben született Vágkirályfán, négygyermekes családban . Géplakatosi szakképzettséget szerzett, majd házasságot kötött Kaszás Ilonával. Mezőgazdasági gépek bérlésével, szezonális gépi munkákkal tartotta el magát.Gyermektelen házaspárként feleségével aktívan bekapcsolódott a vágkirályfai közösségi élet formálásába. A helyi iparos önképzőkör megalapításában oroszlánrészt vállalt. Bőkezű mecénásként fűződik neve az iparoskör székházának megépítéséhez, közösségi életének szervezéséhez.
Később az iparoskör elnöke is lett. A második világháborút követően háborús bűnösnek kikiáltva, vagyonát a vágsellyei konfiskációs bizottság határozata alapján, a 104/1945. törvénytári rendelet értelmében teljes egészében elkobozták. Az elmúlt időszakban rehabilitációban, jóvátételben nem részesült.
ezen a 466-os helyrajzi számon vezetett telken, amelyen most állunk, állt Bergendi Mihály és felesége, Kaszás Ilona 219-es számú családi háza, műhelye, megélhetésének központja.
Gyászos vagyonvesztése következtében a vágkirályfai helyi nemzeti bizottság tulajdonába szállt át, jogutódként lett tulajdonosa a vágkirályfai önkormányzat. A 2013-as év folyamán az önkormányzat egy ötlakásos bérházat épített rá, remélve, hogy a gesztus talán méltó folytatása Bergendi Mihályék jótékonykodási életviteléhez.
Valódi rehabilitációban sosem részesültek, így tiszteletünk jeléül állítottuk ezt az emlékművet. E kőtömb jelképezi azt a terhet, melyet ez a társadalom elhallgatott tényként ránk hagyott. Fekete gránittáblába véstük az emlékezőknek az érintettek nevét, s rá bronzba öntöttük arcmásukat. A volt családi házból kimentett félbe tört öntvény tornácpillér a félbe tört emberi sorsok emlékét idézve került a talpazatra.
A bronz arcmás Veres Balázs szobrászművész alkotása korhű fénykép alapján, az emléket Cséfalvay Kazimír nagyfödémesi restaurátor és Jaroslav Palkovič jókúti (Kúty) kőfaragó állította össze.”
Az emlékművet a helyi iparosok egyesülete leplezte le, Szilvási Lőrinc esperes áldotta meg.
Koszorút helyezett el a talpazaton a helyi iparosok egyesülete, a Magyar Nagykövetség nevében Szabó József főtanácsos, a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség nevében Fehér Csaba, Sárközi János és Krivánszki János koszorúztak.
Haraszti Mária, Felvidék.ma
A Magyar Interaktív Televízió videótudósítása ITT>>> tekinthető meg.
