A külhoni és azon belül a felvidéki magyarság láttatását, létének hirdetését tartja legfontosabb feladatának Boráros Imre, a Komáromi Jókai Színház örökös tagja, aki az első felvidéki színészként és az idén egyetlen külhoni magyarként kapta meg a Kossuth-díjat március 14-én pénteken.
Boráros Imre a felvidéki magyar színház- és előadóművészet, valamint az egyetemes magyar kultúra határokon átívelő, magas színvonalú művelése és terjesztése érdekében végzett tevékenysége elismeréseként kapta meg az elismerést – áll az indoklásban.
„Három olyan esemény volt az életemben, amitől a világ egyik legboldogabb emberének érzem magam, az első a fiam megszületése, a második az unokámé, a harmadik pedig ez mostani igen nagy megtiszteltetés” – mondta az MTI-nek Boráros Imre. Hozzátette: nagyon örül annak, hogy eljött az az idő, amikor Magyarország a világ magyarjaiban gondolkodik, szerinte ennek köszönheti, hogy Kossuth-díjat kapott.
Boráros Imre a múlt század hatvanas éveiben a Komáromi Jókai Színház elődjének számító Magyar Területi Színházban (MATESZ) kezdte pályafutását, majd a kassai Tháliában, több magyarországi és határon túli magyar társulatnál, illetve nyugat-európai színházakban játszott, emellett filmekben is szerepelt. Az elmúlt évtizedekben összesen több mint kétszáz szerepben láthatta a közönség. Legfontosabb szerepei között tartja számon Jean-Paul Sartre Az ördög és a jóisten című darabjában nyújtott, a Szlovák Színészi Társulás díjával jutalmazott alakítását, valamint Örkény István Tóték című darabjában az Őrnagy szerepét.
Boráros Imre azon kevés felvidéki magyar színészek egyike, aki szerte a világban, köztük számos alkalommal a tengeren túl is fellépett, több turnéja volt az Amerikai Egyesült Államokban. Az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulójára készített műsorával Ausztráliát is végigutazta. „Csodálatos pozitív töltettel jöttem haza, képes voltam valamit adni az ott élő magyaroknak” – emlékezett a díjazott.
Elmondta: a magyaroknak a Felvidéken meg kell küzdeniük „napi magyarságukért”, a nyelvhasználatért, ezért is határozta el mintegy egy évtizede, hogy olyan előadásokat fog színpadra állítani, amelyek a Kárpát-medencében élő magyarságról szólnak. „Úgy éreztem, hogy olyan elődöknek az életét kell bemutatni, akik erősítik az emberbe, a tisztességbe, a helytállásba és a becsületbe vetett hitet” – hangsúlyozta a művész, utalva arra, hogy az elmúlt évek során több ilyen témájú, egyebek mellett gróf Esterházy János, Mindszenty bíboros és gróf Széchényi István életét feldolgozó monodrámát és más előadást készített.
Az idén 70. jubileumát ünneplő színművész kiemelte: ezen előadások színre vitelekor legfőképpen az a gondolat vezérelte, hogy rámutasson, mennyi mindenre lehetünk és kell is büszkének lennünk magyarként. Az egyik legfontosabb produkciójának Székely János Dózsa című monodrámáját tartja. „Ennél a műnél úgy éreztem, hogy mi ugyanabban a cipőben járunk, mint a székelyek annakidején” – jegyezte meg.
A felvidéki Kossuth-díjas régen dédelgetett tervét váltotta valóra, amikor tavaly sikerült megalapítania saját színházát, ahol elsősorban felvidéki magyar alkotók műveit fogják bemutatni. „Az első, itt bemutatott előadás Mács József két művéből, a Szélfúvás és a Bolondok hajóján címűekből készített monodráma volt” – mondta Boráros Imre, rámutatva: a következő darab Csáky Pál Hit és hűség című, közel száz évet felölelő kötetére épül. Ennek bemutatójára idén áprilisban Pozsonyban kerül sor.
BORÁROS IMRE színművész 1944. február 28-án született Pozsonyban. 1965 és 1971 között a komáromi Magyar Területi Színház (Matesz), 1972 és 1977 között a kassai Thália Színpad tagja volt. 1977-ben ismét a Matesz társulatához szerződött, amely 1990 óta Komáromi Jókai Színház néven működik tovább. 2000-től a komáromi Teátrum Színház tagja, 2013-ban saját színházat alapított. Vígjátékban és drámában, modern és klasszikus darabokban egyaránt sikerrel szerepel. Könnyed játékstílus, természetes humor és egyéni elegancia jellemzi. Főbb szerepei az Őrnagy (Örkény István: Tóték), Lucifer (Madách Imre: Az ember tragédiája), Színész (Molnár Ferenc: A testőr), Czillei Ulrich (Vörösmarty: Czillei és a Hunyadiak), Higgins professzor (Lerner-Loewe: My Fair Lady), Apa (Lorca: Vérnász), Félix (Neil Simon: Furcsa pár), Kossuth (Illyés Gyula: Fáklyaláng). Számos monodráma előadója. Többször turnézott az Egyesült Államokban és Európában is. Több koprodukciós filmben is játszott. Munkásságának elismerései: Sylvánia-díj, Polgármester díja (Komárom), Pozsony város díszpolgára, Ezüst plakett – Szlovák Köztársaság Érdemrendje, A Magyar Köztársaság Tisztikeresztje, A Magyar Kultúra Lovagja.
Idén Jókai Anna író kapta a Kossuth Nagydíjat. Húsz művésznek ítéltek oda Kossuth-díjat, a Vujicsics Együttes tagjai pedig megosztva részesültek az elismerésben. Széchenyi Nagydíjjal tüntették ki John Lukacs magyar származású történészt, 19-en pedig Széchenyi-díjat kaptak. A Magyar Érdemrendet 29-en vehettek át. Az elismeréseket Áder János Orbán Viktor kormányfő és Kövér László házelnök társaságában nyújtotta át.
Meglepetéssel fogadta és nagy megtiszteltetésnek tartja a Széchenyi-díjat Borsa Gedeon bibliográfus, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) doktora, aki a hazai és egyetemes könyv- és nyomdászattörténet területén végzett munkája, valamint a hungarikakutatások kiteljesítése érdekében folytatott tevékenysége elismeréseként vehette át. Mint mondta, a régi nyomtatványok feltárásán minden országban dolgoznak, de nálunk ez könnyebben ment: a törökök miatt „szerencsések” vagyunk, hiszen nincs olyan sok kiadványunk, mint lehetett volna. Először a hazai gyűjteményekben, azután Szlovákiában és Erdélyben, majd Párizsban, Londonban és a világ több nagy könyvtárában is végzett kutatómunkát.
mti/Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”42672,42635,41912,34635,44590″}
