Farkas Iván, az MKP gazdaságpolitikai alelnöke, maga is szőlősgazda, rendkívül veszélyes újfajta kártevők megjelenésére hívja fel a figyelmet.
Farkas elmondása szerint a gazdák és a szakemberek sejtették, hogy a régen látott fagymentes tél megbosszulja magát, s a károkozók inváziója a veteményesekben soha nem látott méreteket ölthet. Az első jelek máris itt vannak, a szőlőskertekben újfajta károkozóval kell szembenézniük a párkányi régió gazdáinak. A rügyfakadást követően észrevették, hogy valamilyen kártevő igencsak megtépázta a fiatal hajtásokat. A napfény idején viszont se híre, se hamva nem volt a kártevőknek. „Köbölkúton nyugtalanok, tanácstalanok lettek a gazdák, permetezéssel próbálkoztak, sikertelenül. Hamar kiderült, éjszaka támad a bagolylepke hernyója, jóval sötétedés után mászik ki a földből, hogy táplálékhoz jusson. Mivel éjszaka támad a furcsa mutáns egyed, nem válhatott a madarak táplálékává, megszakadt tehát a biológiai tápláléklánc”, tájékoztatta a Felvidék.ma-t Farkas Iván.
Néhány napja éjszaka Köbölkút apraja, nagyja kint volt a szőlőben, éjjel permetezték le a kártevőt, mások zseblámpával a kezükben, kézzel szedték össze a lárvákat. Több százat vagy több ezret is. Közben az is kiderült, hogy a felszívódó permetezés nem használ, kontakt permettel próbálkoztak. Az is csupán akkor vált részben hatásossá, amikor éjjel magát a lárvákat permetezték be. Számos esetben azonban ez sem segített. „Különös, rendkívül ellenálló kártevővel van dolgunk, a bagolylepke lárvájával, amely Kürtön, Muzslán, Ebeden és Párkányban is megjelent a szőlőültetvényekben. Vannak, akik a szőlő szárát ragacsos anyaggal kenték be, hátha segít”, mondja Farkas, hozzátéve, hogy a már a korai szőlőfajták rügyfakadása is ugyancsak meglepte a szőlősgazdákat a Duna mentén. A bagolylepke hernyója aztán alaposan megtizedelte a hajtásokat. „A gazdák abban reménykednek, hogy a hernyók kétkezi begyűjtését követően, újabb támadás, invázió nem lepi meg őket, amely kárt tenne a később rügyező szőlőfajtákban is. A bagolylepke ugyanis a fiatal, friss hajtásokat kedveli, az erősebb, kifejlettebb hajtásokat nem bántja”, magyarázza a szakpolitikus. Frakas Iván szerint a rendkívül enyhe, fagymentes tél következménye lehet az időbeni egybeesés, mikor is a rügyfakadást követően a lárvák azonnal megrohamozták a friss hajtásokat. Korábban, a hosszabb ideig elhúzódó fagy végett ez nem következhetett be. Talány marad azonban az, vajon miért csak éjszaka támad a bagolylepke hernyója, megelőzve ezzel, hogy a madarak táplálékává váljon. „Itt a Duna mentén máris óriási károkról számoltak be a szőlősgazdák. Oda kell figyelni más régiókban is, nem zárható ki ugyanis néhány nappal vagy héttel később egy hasonló lefolyású invázió”, figyelmeztet a szakember.
BA, Felvidék.ma
