Az Európai Parlament (EP) kisebbségi ügyekkel foglalkozó frakcióközi munkacsoportja (Intergroup) csütörtöki, április 17-i cikluszáró ülésén felhívást intézett az európai döntéshozókhoz az Unió területén élő hagyományos nemzeti kisebbségek, valamint a regionális vagy kisebbségi nyelvek használatának védelmében.
Tabajdi Csaba magyarországi szocialista EP-képviselő társelnöke volt a tevékenységét a mostani parlamenti ciklus végén befejező munkacsoportnak. Tabajdi szerint a dokumentum később hivatkozási pontként szolgálhat egy uniós kisebbségvédelmi rendszer kialakítása során.
„Ha az Európai Unió a jövőben el kívánja kerülni az etnikumközi konfliktusokat, akkor megfelelő uniós kisebbségvédelmi rendszert kell létrehozni. Legfőbb cél, hogy a 2012-ben elfogadott Roma Stratégia mintájára az Európai Bizottság kezdeményezze a Nemzeti Kisebbségvédelmi Stratégiák Európai Keretrendszerét. Ezzel létrejönne az Európai Unió keretein belül a kisebbségi jogok uniós szintű ellenőrző mechanizmusa, amely éves rendszerességgel számon kérné a tagállamokon a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesülését” – vázolta elképzeléseit Tabajdi Csaba.
Felhívta a figyelmet arra, hogy jelenleg az Európai Unió a csatlakozáshoz szükséges koppenhágai követelményeken keresztül nyomást tud gyakorolni a tagjelölt országokra a kisebbségi jogok szavatolása érdekében, az uniós csatlakozás után azonban már nem kérhető számon a tagországi kormányokon e jogok biztosítása.
„Ilyen visszarendeződést tapasztalhattunk Szlovákiában és Romániában az utóbbi években” – jegyezte meg az MSZP eddigi EP-delegációvezetője. Szerinte ezért is elengedhetetlen az uniós demokráciaellenőrző mechanizmus mihamarabbi létrehozása. Az uniós demokráciamonitoring – hangsúlyozta Tabajdi – elősegíthetné az ellenőrzést, a közösségi nyomásgyakorlást, hogy egyetlen nemzeti kisebbség jogai se szenvedjenek csorbát.
Mészáros Alajos EP-képviselő a Felvidék.ma-nak nyilatkozva elmondta, az Európai Parlament utolsó ülésnapján elfogadott ún. Strasbourgi Kiáltvány a nemzeti és nyelvi kisebbségek jogainak hatékonyabb védelmét és megerősítését szorgalmazza. „Az Európai Unión belül nem létezik egységes szabályozás a kisebbségek jogait illetően, az EP-ben működő Kisebbségi Intergroup tagjai olyan dokumentumot készítettek az 5 éves időszak lezárásaként, amely felhívja a figyelmet a jelenlegi szabályozási hiányosságokra és egyben megjelöli a kisebbségek helyzetének javítása érdekében, uniós szinten a jövőben elvégzendő feladatokat.
A kiáltvány kitér a nemzeti és nyelvi kisebbség és többség viszonyának megfelelő kezelésére, a kisebbségek megmaradásához szükséges tagállami és uniós intézkedésekre. Remélem, a következő parlament a kiáltványban megfogalmazott javaslatok érvényre jutásáért küzd majd. Az Intergroup elkészítette azt az átfogó kiinduló dokumentumot, amelyre a jövőben támaszkodni lehet – szögezte le Mészáros Alajos.
Bauer Edit a Felvidék.ma-nak elmondta: a kiáltvány gyakorlatilag összegzi az elmúlt öt évben elfogadott határozatok kisebbségi jogokra vonatkozó részeit. „Új eleme, összhangban az idei emberjogi jelentés által felvetett és jóváhagyott javaslattal, hogy a Bizottság keressen megoldást az ún. Koppenhágai dilemma feloldására. Ezt a problémát gyakran felvetettük, hiszen a kisebbségi jogok tiszteletben tartása a csatlakozó országokra vonatkozó kötelezettség. Ilyen azonban nem vonatkozik a tagorszagokra. Ugyancsak felveti annak szükségességét, hogy készüljön egy minimális standardokat magába foglaló kötelező dokumenum, hiszen ilyen az Európai Unióban nem letezik” – fogalmazott Bauer Edit.
A dokumentum 21 pontban foglalja össze a nemzeti közösségek és nyelvi kisebbségek ügyét felkaroló Intergroup-tagok által fontosnak tartott kisebbségvédelmi törekvéseket, hangsúlyozva az Európai Unióban (EU) kötelező érvényű kisebbségvédelmi keretszabályozás megalkotásának szükségességét.
A Strasbourgi Kiáltvány aláírói sajnálattal állapítják meg, hogy az EU intézményeiben a hagyományos nemzeti kisebbségek védelmét nem övezi fokozottabb figyelem. A kisebbségi ügyek megnyugtató rendezése az EU belső és külső legitimitásának feltétele – szögezik le az aláírók.
A kisebbségek ügye iránt fogékony aláíró-képviselők leszögezték: az egyenlő bánásmód alanyi joga és nem kiváltsága az EU-polgároknak. Az Unió jövőjének szempontjából, stabilitásának, biztonságának és jólétének érdekében a kisebbségi, az interkulturális és az interetnikus kapcsolatok kulcsfontossággal bírnak. Véleményük szerint többség és kisebbség kölcsönös, bár nyilvánvalóan aszimmetrikus felelősséggel tartoznak az integráció, de ugyanakkor a kisebbségi identitás, a kultúra és a nyelv megőrzése, illetve ennek fenntartható fejlesztése miatt.
Kifejezetten arra kérik tehát az európai döntéshozókat, tegyenek különbséget a tagállamok területén őshonos kisebbségi közösségek és a fogadó államokba legálisan a közelmúltban érkezett migráns közösségek szükségletei és védelmi módozatai között, hiszen a nemzeti kisebbségi közösségek különleges hozzáadott értéket jelentenek az európai kultúrában.
A kisebbségi ügyek megnyugtató rendezése az EU belső és külső legitimitásának feltétele – szögezik le az aláírók, hangsúlyozva, hogy a kisebbségi közösségekhez tartózó személyek vagy csoportok védelmében foganatosított pozitív intézkedések semmi esetre sem kellene diszkriminatív jellegűnek minősüljenek.
A Strasbourgi Kiáltvány aláírói kitérnek a Koppenhágai kritériumok dilemmájára: sürgetik a tagjelölt és a régi tagállamok területén érvényesülő monitorizációs rendszer egységesítését azért, hogy szűnjön meg a jelenlegi kettős mérce, mely szerint a tagjelölt országok szembesülnek a kisebbségi ügyek megnyugtató rendezésére irányuló igénnyel, de utóbb, ha már taggá válnak, nem kérik számon rajtuk vállalt kötelezettségeiket.
Winkler Gyula szerint gazdag és tartalmas tevékenységet tud maga mögött az Intergroup. „A ma elfogadott kiáltvány a jövőbeli tevékenység prioritásait is megfogalmazza. Az EU közönyét a nemzeti kisebbségek jogainak védelme iránt le kell bontani, ezért az európai parlamenti választások után prioritást kell hogy élvezzen a Kisebbségi Intergroup újraalakítása, valamint a FUEN-nel, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójával kiépített partnerségünk megerősítése” – fogalmazott.
Sógor Csaba leszögezte: „Remélem, hogy a belga képviselőkollégám, Louis Michel nevével fémjelzett jelentés, a múlt héten az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése által elfogadott, Kalmár Ferenc András, KDNP-s képviselő által a nemzeti kisebbségek európai helyzetéről és jogairól készített jelentés, a ma általunk elfogadott Kiáltvánnyal együtt tovább lendít a küzdelemben, kisebbségügyi munkánkban, azaz az EU-s kisebbségvédelem hatékonyabbá tételében”.
Az Intergroup tagjai eljuttatják a dokumentumot az EU intézményeihez, a tagállamok, de a csatlakozásra váró országok kormányaihoz és parlamentjeihez is – közölte honlapján az RMDSZ.
A nemzeti kisebbségek európai helyzetéről és jogairól készített jelentés
Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése elfogadta Kalmár Ferenc András jelentését a hagyományos nemzeti kisebbségek európai helyzetéről és jogairól. Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára, Répás Zsuzsanna, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára is sajtótájékoztatót hirdetett április 24-re. Sajtónyilatkozatukkal, amint közzéteszik ITT is frissítjük összeállításunkat.
A Nemzetpolitikai Kutatóintézet is fontos előrelépésnek tartja a kisebbségvédelemben Kalmár Ferenc kereszténydemokrata politikus által jegyzett s április 8-án elfogadott ET-határozatot. Előtérbe helyezi a kisebbségvédelem kollektív dimenzióját, a jól működő autonómiamodellekre való hivatkozást, illetve felszólítja a tagállamokat, hogy vezessenek be területi önkormányzati megoldásokat minden érintett által elfogadott formában. A Nemzetpolitikai Kutatóintézet elemzéséről ITT>>> írtunk.
Az Európa Tanács (ET) Parlamenti Közgyűlése tehát április 8-i strasbourgi ülésén fogadta el Kalmár Ferenc András magyar néppárti (KDNP-s) országgyűlési képviselő jelentését a nemzeti kisebbségek európai helyzetéről és jogairól. A dokumentum hangsúlyozza, hogy az Európa Tanács azon tagállamainak, amelyek ezt még nem tették meg, alá kell írniuk és ratifikálniuk kell a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezményt, valamint a regionális és kisebbségi nyelvek európai chartáját.
Az ET Parlamenti Közgyűlése felszólítja a tagállamokat, hogy mozdítsák elő a hagyományos nemzeti kisebbségek által lakott területen beszélt nyelv hivatalos használatát. A Közgyűlés szerint politikai prioritásként kell kezelni a nemzeti kisebbségek jogvédelmét, mert a „kisebbségvédelem a konfliktusok megelőzésének egyik eszköze”.
Kalmár Ferenc András a jelentésről folytatott vitában hangsúlyozta: egész Európát érintő ügy a hagyományos nemzeti kisebbségek békés együttélése a többséggel. A társadalom stabilitása függ a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesülésétől – tette hozzá. A KDNP politikusa elmondta, hogy Dél-Tirolban a következőképpen írták le neki az olasz és a német ajkú közösség második világháború utáni viszonyának alakulását: kezdetben szembenállás volt, majd azt az egymás mellett élés, utána pedig az együttélés követte. Jó lenne – tette hozzá -, ha idővel az „egymásért élés” időszaka is bekövetkezne, de ha Európa győzni akar a globális versenyben, akkor el kell jutnia legalább az együttélés fázisába a többség és kisebbség viszonyát illetően.
A jelentéstervezet címében eredetileg az szerepelt, hogy a dokumentum a hagyományos, vagyis az őshonos nemzeti kisebbségekről szól. Szabó Vilmos szocialista országgyűlési képviselő a vitában hangsúlyozta is: a jelentés az őshonos kisebbségeket olyan kisebbségként határozza meg, amelyek évszázadok óta ugyanazon a területen élnek, és közös az identitásuk. Megjegyezte, hogy élénk vita folyik magáról az őshonos kisebbség fogalmáról. „Először nyilvánvalóan abban kell közös nevezőre jutnunk, hogy a valóságban léteznek-e ilyen kisebbségek? A válasz határozott igen. Azt gondolom, ezt senki nem tagadhatja le. Nem elméleti, spekulatív fogalomról van szó, hanem tényről. (…) Ha ez így van, nekünk az Európa Tanácsban foglalkozni kell velük, helyzetükkel és az abból következő sajátosságokkal. Ez nem irányul más kisebbségek, illetve egészében a nemzeti kisebbségek ellen. Jól szolgálja a többséggel való együttműködést, a békés együttélést” – mondta az MSZP-s politikus.
A vita nyomán végül egy módosító indítvány elfogadásával kivették a szövegből a „hagyományos” kifejezést, ám a tartalmi részek lényege nem változott. A „hagyományos kisebbségek” fordulattal szemben azzal a kifogással éltek – többek közt finn részről -, hogy az fogalmilag kirekeszti a romákat. Kalmár Ferenc András mindazonáltal elégedetten állapította meg, hogy az elfogadott okmány megfogalmazza a kisebbségek kollektív védelmének az igényét – nem csupán a kisebbségekhez tartozó egyének védelmének az igényét. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az elfogadott szöveg a területi önkormányzatiság erősítésére ösztönzi az államokat. Szabó Vilmos hangsúlyozta az MTI-nek, hogy a tervezet előkészítése magyar részről közös munka volt, párthovatartozásra való tekintet nélkül.
Gaudi Nagy Tamás az MTI-nek nyilatkozva mindehhez hozzátette, hogy most már a magyar kormányzaton múlik, mennyire tudja majd betartatni az elfogadott dokumentumot a környező országokkal.
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke a kisebbségvédelemben elért áttörésnek nevezte a nemzeti kisebbségek európai helyzetéről és jogairól szóló jelentést. A romániai miniszterelnök-helyettesi tisztséget is betöltő politikus az MTI-hez még április 9-én eljuttatott közleményében kiemelte: a jelentés elkészítésében Kalmár Ferenc András magyarországi KDNP-s országgyűlési képviselő szorosan együttműködött Korodi Attila RMDSZ-es képviselővel, így az erdélyi magyar közösség kisebbségvédelmi törekvéseinek számos eleme bekerült a dokumentumba.
„Ez egy olyan jelentős dokumentum, amely az őshonos kisebbségek védelme érdekében konkrét javaslatokat fogalmaz meg, és kihangsúlyozza azokat a pozitív példákat, amelyeket a tagországoknak követniük kell” – fogalmazott Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke emlékeztetett arra, hogy az ET-jelentés felszólítja a tagállamokat: mozdítsák elő a hagyományos nemzeti kisebbségek által lakott területen beszélt nyelv hivatalos használatát. Úgy vélte, ez az előírás erősíti az RMDSZ tárgyalási pozícióit a román alkotmány módosítási folyamatában.
Kelemen Hunor a jelentésnek azt a pontját is sarkalatosnak tartotta, amelyben az ET a kisebbségek kollektív védelmének igényét fogalmazta meg, és nem csupán a „kisebbségekhez tartozó egyének” védelmének szükségességét. Hozzátette, az elfogadott szöveg a területi önkormányzatiság erősítésére ösztönzi az európai államokat, és követendő példaként említi a dél-tiroli autonómiamodellt, illetve a finnországi svédek kisebbségvédelmi hálózatát. „Az RMDSZ autonómiatervezete éppen a dél-tiroli modellt alkalmazta kiindulási pontként. (…) Az olaszországi régióban tett látogatásaink alkalmával azt láttuk, hogy Dél-Tirol Olaszország egyik legfejlettebb régiója, és bebizonyította azt, hogy nem az állam ellen és nem a többségi lakosság ellen van a területi autonómia” – nyomatékosította Kelemen Hunor.
Felvidék.ma – összeállítás
{iarelatednews articleid=”44416,40146,39774,36139,14268″}
