A fenti kérdés valójában egy álkérdés – legalábbis a magyar Miniszterelnökség által kiadott, a megszokottakhoz képest talán egy kissé indulatosabb hangvételűre sikerült közleménye szerint. Ebben a magyar-román, illetve a magyar-szlovák határ menti közös programok irányításával kapcsolatosan az elmúlt időszakban megjelent sajtóhírek – illetve leginkább kommentárok – állításaira reagált a Lázár János vezette hivatal.
Az Index hírportál szerdai cikkében ugyanis arról írt, hogy „újabb uniós programot bukhatunk”, amennyiben a Miniszterelnökség teljes érdektelensége miatt Bukarest, illetőleg Pozsony veheti át a határ menti programok irányítását. Azt már az elején elismeri a cikk, hogy ez nem is annyira pénzügyi, mint inkább szimbolikus „csapás” Magyarország számára. Azokról az uniós fejlesztési programokról van szó, amelyek az érintett országok határ menti együttműködését – a határokhoz közeli régiók kulturális együttműködését, a határok átjárhatóságát stb. – hivatottak előmozdítani. A program irányítása kezdetben a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséghez tartozott, majd annak megszűnése után került a Miniszterelnökséghez. Amely azonban – az Index cikke szerint – teljes érdektelenséget mutatott a program iránt: „többször egyszerűen kihagyták az egyeztetéseket is”, olvasható a cikkben. Felmerült, hogy a programok irányítása így a román ill. a szlovák félhez kerülhetne, erre a politikai szándék a két országban meg is lenne.
A Miniszterelnökség közleményben reagált ezekre a sajtóhírekre, csodálkozásának adva hangot a hirtelen támadt érdeklődés miatt: „Érthetetlen, korábban nem tapasztalt érdeklődést mutat a sajtó a határ menti programok irányításának átalakítása iránt. A felzúdulás azért is meglepő, mert az elmúlt évek eredménytelensége senkit nem zavart. Félő, hogy a vészharangok kongatói jelen esetben saját egzisztenciájukat és nem a haza üdvét féltik ekkora lelkesedéssel.”
A közlemény szerint 2007 óta mintegy 127 milliárd forint fejlesztési forrást égettek el eredmények nélkül a feladattal megbízott állami szereplők. A Miniszterelnökség ennek a pazarló működésnek kíván véget vetni, amikor új alapokra helyezné az együttműködést a szomszédos országokkal. „Ez nem egy kisstílű presztízsharc a szlovákokkal és a románokkal, hanem a felismert problémákkal való őszinte szembenézés, és azok megoldása” – olvasható a közleményben. „A programok sikere a résztvevő államok érdekeinek közös megértésétől és a kizárólag öncélt szolgáló, csak az intézményrendszeri pozíciókhoz ragaszkodó korábbi álláspont feladásától függ. Valós párbeszédre van szükség akár Románia, akár Szlovákia irányába annak érdekében, hogy kimozdítsuk a holtpontról ezeket a programokat. Az eddigi tárgyalások során azt tapasztaltuk, hogy úgy a román, mint a szlovák féllel konstruktív együttműködést sikerül kialakítanunk. A határ menti térségek valós fejlődése olyan érdeke Magyarországnak, amelyhez nem hasonlítható, hogy a végrehajtó szervezet Pozsonyban, Bukarestben vagy Budapesten működik. Szakmai alapokon nyugvó, a közös érdekeket előtérbe toló együttműködés kell, amely mindhárom nemzet javát szolgálja” – áll a Miniszterelnökség által kiadott anyagban.
Mindazonáltal az jogos kérdés, hogy a programok irányításának átvétele esetén mi lesz azzal a magyar szakembergárdával, amely eddig részt vett a koordinációban.
szd, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”45766″}
