Jelenleg 400 ezerre tehető a Szlovákiában élő romák száma, a demográfiai kutatásokon alapuló előrejelzések 2030-ra megközelítőleg 200 ezer fős emelkedéssel számolnak, tehát a lakosság minden tízedik tagja ehhez az etnikumhoz tatozó lesz.
Kilencévnyi kutatást követően tavaly jelent meg a Roma Közösségek Atlasza, amelyben az ENSZ és különböző helyi civil szervezetek segítségével felmérték a szlovákiai romák létszámát. Eszerint az országban több mint 400 ezer roma él. A legtöbben a Besztercebányai, majd a Kassai és az Eperjesi kerületben. Szlovákia lakosságának 7,45 százaléka tehát roma, négyszer annyi, mint ahányan népszámláskor annak vallották magukat. A kutatások során azonosították a legelmaradottabb falvakat is, melyek kiemelt helyet kaphatnak a későbbi projektek során, de feltüntették a szegregált közösségeket is.
A Szlovák Tudományos Akadémia is végez kutatásokat e téren, szerdán sajtótájékoztató keretében mutatta be az intézmény a roma populáció alakulását vizsgáló kutatómunka eredményeit. Branislav Šprocha demográfus tíz éve foglalkozik a témával, monográfiája az elkövetkező két évtized várható populációs fejlődésével foglalkozik. A szerző szerint lélekszámuk 15 éven belül megközelítheti a 600 ezer főt, ezáltal a legnagyobb lélekszámú szlovákiai kisebbséggé válhat. A roma nők termékenysége magasabb az átlagosnál, korábban és többször szülnek, de – főleg a romatelepeken – nagyobb a csecsemőhalandóság is, és a felnőttek is 6-9 évvel élnek rövidebb ideig. Šprocha cáfolta azt a korábban tudományos igényű munkákban is megjelent prognózist, hogy 2050-re a romák többségi nemzetté válnak. „ A romák száma folyamatosan növekedik, de azaz állítás, hogy többségbe kerülnének, alaptalan”, jelentette ki a kutató.
A romakérdésekkel foglalkozók nem is a populáció növekedését tartják a fő problémának, hanem a rossz életkörülményeket, az alacsony műveltségi, képzettségi szintjüket is. Ez utóbbiak miatt szorulnak ki leginkább a munkaerőpiacról. Az országban néhány civil szervezet működik, amelynek az első számú célkitűzése épp e helyzeten való javítás. De foglalkoznak az identitás kérdéseivel is, hiszen nagyon sok roma közösségben már nem beszélik eredeti nyelvüket, nem ápolják hagyományaikat, ezáltal megnyílik az út az asszimiláció irányában. Hogy a romák megmaradjanak romáknak, azaz vállalják nyelvüket, identitásukat, azért a pozsonyi székhelyű Romano Kher – Roma Ház polgári társulás is igyekszik tenni. A szervezet ügyvezetője, a magyarul is beszélő, pozsonypüspöki Agnes Horváthová a legkárosabb jelenségnek a romák szegregációját tartja, legyen az iskola vagy település. A társulás többek között rajzversennyel igyekszik egy részt teret adni az ifjú roma tehetségeknek, más részt olvasásra is készteti őket úgy, hogy az önazonosságuk is erősödjék. A Színes világ elnevezésű országos verseny roma szerzők meséire épül, mesékhez készült illusztrációkból áll össze. A legjobb alkotásokból Pozsonyban és Kassán rendeztek már kiállítást. Horváthová Dél-Szlovákiából a Fülek melletti gömörsídi alapiskolára hívta fel a figyelmet, ahol Bene Valéria pedagógus tanítványai általában kiválóan szerepelnek az országos versenyeken, rengeteg díjat gyűjtöttek már be.
A kép egy gömörsídi kisikolások munkája
BA, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”45622,45019,45004,44068,43637″}