Május 25-én, vasárnap reggel hat órakor Magyarországon is megkezdődött a voksolás az európai parlamenti választáson. Orbán Viktor, Semjén Zsolt, Vona Gábor nyilatkoztaival frissítve.
Miután csütörtökön, május 22-én az Egyesült Királyságban és Hollandiában, pénteken, május 23-án Írországban, pénteken és szombaton a Cseh Köztársaságban, szombaton, május 24-én pedig Lettországban, Máltán és Szlovákiában adhatták le szavazatukat a polgárok, vasárnap, május 25-én – Magyarországgal együtt – 21 tagállamban kezdődött meg a szavazás.
Magyarország este hét óráig 10 386 szavazókörében valamivel több mint 8 millió választópolgár szavazhat.
Szavazni csak személyesen, érvényes személyazonosító igazolvánnyal és lakcímigazolvánnyal, vagy a lakcímet vagy személyi azonosítót tartalmazó személyazonosító igazolvánnyal lehet. Mindenki csak a számára kijelölt szavazókörben adhatja le voksát, ennek helyéről korábban valamennyi választópolgárt tájékoztatták. Lakóhelyüktől eltérő helyen, átjelentkezéssel csak az a 69 200 választópolgár voksolhat, aki ezt péntek délutánig kérte.
A választáson több mint 8 millió választópolgárt várnak az urnákhoz, ebből csaknem 14 ezer olyan fiatal, aki az áprilisi országgyűlési választás óta vált nagykorúvá, azaz választópolgárrá, ők emlékkártyát kapnak a Nemzeti Választási Irodától.
A bankkártya méretű plasztiklap kék színű, az egyik oldalán az „Emlékül az első választóknak 2014” felirat szerepel a magyar címerrel és uniós sárga csillagokkal, míg a hátlapján egy idézet Magyarország Alaptörvényéből, a Nemzeti hitvallásból: „Büszkék vagyunk arra, hogy népünk évszázadokon át harcokban védte Európát, s tehetségével, szorgalmával gyarapította közös értékeit. (…) Hisszük, hogy nemzeti kultúránk gazdag hozzájárulás az európai egység sokszínűségéhez.”
Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke felesége, Lévai Anikó társaságában délben adta le szavazatát a XII. kerületi Zugligeti Általános Iskolában kialakított 53. szavazókörben. Orbán Viktor miniszterelnök reméli, hogy az európai parlamenti választás magyarországi részvételi aránya legalább az európai középmezőnyben lesz.
„Nem szeretném, hogyha méltatlan képet mutatna Magyarország az európai elkötelezettséget illetően, márpedig a részvételi arány erről is beszél” – mondta a kormányfő.
„Mi kampányoltunk, amit tudtunk, megtettünk, mindenkihez eljutottunk, mindenkivel beszéltünk” – tette hozzá. A miniszterelnök arra biztatta a választókat, menjenek el voksolni, „ne vegyék félvállról a dolgot”, ez egy fontos ügy Európának és a magyaroknak is, mert nem mindegy, kik képviselik az országot az unióban a következő években.
Semjén Zsolt, a KDNP elnöke, miniszterelnök-helyettes és felesége a budapesti a II. Rákóczi Ferenc Gimnáziumban kialakított 63-as szavazókörben adta le szavazatát. Elmondta, minél magasabb a részvétel az EP-választáson, annál inkább hitet tesz a magyar nemzet amellett, hogy nem közömbös számára, mi történik Európában. A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes, KDNP-elnök kiemelte: Magyarország Európa része, „jogunk és kötelességünk, hogy alakítsuk a sorsát”.
Pártpolitikai hovatartozás nélkül minden megválasztott képviselőnek az a küldetése, és akkor teszi jól a dolgát, ha magyar vonatkozásban a szeme előtt lebeg Szent István öröksége, és a nemzeti érdekeket képviseli, másfelől figyelembe veszi az unió alapítóatyáinak örökségét – fejtette ki Semjén Zsolt. Hozzátette: ez esetben a megválasztott képviselő jól fogja tenni a dolgát mind Magyarország, mind az unió javára.
Vona Gábor, a Jobbik elnöke felesége, Vona-Szabó Krisztina társaságában a XI. kerületi Lágymányosi Bárdos Lajos Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Gimnáziumban kialakított 26-os számú szavazókörben adta le szavazatát.
Vona Gábor újságíróknak azt mondta: az aktuális részvételi adatok alapján átlagos választásra lehet számítani. Jelezte: a szavazás legitimitását nyilvánvalóan a részvételi arány befolyásolja vagy legalábbis a pártok közötti verseny szempontjából mindenképpen irányadónak tekinthető.
Ennek a választásnak az európai parlamenti képviselők megválasztásán túl belpolitikai tétje is van, mégpedig az, hogy ki lesz a Fidesz mögött, amely gyaníthatóan első helyen végez, a második – mondta. Vona Gábor kitért arra is: úgy érzi, hogy a választási kampány véghajrájában külföldi nyomásra igyekeztek megroppantani a Jobbikot, ezért arra kérte szimpatizánsait, hogy szavazatukkal csattanós választ adjanak erre, válaszolják azt, hogy nem lehet a Jobbikot „felszeletelni”, megszüntetni.
A Jobbik szerint probléma, hogy a 13 órás adatok szerint csak a választópolgárok 15,9 százaléka ment el szavazni az európai parlamenti (EP-) választáson, ezért voksolásra biztatják szimpatizánsaikat.
Mirkóczki Ádám, a párt szóvivője vasárnapi budapesti sajtótájékoztatóján kiemelte: aki az idegen érdekeket „lakáj módon kiszolgáló politika” helyett megalkuvást nem tűrő nemzeti érdekvédelmet szeretne, szavazzon a Jobbikra, mert ezt szeretnék képviselni Brüsszelben.
Áder János az előző napokban Belgiumban, valamint Luxemburgban tett hivatalos látogatást.
A köztársasági elnök a brüsszeli magyar nagykövet, Kovács Tamás Iván kisfiával, Kovács Áron Tamással együtt dobta be az államfői szavazatot az urnába.
A Nemzeti Választási Iroda (NVI) napközben hét alkalommal ad tájékoztatást a részvételről. Az Európai Parlament (EP) magyar tagjainak választásán vasárnap 18.30 óráig a szavazásra jogosultak 27,64 százaléka adta le szavazatát a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.
A szavazók arról döntenek, hogy a listát állító nyolc párt, illetve pártszövetség közül melyek küldhetnek összesen 21 képviselőt az Európai Unió 751 tagú testületébe, az Európai Parlamentbe.
Magyarország mellett 20 uniós tagországban szavaznak vasárnap reggel óta, így a többi között Németországban, Franciaországban, Spanyolországban, Olaszországban, Ausztriában, Belgiumban, Lengyelországban, Horvátországban és Romániában járulnak az urnák elé a szavazók, hogy megválasszák az európai parlamenti képviselőket.
Az első teljes részvételi adatokat közép-európai idő szerint 21 órakor, az exit poll mérések eredményeit egy órával később, az első részeredményeket pedig a tervek szerint 23 órakor teszik majd közzé. Ennek a viszonylag késői időpontnak az az oka, hogy Olaszországban este 11-ig lehet voksolni, és ameddig a szavazás bármely tagországban tart, addig tilos eredményközléssel befolyásolni a még szavazókat.
mti nyomán Felvidék.ma összeállítás
{iarelatednews articleid=”45350,45325,45259,45288,45189″}