A Szent Korona Kórus vezetőjével, Molnár Ottóval beszélgettem az énekkar megalakulásáról, munkásságáról és sikereiről.
A Szent Korona Kórust számos alkalommal hallhatta a nagyközönség idehaza és külföldön egyaránt. Legutóbb saját falujukban, az ipolybalogi Korona-dombon, a X. Szent Korona Ünnepen celebrált ünnepi szentmisén énekeltek. Még aznap délután az Árpád-kori templomban Szerekován János operaénekessel, Mekis Péter orgonaművésszel és a Salgótarjáni Doráti Kamrazenekarral közösen adott nagy sikerű koncertet az énekkar.
Mióta tevékenykedik a Szent Korona Kórus?
Az énekkar megalakulásával kapcsolatban meg kell említsem megboldogult Montskó Tibor kanonok urat, aki szorgalmazta a létrejöttét. A kórus, mely a Musica Sacra elkötelezett művelője, 1997-ben alakult. Megalakulásának előzményei visszavezethetők az 1995- 96-os évekre. Női karként indult kis létszámmal, majd az évek során vegyes karrá fejlődött. Nevét a magyar királyi koronáról kapta, melynek másolata a község templomának tornyát ékesíti. Repertoárja a gregoriántól a reneszánsz és barokk templomi zenén át a kortárs magyar egyházzenéig terjed. Rendszeres liturgikus szolgálata mellett aktív résztvevője a hazai és magyarországi koncertéletnek. Az énekkart az évek folyamán szűkebb és tágabb környezetében egyre jobban megismerték. Kezdetben csak a szomszéd községekbe hívták énekelni, majd egyre több helyen mutatkozott be. Ipolyságon, Füleken, Érsekújvárott is fellépett. Az elhivatottság parancsa az, hogy eleget tegyünk a felkéréseknek. Ezért az együttes már sok helyen adott egyházzenei koncertet a szentmisét követően. Ahogy teltek az évek, szép sikereket ért el. Vendégszerepelt Magyarországon, Ausztriában, Csehországban és Olaszországban. Nem sokkal megalakulása után 1997-ben az a megtiszteltetés érte, hogy felléphetett az Országos Magyar Cecília Egyesület megalakulásának 100. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi hangversenyen a budapesti Szent István-bazilikában. 2001-ben a Harmonia Sacra Danubiana Comarom Egyházzenei Fesztivál vendége volt. Az énekkar számára maradandó élményt nyújtott a 2001-es olaszországi zarándokút, melynek során fellépett többek között Páduában, Rómában a II. János Pál pápa által celebrált szentmisén a Szent Péter-bazilikában. Továbbá a Szent Pál-, a Lateráni- és a Santa Maria Maggiore-bazilikában is. A külföldi fellépések közül emlékezetesek a Pesti Vigadóban, az olmützi Szent Móric-székesegyházban, a budapesti Zeneakadémián, a Budavári Mátyás-templomban valamint a bécsi Szent István-dómban tartott koncertjeik. A kórus két alkalommal részt vett a váci egyházzenei találkozón és a Piliscsabai Egyházzenei Napokon.
Az ipolybalogi Szent Korona Ünnepen az énekkar egy kamarazenekarral maradandó zenei élményt nyújtott a közönségnek. Ez csak egyszeri felállás volt?
A Salgótarjáni Doráti Kamarazenekarhoz és vezetőjükhöz, Torják Vilmoshoz hosszú évekre visszanyúló szakmai és baráti kapcsolat fűz minket. Ez az együttműködés már kilenc éve tart. 2005-ben, a Szent Korona Ipolybalogon történő őrzésének 701. évfordulója alkalmából a község elkészíttette a korona hiteles másolatát, melyet ünnepélyes keretek között helyezett el az őrzés eredeti helyén. E magasztos ünnep apropóján felkértem Bárdos Lajos zeneszerző fiát, Daróci Bárdos Tamást egy ünnepi mise, a Szent Korona Mise és a Szent Korona Himnusz megírására. E két mű ősbemutatója a 2005-ös I. Szent Korona Ünnepen, a Paskai László bíboros prímás, esztergom-budapesti érsek által celebrált ünnepi misén volt. Ekkor még a Budavári Mátyás-templom zenekar kísérte a kórus énekét. A nagy múltú és nagy presztízzsel bíró zenekar igen elfoglalt, kevés volt a valószínűsége annak, hogy a Szent Korona Ünnepen rendszeresen kísérje az énekkart. Ezért a következő évtől kezdődően már a Salgótarjáni Doráti Kamarazenekarral látjuk el szentmisék zenei szolgálatát. Így a Szent Korona Mise minden évben egyszer felcsendül a szabadtéri szentmisén. A mű koncertszerű előadására idén a budapesti Mátyás-templomban került sor. Természetesen amellett, hogy alázattal ellátjuk a feladatunkat, e munka lelki felüdülést is jelent a zenekar és a kórus számára.
Próbálkoztak világi énekekkel is, vagy megmaratnak a liturgikus műveknél?
Alapvetően egyházi kórusként működünk, de énekeltünk már világi műveket is. Mikor néhány alkalommal világi műveket énekeltünk rájöttem, hogy nem igazán áll jól nekünk. Lehet, hogy megalakulásának körülményei arra predesztinálták a kórust, hogy megmaradjon az egyházi zenénél. Annál a zenénél, melynek az egyház volt ihletője, megszentelője és felhasználója.
Milyen sikerekkel büszkélkedhet az énekkar?
Az évek folyamán a kórus heti két alkalommal – péntek, illetve szombat este – aktívan próbált, és rendszeresen fellépett. Nagy áldozat volt ez a tagok részéről, főként a hétvégén hazatérő tanulók részéről, akik sokszor fáradtan érkeztek a próbára. Köszönet illeti őket. Ám a befektetett munka és a fegyelmezett munkamorál meghozta a gyümölcsét. A kórus több hazai és nemzetközi verseny díjazottja. Az énekkar 1999-re olyan szintre jutott el, melynél úgy éreztem, itt az első megmérettetés ideje. Abban az évben a XI. Kodály Napokon, majd a 2001-es Námesztói Nemzetközi Kórusversenyen ezüstkoszorús minősítést ért el egyházzene kategóriában. 2002-ben a XII. Kodály Napokon aranykoszorú a zsűri dicséretével minősítést szerzett. 2003-ban Olmücben a XXXI. MUNDI CANTANT nemzetközi kórusversenyen ezüst díjat nyert egyházzene kategóriában. 2005-ben a XIII. Kodály Napokon aranykoszorús minősítést szerzett. Két alkalmat kihagyva az énekkar idén ismét részt vett a Szlovákiai Magyar Felnőtt Énekkarok Országos Minősítő Versenyén, ahol ismét aranykoszorút vehetett át a zsűri dicséretével, a harmadik legmagasabb pontszámot elért kórusként. A Duna televízió 2006 húsvétján induló Duna Autonómia csatornájának első bejelentkezésekor élő adásban énekelt. 2007-ben az énekkar megalakulásának 10. évfordulójához kapcsolódva megjelent a kórus első CD lemeze „A Szent Korona oltalma alatt” címmel, melyen közreműködött Baróti István és Laufer István orgonaművész és a Mátyás-templom zenekara Dr. Tardy László karnagy vezényletével. Az idei, X. Szent Korona Ünnep szentmiséjét – melyen a Szent Korona Mise immár 10. alkalommal hangzott el – a Mária Rádió élőben közvetítette. Itt megemlíteném Czibulya Márk nevét, aki az énekkar technikai feltételeinek biztosításában elévülhetetlen érdemeket szerzett az elmúlt évek során. A kórus együtt dolgozott neves karnagyokkal: Unterwéger József Zsolttal, Varga Lászlóval, Dr. Tardy Lászlóval, Dr. Áment Lukács Ferenccel, Katona Tiborral, Noszeda Tiborral; orgonaművészekkel: Bednarik Anasztáziával, Baróti Istvánnal, Ella Istvánnal, Handl Györggyel; neves szólistákkal: Vajda Grétával, Kavecki Emíliával, Celeng Máriával, Balga Gabriellával, Szerekován Jánossal és zenekarokkal: a Mátyás Templom zenekarával és a Salgótarjáni Doráti Kamarazenekarral. Az énekkar nevéhez fűződik Daróci Bárdos Tamás Szent Korona Miséjének, és az Ének a Szent Koronáról című művének 2005-ös ősbemutatója is. 2012-ben az énekkar munkásságát Szent Korona Emlékéremmel jutalmazták.
Milyen további céljaik vannak?
A kórussal végzett közel két évtizedes munka során sok tapasztalatra tettem szert. E közös munka egyik célja a liturgikus zene igényes művelése. E munkát azonban – szerintem – nem csak az egyházi kóruséneklés szemszögéből érdemes megvizsgálni. Egyfajta közösségformáló erő létrejötte is a velejárója. Másodsorban az énekkar munkáját tudatos kultúr(a)misszió is jellemzi. Az elmúlt közel két évtizedben több olyan kis településen is fellépett, ahová a magyar egyházi zenekultúra kevésbé jut el. Így annak a gazdag (egyházi) zeneirodalomnak apró morzsáit tudta elszórni, aminek még egyházi körökben is csak elenyésző részét ismerik. Emellett az énekkar egyik súlypontja a magyar szerzők műveinek minél szélesebb körben való megismertetése. Az évek folyamán sok olyan rendezvényre is eljutott, ahol a nemzeti identitástudat kiemelt szerepet kapott. Így a kórustagok nemzeti önazonosságuk megélésében is (remélhetőleg) pozitív irányba befolyásolták. Fontos cél a következő generáció megszólítása. Fontos, hogy új tagok is megjelenjenek a kórus életében. A felállás folyamatosan változik, lévén a jelenlegi tagok az élet diktálta törvényszerűségek szerint férjhez mennek, megnősülnek, elköltöznek. Ezért nem mindenki tud aktívan próbákra járni. Mivel Szlovákiában, mind a kórusok létszámát, mind színvonalát tekintve a magyar egyházi kóruséneklés nincs igazán képviselve, szeretnénk a felvidéki magyar egyházi kóruséneklés tradícióját tovább ápolni és mélyíteni. Világi kórusok szép számmal vannak, illetve a szlovák egyházi kórusoknak is nagyobb a száma, ám a magyar egyházi kórusélet hagy némi kívánni valót.
Van-e utánpótlás?
A 2000-es évek elején, amikor az internet még nem férkőzött be a mindennapokba, a fiatalokat jobban meg lehetett szólítani. Ma már ez egyre nehezebb. Az általános és jól bevált szabály az volt, hogy aki az általános iskolát befejezte és jó hangja volt, jöhetett a kórusba. A 2000-es évek elején volt olyan időszak, amikor az énekkar létszáma 36 fő volt. Ma 25 tagunk van. Az évek alatt csaknem hetven ember fordult meg a kórusban. Volt, aki csak egy-két évet, de voltak olyan tagok is, akik nyolc, tíz vagy több évet is énekeltek a kórusban. Hála Istennek még alapító tagok is vannak.
Ando Krisztina, Felvidék.ma
Fotó: Kliment Éva, Fagyas Róbert {iarelatednews articleid=”47925,47716,41032,34796,23869,16193,15963″}
