Both Gábor Útmutató az élethez című könyvének bemutatójával egybekötött előadására került sor a Dunaszerdahelyi Városi Művelődési Központ kistermében.
A nyáron megjelent könyv az Anasztázia tanításai alcímet viseli. A szerzőnek (aki egyben író, költő és fotós) nem ez az első műve, napvilágot láttak már műfordításai, verses antológiái, saját szerzeményei, mint például a Vészhelyzet, Visszaszámlálás, Légi csapás, Kathrin, avagy az elveszett tavasz, Vakmerő terv, Kaland a világ tetején, Bomba-gól, Hogyan legyek modell?, Hülye magyarok.
Első könyve, a Vészhelyzet, 1997-ben jelent meg az azonos című tévésorozat könyvváltozataként. Első saját könyve pedig 2002-ben jelent meg. Azóta főleg fotózással, írással, könyvkiadással, lapok szerkesztésével foglalkozik. 2010 óta az emberiseg.hu weboldalat szerkeszti. Önmagát filmesnek is vallja, ezenkívül több mint hat évig zenélt együtt a Ghymes zenekarral. Szabadidejében önkéntes társadalmi aktivistaként működik. 
Az információs oldalán napi 1800-2000 ember fordul meg, ide interjúkat, kisfilmeket, előadásokat tölt fel. Az ihletet az Útmutató az élethez című könyv megírásához Vladimir Megre Anasztázia című könyvsorozatából merítette. A sorozatot oroszból magyarra Bartkó Edith fordította.
Az emberek az Anasztázia név hallatán legtöbbször a Romanov dinasztiára gondolnak, de ennek a személynek semmi köze nincs a hercegnőhöz. A könyvek főszereplője egy valós személy, egy remete, aki Szibéria területén él, a védikus civilizáció egyik leszármazottja. Az író, az akkor huszonnégy éves kereskedő, hajóival elindult felkeresni a zengő cédrusok titkait, és ekkor találkozott Anasztáziával. A nő kiválasztotta Megre-t, hogy írja meg történetét, egyfajta tanításként az emberiségnek.
Az első könyv 1996-ban jelent meg, az utolsó 2010-ben, magyarul pedig 2014-ben. A tanítás célja újragondolni az emberek viszonyát a természethez. Ennek hatására Oroszországban rengeteg ember kezdett el foglalkozni saját kiskertjével, és kijárni az erdőbe. Egy civil társulás összefogott és törvényjavaslatot nyújtott be, miszerint minden embernek kapnia kéne egy hektár földet, amit örökíthet. 
A másik ilyen javaslatuk a családfák összeírása volt. Ha ezt mindenki elvégezné, előbb-utóbb eltűnne a történelemhamisítás. Az ötletet Vlagyimir Putyin, orosz elnök is támogatta, olyannyira, hogy a 2002-ben kiadott családfákról szóló könyvnek ő maga írta az előszavát.
Both Gábor előadásában többször is kiemelte a cédrusok fontosságát, különleges erejét. Felhívta a figyelmet arra, hogy a fa több művésznek is felkeltette érdeklődését, többször is megjelenik a művészetekben. Ilyen például a Gilgames-eposz, Charles Warren Eaton, Csontváry Kosztka Tivadar festményei vagy a Biblia. Az előadó olyan állításokat is próbált megcáfolni, mint a mammutvadászat.
Mindenkit biztatott saját kert kialakítására, s hogy minden évben ültessünk legalább egy fát. Beszélt még a karmáról, hogy minden amit teszünk, visszahat ránk, az újjászületésről, a pozitív gondolkodásról és Müller Péterről is. Bővebben kifejtette a pár napja elhunyt Dr. Masaru Emoto vízkristály elméletét, amelyet a kutató A víz rejtett bölcsessége című előadásában taglal. Szó esett néhány összeesküvés-elméletről is, majd az est végén jó tanácsokkal látta el a vendégeket. Both szerint a televízió nem feltétlenül rossz, főleg ha meg tudjuk válogatni, hogy mit nézzünk.
A vásárlásban tudatossá kell válnunk, mert ilyenkor üzenetet küldünk a rendszernek, minden vásárláskor szavazunk. Az estet egy idézettel zárta: „Örülj, ha esik az eső, mert ha nem örülsz, akkor is esik.”
Az előadást a Vándorláss csapat szervezte, az ExitTravel, a Dunaszerdahelyi Városi Művelődési Központ és a Kanovits média támogatta.
Szabó Mária, Felvidék.ma
