Nem nyugodhatunk bele a magyar első osztályok számának felére való lecsökkentésébe, mert ez fokozatosan, hosszabb távon tartósan a magyar osztályok számának felére való lecsökkentését vonná maga után.
1980-ban fejeztem be alapfokú tanulmányaimat a Párkányi Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskolában. Elsők között végezhettünk nyolcadikosként. Sikeresen felvételiztem a Kassai MTNy Ipariskolába, a párkányi alapiskolából további hét társammal együtt.
Nyáron nyolcunk közül öten, akik nyolcadikból felvételiztünk a kassai ipariba, megkaptuk az oktatási minisztérium nemzetiségi főosztályának levelét, mely szerint nem járhatunk a kassai ipariba, mert nem töltöttük be 15. életévünket, nem kaptunk még személyigazolványt. Hármukat, akik kilencedikből jelentkeztek és felvettek, minden további nélkül a szaktárca Kassára engedte. A vonatkozó rendelet alapján, aki nem rendelkezett személyigazolvánnyal, nem járhatott középiskolába az ország másik kerültébe. Vagyis nyugatról öten nem mehettünk keletre.
A szülők tiltakozásának, levelezésének, küzdelmének a szaktárcával az lett a következménye, hogy az Érsekújvári Ipariskolában az 1980/81-es tanévtől kezdve további egy magyar elsős osztályt nyithattak. Mi már olyan évfolyamba járhattunk tehát, amelyben 2 szlovák tannyelvű és 2 magyar tannyelvű párhuzamos osztály volt. Sokáig az utánunk következő évfolyamokban is. Később, a kilencvenes évekre a kedvező demográfiai hullámnak köszönhetően a párhuzamos osztályok száma megnőtt. A kétezres évekre a párhuzamos magyar osztályok száma újra lecsökkent kettőre. Ma pedig a kedvezőtlen folyamat alján tanyázunk, legalábbis reméljük. Az utóbbi tanulmányi években, az érsekújvári Jedlik Ányos Elektrotechnikai Szakközépiskola magyar tanítási nyelvű osztályainak száma változatlan maradt, két magyar osztály nyílhatott.
Az iskola fenntartója, a Nyitra Megyei Önkormányzat Hivatala, a felvételi vizsgákat követően megkérdezte az oktatási intézmények vezetőit, milyen struktúrában kívánják megnyitni az első osztályaikat a 2105/16-os tanulmányi évben.
Bábi László, az újvári ipari igazgatója a felvételi vizsgákat követően elküldte javaslatát-kérvényét, amelyben elektrotechnika szakon 3 szlovák és 2 magyar tanítási nyelvű első osztályt kért. Kérvénye az első fotón látható. Ennek ellenére a fenntartó, a megyei hivatal olyan struktúrát javasolt az iskola számára, a megye kötelező érvényű rendeletébe, amely a következő tanulmányi évben 3 szlovák és csupán egy magyar első osztály megnyitását engedélyezné.
Emiatt javasoltam a megyei önkormányzat 8. képviselő-testületi ülésén módosító javaslatomat, mely szerint tartsuk meg a magyar első osztályok számát a korábbi szinten, fogadja el a megye a két magyar első osztályt az újvári ipariban. Ne hagyjuk, ne adjuk alább, mint amit a szüleink 1980-ban kiharcoltak.
A módosító javaslatomat az is indokolta, hogy idén 38 magyar elsős nyert felvételt az elektrotechnika szakon, az érdeklődés az iskola és a szak iránt továbbra is fennáll. Nem zárható ki, hogy az érintetteknek a két osztály megtartásáért a jövőben az eddigieknél erőteljesebb felvilágosító kampányt, csúnya szóval marketing tevékenységet kell folytatni az osztályok megtöltéséért. Mint az iskola korábbi diákja szívesen segítek ebben, amennyiben igényelni fogják a segítségemet.
A másik indoklás az előzőt is felülmúlja: Nagyszombat megyében 540 ezren élnek, jövőre a megye középiskoláiban 290 első osztályt nyitnak. Nyitra megyében 700 ezren élnek, a megyei hivatal beterjesztése alapján jövőre a megye 253 első osztályt nyitna. Van tehát bőven lehetőség, tér további néhány első osztály megnyitására, hiszen a középiskolák számára eljuttatott fejpénz ugyanakkora Nyitra megyében és Nagyszombat megyében egyaránt. Ne legyünk kishitűek Nyitra megyében.
A megye 8. képviselő-testületi ülésén módosító javaslatomat ugyan nem fogadták el, a szlovák koalíció képviselői szakmai döntés helyett politikai döntést hoztak. Ám bölcs taktikázásunknak, érvelésünknek és lobbizásunknak köszönhetően, a kétharmados többséget igénylő végső szavazásnál maga az új kötelező érvényű rendelet is elbukott. Lehetőség nyílik tehát a tárgyalásokra a szlovák koalíció képviselőivel.
Az ábra rendkívül egyszerű: ha megszavazzák az érsekújvári Jedlik Ányos Ipariskolát és a Bátorkeszi Szakközépiskolát érintő módosító javaslatainkat (Szigeti László módosító javaslata alapján az első osztályok számát nulláról kellene visszatornászni a mai háromra), akkor az MKP 15 tagú képviselőcsoportja megszavazza magát, a kötelező érvényű rendeletet.
Végül érdekességképpen: az újvári ipariskola korábbi igazgatóhelyettese, Helena Bohátová, aki továbbra is az iskola állományában van sőt, mi több, pedagógusi pályáját itt kezdte és csakis itt folytatta, becsületére mondva, megyei képviselőként ugyan megszavazta módosító javaslatomat, ám arról nem győzte meg smeres képviselőtársait, hogy szavazzák meg, mert a javaslat megalapozott. A magyar osztályok fenntartása mellett, ami abszolút prioritás, munkahelyekről, tanári állásokról is szó van. Valószínűleg, számára a status quo fenntartása olyannyira nem fontos, hogy meggyőzze képviselőtársait a Smer frakcióban. Jövő hétfőn, október 27-én lehetősége lesz az újrázásra. Meglátjuk. A második fotó a módosító javaslatomról való szavazás eredményét szemlélteti.
Farkas Iván, Felvidék.ma
a szerző Nyitra megyei képviselő, az MKP képviselőcsoportjának elnöke
