Elbolyong ma lelkem erdőn-mezőn szerte,
Száll besüppedt sírról korhadt fakeresztre.
Itt is, ott is egy-egy névtelen hős sírja,
Hova hulló könnyét csak a felhő sírja.
Szállj el, lelkem, szállj el! Borulj oda rája!
Fölsír a szabadság porló katonája.
Minden sóhajtása egy-egy szemrehányás,
Minden sóhajtása a hazára áldás.
Sóhajt a századik, ezredik sírhalom…
Odalenn a völgyben, fenn a domboldalon.
S lelkem elé tárul a haza szent földje
Horpadozó sírral sűrűen befödve.
Korhadt fakeresztek búsan integetnek
Mormoló víz partján s ormán a hegyeknek.
Szállj el, lelkem, szállj el! Borulj oda rája,
Minden névtelen hős elhagyott sírjára.
Ejts rá egy-egy könnyet s egy-egy szál virágot…
Ki a honért halt meg, százszor legyen áldott!
Forrás: Az Én Ujságom XVI. évfolyam 44. száma (1905. október 29.)
Pósa Dénes felvételein Pósa Lajos, költő, szerkesztő édesanyjának, Pósa Antalné Kovács Máriának nemesradnóti sírhantja látható 2014-ben.
Az emléket a Rákóczi Szövetség Balogvölgyi Helyi Szervezete, a Nemesradnóti Református Egyházközség és Nemesradnót Község Önkormányzata állította 2003-ban.
Felvidék.ma
