A Nemzeti Színházban november 17-én tartották meg Zelei Miklós Zoltán újratemetve drámájának a bemutatóját. Az emlékezés fontosságát emelték ki a szelmenci kettézárt faluról szóló darab előadása előtti beszélgetésen.
A Nemzeti Színház stratégiai igazgatója, A. Szabó Magda a premier előtt megrendezett hétfő esti beszélgetésen elmondta: Zelei Miklós darabja kitalált történet egy valódi történelmi helyzetre. A kettézárt falu történetéről szólva kiemelte: a 20. század viharai az országhatárt oly módon sodorták az ott élők feje felett, hogy ha valaki az első világháború alatt született és 2003-ban még élt, akkor ötször váltott úgy országot, hogy a falut sohasem hagyta el.
Zelei Miklós a darab születéséről elmondta: barátjával, Lőrincz Csabával gondolták ki, hogy a történetből színdarabot kellene írni. A művet ezért a 2008-ban, 49 éves korában elhunyt sepsiszentgyörgyi születésű nemzetpolitikus emlékének ajánlja. Kiemelte: ezen a premieren rá is emlékeznek, szellemisége hiányzik a mai közéletből.
A beszélgetésen a darab szerzője, Zelei Miklós és Heltai Csaba mellett ifj. Jevcsák Károly nagyszelmenci önkormányzati képviselő; Tóth István történész, nyugalmazott főkonzul, aki Beregszászban volt misszióvezető 2010 és 2014 között és Kisszelmenc mellett nőtt fel; továbbá Veres Péter kisszelmenci – azóta Magyarországra áttelepült – gazdálkodó mesélte el személyes történeteit a közönségnek. Barna Bettina építész bemutatta a Debreceni Egyetemre készült diplomatervét, a nagyszelmenci határház látványterveit és makettjét.
Tóth István arról beszélt, hogy tudták, ez egy nagyon fontos folyamat a Kárpát-medencei magyarság életében. Veres Péter az ottani élet nehézségeiről beszélt. Kiemelte: ha Zelei Miklós nem karolja fel a történetet, talán még ma is zárva lenne a határ. Ifj. Jevcsák Károly kiemelte: a jó humor és az Istenbe vetett hit lendítette át őket a nehéz pillanatokon. A mai időkről szólva elmondta: sok fiatal elvándorol, mivel megszűntek a munkahelyek, a gyerekeket pedig a boldogulás érdekében egyre többen szlovák iskolába íratják.
A közönség egy tragikus szerelemnek a vasfüggöny tövében játszódó groteszk történetét ismerheti meg. A budapesti Nemzeti Színház, a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház és a Zsámbéki Színházi Bázis közös produkcióját Vidnyánszky Attila rendezésében tűzték műsorra a beregszászi társulat előadásában.
A darab szerzője a magyarok lakta ikerfalu történetét a 2000-ben megjelent A kettézárt falu című dokumentumregényében írta meg és részt vett a kilencvenes évek végén a határ megnyitásáért indult polgárjogi mozgalomban. Az ügy egyre nagyobb nyilvánosságot kapott, a határátkelő 2005 végén meg is nyílt.
A budapesti bemutatóhoz kapcsolódva Heltai Csaba fotográfus képeiből nyílt kiállítás. Heltai Csaba felidézte: a határon 2000-ben, A kettézárt falu című kötet könyvbemutatóján járt először, ezt követően pedig 2003-ban az emlékmű, a kettévágott székelykapuk avatásakor, majd később a fontos pillanatokban, köztük a szögesdrót átvágásakor. A 12 fotó bemutatja a kettézárt falu utolsó évtizedének történetét.
A történet a második világháború végén indul és a rendszerváltásig jut el, a szovjet-csehszlovák, majd ugyanitt, de már az ukrán-szlovák határon játszódik a kettéosztott ikerfaluban, a Szlovákiában lévő Nagyszelmencen és az ukrajnai Kisszelmencen, amelyeket a második világháború végén választottak külön.
A színdarabot legközelebb a Beregszászon mutatják be november 21-én, a budapesti Nemzeti Színházban pedig legközelebb 2015. január 14-én láthatja a közönség.
MTI, Felvidék.ma
Fotó: Kiss Zoltán
{iarelatednews articleid=”49939,18457″}
