Szakmai előadásokkal és hangversennyel emlékeznek a Magyar Nemzeti Múzeum Palóc Múzeuma száz évvel ezelőtti megépítésére pénteken a balassagyarmati intézményben. Az előadók közt felvidéki szakemberek is vannak. A nap folyamán megemlékeznek a legjelentősebb intézményvezetőre, a felvidéki származású Manga Jánosra is.
A rendezvény első részében a múzeum épületéről, a tervezés és a megvalósulás menetéről, az alapítóként tisztelt Nagy Iván történész szellemi hagyatékáról hangzik el előadás, írta szerdán az MTI. A második részben Fényes Dezső múzeumigazgató tevékenységéről, az elmúlt száz év kiállításairól, a múzeum munkájáról az 1960-as években, valamint az intézményt 1949-től vezető Manga János néprajzkutató munkásságáról tájékozódhatnak a jelenlévők. A programot hangverseny zárja.
A rendezvényre a magyarországi társintézmények szakemberei mellett Fülekről is várnak vendégeket.
A balassagyarmati Nógrád Vármegyei Múzeumi Társulat 1891-ben alakult meg, alapszabálya szerint azzal a céllal, hogy felkutassák és összegyűjtsék „… mindazt, ami történelmi, régészeti, természet- vagy néprajzi tekintetben kiváltképpen Nógrád vármegyére vonatkozik”.
Az adományokból származó számos tárgy elhelyezése és a látogatók fogadása azonban már az első években nehézkessé vált, ezért a társulat 1910-ben pályázatot írt ki a múzeumépület megtervezésére. A kivitelezés 1914. március 6-án kezdődött, az év nyarán már meg is kezdték a gyűjtemények átszállítását. Az épületben azonban, az első világháború kitörése miatt, előbb laktanya, majd kórház, végül 1925-ig csendőrség működött, ezalatt a gyűjtemények 80 százaléka elpusztult.
A múzeum a közönség előtt csak 1931. november 29-én nyitotta meg kapuit, újrakezdték a gyűjtést is, de a második világháború végén ismét megsemmisült a tárgyak nagy része.
Manga János néprajzkutatót 1949-ben nevezték ki a múzeum vezetőjévé. Ezután indult meg a rendszeres munka a palóc viseletek, a pásztorélet, a népi vallásosság, a hangszerek, az ünnepi szokások, a kismesterségek tárgyi anyagának gyűjtésére, ismeretanyagának lejegyzésére.
Az intézmény neve 1950-ben lett Palóc Múzeum. Az épület mellett a palóc népi építészetet bemutató skanzen is várja a vendégeket.
Manga János, a jelenleg Ipolyság városrészének számító Pereszlényben született 1906-ban. Már fiatal korában gyűjtött népzenét, előbb az Ipoly mentén később más felvidéki tájakon és a közeli Észak-Magyarországon is. Manga János 1929-től felvidéki falukban, később Érsekújvárott tanított. 1941-től dolgozott budapesti Néprajzi Múzeum munkatársaként. Az ünnepi népszokások, a római katolikus vallásos néprajz és a pásztorművészet voltak a kutatási területe. Leginkább Ipolymente és a Garammente, a Zoborvidék és a Mátyusföld szakértője volt. A magyar-szlovák kapcsolat jeles ismerője, tanúja.
Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”50141,47985,47907″}
