70 év elteltével először nyílik lehetőség arra, hogy az épület visszakapja eredeti szépségét és a „köz” szolgálatába álljon. A tervek szerint az épületet LUKUS – losonci kulturális központtá alakítják át, amelyben kulturális és társadalmi rendezvényeket, kiállításokat szerveznek majd.
Mint arról már beszámoltunk, Losonc városa pályázatot nyújtott be a losonci zsinagóga felújítására, amely sikeres lett. A város 2 364 007,40 vissza nem térítendő támogatást kapott az épület felújítására. 70 év elteltével először nyílik lehetőség arra, hogy az épület visszakapja eredeti szépségét és a „köz” szolgálatába álljon. A losonci zsidó hitközség nagyon kicsi, léte és működése inkább csak szimbolikus, így arra helyi szinten egyelőre nem lesz lehetőség, hogy a zsinagóga felújításával együtt a zsidó hitközség tényleges hitélete is megújuljon. Viszont a lehetőséget elvileg megadja arra.
Az elmúlt évtizedek alatt számos kísérlet történt arra, hogy felújítsák az épületet, de arra is hogy lebontsák azt. Volt állami, szövetkezeti, városi és magántulajdonban. Némi ügyeskedéssel az 1980-as évek elején sikerült elérni, hogy védett műemlékké nyilvánítsák, majd röviddel azt követően a javítását is megkezdték, de nem fejezték be. A 10 kupolája közül akkor nyolcat javították ki a környezetük tetőzetével együtt. A felújítás szinte egyik napról a másikra félbeszakadt. Kisebb javításokat 1992-ben majd 1997-ben végeztek el benne, amikor a város határozata alapján a további rongálások megállítása érdekében a főkapu kivételével valamennyi bejáratát befalazták.. 2002-ben a Városi Képviselő Testület átgondolatlanul megfogalmazott feltételek mellett szimbolikus összegért, a helyi — azóta már csődbe ment – AVANT építészeti vállalatnak adta el, azzal a feltétellel, hogy azt három éven belül felújítják és a „köz” céljaira bocsátják. A cég azonban csak pénzszerzési lehetőségeket látott benne, a felújítását el sem kezdte. A vállalat elleni csődeljárás részeként felszámolók kezébe került, akik többször megpróbálták eladni, amely végül 2009 áprilisában sikerült. Egy fiatal losonci vállalkozó T. J. vette meg, majd tőle a losonci KOBRA kft. tulajdonába került. A cég tárgyalásokat kezdett a várossal, amelynek eredményeként a 2012-ben város szimbolikus 1 EUR fejében 30 évre tulajdonába vette az épületet. A KOBRA cég ezen felül vállalta azt is, hogy a városra eső kötelező önrészt (5%) téríti.
Jelenleg a közbeszerzési eljárás zajlik, a felújítást 2015 végéig kell befejezni, ami koránt sem lesz egy egyszerű feladat. A tervek szerint az épületet LUKUS – losonci kulturális központtá alakítják át, amelyben kulturális és társadalmi rendezvényeket, kiállításokat szerveznek majd. Arról nincsenek információink, hogy a losonci zsidóságnak is emléket állítanak majd benne. Pedig megérdemelné!
A losonci neológ zsinagóga Közép-Európa legnagyobb ilyen jellegű épülete. Terveit a helyi hitközség felkérésére Baumhorn Lipót (1860-1932) neves, elsősorban zsinagógákkal foglalkozó budapesti építész készítette el. Az építkezés teljes költségét – 1,5 millió Kč – a hitközség és tagjai biztosították.
Egyszerűen kialakított belső tere 1100 személy befogadására alkalmas. Központi, négy oszlopon álló kupolája 35,4 m magasságban van, melyet a fő homlokzati oldalán két nagyobb, túloldali sarkain pedig 10 kisebb kupola vesz körül. Kialakítottak benne előteret, téli imatermet, női galériát, nagy tanácskozó termet, tanuló- és olvasótermet. A szentély közepén álló központi oltára kararai márványból készült, amely a besztercebányai Horn Alajos, kőfaragó munkája. Főbejárata felett a „Szentségeddel van díszítve a Te házad”, belső homlokzatán a „Szeresd felebarátodat, mint önmagadat” feliratok, falain a Szentírás idézetei voltak olvashatóak. A kupola alatti háromszögek héber nyelvű feliratai: Délkeleti: Tora (útmutatás, tanítás), északkeleti: avoda (Istenszolgálat), délnyugati: heszed (megbocsátás, jámborság), északnyugati: emet (igazság). Három oldalán kétszárnyas ajtókon keresztül lehetett bejutni az épületbe. Építészetileg is figyelemreméltó teljesítmény volt a kupolák kivitelezése, amely egyedi technológiával, könnyített vasbeton héjból készült. Falainak anyaga tégla, beton és homokkő, díszítése bizánci hatású orientalista, szecessziós stílusú. A helyi lap, a Losonci Hírlap akkor így jellemezte az épületet: „Egy csodás új épület kupolái emelkednek ki Losonc város épületei közül. Nagyobb, szebb és tökéletesebb épület nincs most Losoncon. Ez a legszebb és legnagyobb palota az Istenháza: a losonci zsidók temploma…”
A templom alapító levele magyar és szlovák nyelven őrizte meg az épület építésére vonatkozó legfontosabb adatokat. Eszerint az építkezés 1924. március 31-én az 1863-ban épült templom lerombolásával kezdődött és 1925. szeptember 8-án fejeződött be. Az épület kőmíves-, ács-, vasbeton- és tetőmunkákat Schmidl Sándor építőmester, az asztalosmunkát Hodlik Pál, a lakatosmunkát Braun Gyula és Grünwald József, a diszlakatos munkát Einetter József, a villanymunkát Klein Fülöp, a bádogos munkát Mandl Adolf és Fleischmann Zsigmond, a mázolómunkát Gross Ármin és társai a fehér üvegmunkát Bzened Ottó losonci lakosok, a díszüvegezést Krejčirik József moravska-ostravai cég, a márványdíszmunkát a besztercebányai Horn Lajos utóda cég készítették el. A munkálatokat Hudovác Arnold budapesti pallér vezette, Nagy Jakab és Weiner Sándor losonci mérnökök ellenőrizték.
1925. szeptember 8-án adták át rendeltetésének. Az avató ünnepséget a város és megye képviselői jelenlétében dr. Oppenheimer Ferenc nyitotta meg. Az épület kulcsait Baumhorn Lipót adta át a hitközség elnökének. A főkaput dr. Oppenheimer Ferenc nyitotta ki. A templomot dr. Vajda Béla, rabbi nyitotta meg.
1944 márciusáig szolgálta a nagyszámú losonci zsidóságot. Azt követően néhány héten keresztül a losonci gettó része lett, majd a losonci zsidóság csaknem teljes elpusztítása után vált elhagyatottá, s lett a pusztulásé.
Tekintse meg Képgalériánkat ITT>>.
(A képek kattintással nagyíthatók!)
Puntigán József, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”45046,43726,42726″}