Egy kassai magyart keresnek, aki Füzérradványban járt.
A füzérradványi kastélyban 2014 nyarán járt egy 90-es éveit taposó kassai magyar. Magas, csontos, derék ember. A szintén Kassán lakó családja segítette az utazásban. Látogatásuk apropója az volt, hogy a bácsi fiatal korában itt volt pincérinas.
Füzérradvány Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Sátoraljaújhelyi járásban terül el.
A település a Perényi család kihalása után (1567) a kincstárra szállt. 1603-ban a hírhedt Báthory Erzsébeté lett. A Báthoryak familiárisa, Réthey Péter lett ezután a vidék ura, aki a mai kastély elődjét építtette (1620). I. Lipót a kastélyt és a hozzá tartozó birtokot Károlyi Lászlónak adományozta (1686). Ezután e család birtokában maradt az államosításig. Károlyi Ede (1821-1879) nagyszabású átépítésbe kezdett, a kastélyt Ybl Miklós alakította át a tulajdonos tervei alapján (1857-1877). Ma Magyarország egyik legnagyobb kastélya. Ede fia, László feleségével, gróf Apponyi Franciskával a kastély belső tereinek átalakításához fogott. Reneszánsz bútorokat, textíliákat, művészi kőfaragványokat, ajtó- és kandallókereteket, domborműveket hozatott. László fiának, Istvánnak (1898-1967) a felesége, Windischgrätz Mária Magdolna (1911-?) ötlete nyomán a kastélyt luxusszállóvá alakíttatták át.
Ez lett Magyarország első kastélyszállója. 1938. május 8-án nyitotta meg kapuit, és 1945-ig rendkívül jövedelmezően működött. Karády Katalin és Jávor Pál herendi porcelánból kortyolta itt a kávét (1946-48). A kastélyt 1945-ben államosították, de Károlyi István ellenállási érdemeire való tekintettel azt rövid időre visszakapta, majd ismét elvették tulajdonosától (1948). A bútorok legértékesebb darabjai a sárospataki Rákóczi Múzeumba kerültek, a többi tönkrement vagy elkallódott.
1993 óta a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága a kastély vagyonkezelője, jelenleg folyik a kastély helyreállítása.
Az idős kassai úr könnyes szemmel járta végig életének egykori helyszíneit, a konyhát, a kamrát, a tálalót stb. Remek történeteket mesélt hajdani itt töltött idejéről. Vendéglátói elfelejtették megkérdezni a nevét és címét.
2015-ben a Miskolci Egyetem Kulturális és Vizuális Antropológiai Intézetével közösen indul egy kutatási program, melynek célja az „utolsó tanúk” felkutatása és emlékeik rögzítése. Ebben szeretnék mindenképpen bevonni ezt az öregurat, ha vállalkozna rá.
Ehhez kérjük olvasóink segítségét, hátha valaki ismeri, és szerkesztőségünket értesíti. Előre is köszönjük.
Balassa Zoltán, Felvidék.ma
