Érdemes Kassa nevével foglalkoznunk egy kicsit abból az alkalomból, hogy azt 785 évvel ezelőtt jegyezték le először: villa Cassa formában (1230). Majd latinul tűnik föl a forrásokban (1388: Cassouia /olv. kasszovia/) és németül (Kaschau /olv. kasau/; 1324: Casschaw), később cseh nyelvű okiratokban szláv neve is előbukkan (először 1441-ben: Kossicze /olv. kossice/).
A város nevével kapcsolatosan hajmeresztő, de romantikus elképzelések is lábra kaptak. Nevét a latin Cassius családdal (Bonfini) hozták kapcsolatba, de szláv és germán (ófelnémet Gazuoh, vagy Kasuah – Borovszky Samu feltevése) előzményekből is próbálták levezetni. A szlovák „megfejtések” Kosáéktól vett névként próbálják magyarázni. Ez azonban nem adatolható Kassa esetében. Azt is figyelembe kell vennünk, hogy a magyar rövid (labialis) a-t az idegenek o-nak hallják, hogy ez a teória még inkább a magyar helynévadás mellett szól. Viszont Melich János szerint volt egy ómagyar Kosa (Cosa, Cossa), ebből származik a magyar Kasa – Kassa személynév és helynév (Kassád is). A kölestől vagy kásától való eredeztetést Péterfy József elutasította. Ugyanis 1938-ban egy brossúra jelent meg német, francia és angol nyelven, ahol a szláv koša, košica, azaz káka szláv nevéből magyarázták a helynevet. Péterfy szerint a Felső és Alsó Kassa (terra Superior és Inferior Cassa) is a magyar elnevezésre utal, mert csak ebben a nyelvben szokásos alvégre és felvégre „osztani” a településeket. (A szlovákban is előfordul, de a szlovákok még a középkorban nem léteztek.)
A nyelvészet ingoványos talaj. Gondoljanak arra, hogy ha a latin nyelv írott emlékei nem maradtak volna fönn, akkor az újlatin nyelvekből (olasz, spanyol, portugál, katalán, francia, román…) képtelenség lenne rekonstruálni a latint! Egyszerűen jelenleg nem létezik olyan tudományos módszer, mely biztonságosan alkalmazható lenne ebben a vonatkozásban. Így mindmáig érvényes az az anekdota, mely szerint a trsztenai születésű Kniezsa István neves szlávistát egyszer valaki fölkereste azzal a kéréssel, hogy egy bizonyos szó etimológiáját (származását) tisztázza. Mire a professzor megkérdezte: Melyik nyelvből óhajtja!?
Megfontolandó, hogy Kassa magyar neve bizonyossággal két szótagra bontható annak köszönhetően, hogy egykor Karsa formában is írták. (Így nem valószínű a Ka-ssa szótagolás. Másrészt létezik Kassay és Karsai családnév is.) Tehát Kas–sa. Az utóbbi régi magyar kicsinyítő képző. Gondoljanak a Balassa névre. Ennek értelme Balázsfi (Balásfy – nevünk is van!), vagy kis Balázs, illetve Balázs fia. A kas mindmáig élő szó. Valamikor az erődítmények falai úgy készültek, hogy két kast fontak és közé földet döngöltek. Tehát Kassa neve ‘kis erődített hely’ értelmű, ami megfelel a korabeli magyar helynévadásnak.
De Kassa nevével Kiskassa (régebben Kassa, ném. Kascha, horvátul Kaša) település helynevében találkozunk, mely Baranya megyében, Pécstől 18 km-nyire délkeletre található. 1332-37 között említik először Kasaként (Kacha). Lakosainak száma ma nem éri el a 300 főt.
Kassa szláv nevével – Košice – elég későn, 1441-ben találkozunk Giskra János főkapitány egyik levelében. Még három ilyen nevű településről van tudomásunk.
Lengyelországban van az egyik Koszice (olv. kosice), Krakkótól 50 km-nyire, észak-keletre. (Egy alkalommal a posta a nekem címzett levelet erre a településre küldte, majd onnan érkezett hozzám.) Csehországban két Košiceről tudunk (Kuttenberg és Soběslav mellett). 1257-ben, illetve 1287-ben említik őket először. Ezeknek a településneveknek azonban aligha van közük Kassához. Azonban fontos tanulsággal szolgálnak. Németül is egyformán hívják őket: Koschitz (olv. kosic). Ha tehát a Hernád-menti város esetében elsődleges lett volna a szláv elnevezés, akkor bizony németül nem Kaschaunak hívták volna!
Viszont érdemes az 1230-as adásvételi szerződést jobban megvizsgálnunk. Gergely (Gregorius) pap fia Simon (Symon) és Pál (Paul) fia Pétör (Petur) 3 ekényi földet adtak el. A négy név közül három nyugati keresztény latin és egy keresztény magyar nyelvjárási. A szlávok akkor a keleti rítust követték, így az említett neveket nem használták. „Az 1230-i 4 kassai személynévben a német nevek hiánya biztos jele annak, hogy Kassán ekkor németek nem laktak, s a németség 1230 után, valószínűleg a tatárjárást követően telepedett meg, hasonlóan Buda(vár), Sopron és Pozsony németségéhez.” – írja Győrffy György történész.
Így arról, hogy kik nevezték el a várost, elég nagy bizonyossággal lehetünk. Más adatunk meg egyszerűen nincs. Ami pedig ezen felül van, az spekuláció.
Most nem áll módunkban a város környékén fellelhető helynevek hovatartozását ismertetni, elég legyen annyi, hogy a városon egykor átfolyó Csermely-patak neve is a magyarból származik, hiszen ér, patak értelmű. Benkő Lóránd akadémikus szerint Kassa környékére, a Hernád mentére és egyáltalán Abaújba székelyeket telepítettek. Akik aligha lehettek szlávok.
Balassa Zoltán, Felvidék.ma
