A Charlie Hebdo francia szatirikus hetilap szerkesztősége ellen terrortámadást követtek el január 7-én. Háromnapos nemzeti gyászt hirdetettek Franciaországban. Szlovákiában a francia nagykövetségnél mécseseket gyújtottak.
Fegyveresek megtámadták szerdán, január 7-én a Charlie Hebdo című francia szatirikus hetilap székházát Párizsban. A lövöldözésben tizenkét ember, köztük két rendőr életét vesztette. A rendőrség közlése szerint legalább négyen megsebesültek, többen közülük válságos állapotban vannak. Több karikaturista is megsérült a támadásban, más rendőrségi forrás szerint 11-en sérültek még.
Az újság kiadójának igazgatója, a karikaturista Stéphane Charbonnier, művésznevén „Charb” szintén meghalt a támadásban. A rendőrség megerősítette, hogy a „Tignous” néven alkotó Bernard Verlhac, a „Wolinski” néven rajzoló Georges Wolinski és a „Cabu” néven ismert Jean Cabut képregényrajzoló is életét vesztette a támadásban, akárcsak az a rendőr, aki a korábbi, a Charlie Hebdót ért támadások óta védte a lapot kiadó Charbot. A főszerkesztő Gérard Biard életben maradt.
Szerda estére azonosították az elkövetőket. Az ardennes-i l,Union című regionális lap birtokába jutott értesülések szerint a három elkövető jelenleg a Párizs melletti Pantene-ben, illetve Reims-ben tartózkodik. Reims-be már elindult a francia rendőrség terrorelhárító részlegének (RAID) különleges egysége. Mindkét városba kiszálltak a bűnügyi rendőrség különleges egységei is.
A Metronews értesülései szerint a három férfi 18, 32 és 34 éves. A két idősebb férfi, Said és Chérif K. fivérek, Párizsban született francia állampolgárok. A harmadik férfi, Hamyd M. hajléktalan, róla nincs közelebbi információ. A feltélezett elkövetők fehér Renault Clio autóval menekülnek Párizsból észak felé.
Az AFP francia hírügynökség az utóbbi negyven év legvéresebb franciaországi terrortámadásának minősítette a történteket.
Nem ez a tizenkét halálos áldozatot követelő szerdai merénylet volt az első támadás a baloldali, erőteljesen vallásellenes Charlie Hebdo című francia szatirikus hetilap ellen, amelynek munkatársait az elmúlt években többször érték halálos fenyegetések, irodája és honlapja ellen több támadást is elkövettek.
A BBC brit közszolgálati televízió honlapján megjegyzi, hogy Stephan Charbonnier avagy Charb, a lap igazgatóját folyamatosan testőrök védik és többször kapott halálos fenyegetést. A Telegraph című brit napilap úgy tudja, az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet 2013-ban vérdíjat tűzött ki Charbra, iszlamista honlapokon pedig nemrégiben lefejezésére buzdítottak.
A szerdánként megjelenő magazin senkit sem kímélő, nonkonformista, a katolicizmust, az iszlámot, a zsidóságot vagy a szélsőbaloldalt egyaránt kifigurázó hangvételét misem bizonyítja jobban, minthogy Twitter-oldalán közzétett legutóbbi bejegyzéseinek egyike a rettegett Abu Bakr al-Baghdadit, az Iszlám Állam (IÁ) nevű terrorszervezetet célozta meg.
A 45 ezer példányban megjelentetett magazin eheti borítóképén Michel Houellebecq, a botránykönyveiről ismert francia író szerepel, akinek Behódolás (Soumission) című könyve ugyancsak január 7-én jelent meg, s már kiadása előtt óriási vihart kavart Franciaországban. A közeljövőben játszódó történet szerint ugyanis egy radikális muszlim politikus foglalja el a francia államfői pozíciót.
Mélységes megdöbbenésüknek adtak hangot európai vezetők
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke brutális és embertelen támadásnak minősítette a történteket.
„Ez tűrhetetlen, barbár cselekedet, amelyet sem emberként, sem európaiként nem hagyhat szó nélkül egyikünk sem” – idézte a brüsszeli testület rövid közleménye a luxemburgi politikust, aki kifejezte részvétét az áldozatok családtagjaival, Franciaországot pedig mind a maga, mind az általa vezetett testület nevében szolidaritásáról biztosította.
Federica Mogherini, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, szerda esti közleményében mélyen megrázónak minősítette a terrortámadást.
„A sajtószabadság alapjog, és nem engedjük, hogy ezek a támadások meggyengítsék értékeinket” – jelentette ki az olasz politikus, szolidaritásáról biztosítva Franciaországot, az áldozatokat és családtagjaikat. Az uniós diplomácia vezetője azt is közölte, hogy a terrorizmus elleni küzdelmet a következő külügyminiszteri tanácskozás napirendjére fogja tűzni.
„Az Európai Unió továbbra is egységesen küzd minden szélsőségesség ellen” – zárja közleményét az unió külügyi főképviselője.
Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke felháborítónak és rémtettnek nevezte a támadást.
„Ez brutális támadás alapértékeink és demokráciánk alappillére, a véleménynyilvánítás szabadsága ellen” – állapította meg közleményében a lengyel politikus.
Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke tudatta, hogy mélyen megdöbbentette a terrortámadás, egyúttal együttérzéséről biztosította a szerkesztőséget, a rendőröket és szeretteiket.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár teljes szolidaritásáról biztosította Franciaországot, a merényletet pedig a sajtószabadság elleni felháborító támadásnak minősítette.
A luxemburgi Anne Brasseur, az Európai Uniótól teljes mértékben független, 47 tagállamot tömörítő páneurópai integrációs szervezet, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének elnöke szintén az interneten tudatta: együtt érez az áldozatokkal. „Ez közvetlen támadás a véleménynyilvánítás szabadsága ellen” – tudatta rövid üzenetében az ET parlamenti közgyűlésének vezetője.
Angela Merkel német kancellár a francia államfőnek, Francois Hollande-nak küldött részvétnyilvánító táviratában kiemelte, hogy az „iszonyatos” terrorcselekmény nemcsak francia polgárok élete és Franciaország biztonsága ellen irányult, hanem „támadást jelent a vélemény- és a sajtószabadság, a szabad, demokratikus kultúra egyik alapeleme ellen”, ami „nem igazolható semmivel”.
Ezekben a „nehéz órákban szorosan francia barátaink mellett állunk” – tette hozzá a német kancellár.
Andrej Kiska szlovák államfő is részvéttáviratban fejezte ki együttérzését Francois Hollande francia államfőnek. „Meg vagyok döbbenve ezen a hidegvérrel elkövetett cselekményen, amelynek során emberi életek vesztek oda. A Szlovák Köztársaság polgárainak nevében, valamint a saját nevemben szeretném kifejezni részvétemet az áldozatok hozzátartozóinak. Kérem, fogadja megkülönböztetett nagyrabecsülésemet” – írta Kiska.
Robert Fico szlovák miniszterelnök is együttérzésének adott hangot. Kifejtette, meggyőződése, hogy az elkövetőket elfogják és megbüntetik.
„Ez az esemény is azt mutatja, milyen zavaros világban élünk. Ezért még inkább elsődleges fontosságú, hogy az országok, amelyeket stabil demokratikus kormányok vezetnek, képesek legyenek megfelelően és hatékonyan ellenállni az ilyen fenyegetéseknek” – írta a szlovák miniszterelnök a nyilatkozatában.
Miroslav Lajčák szlovák miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter is küldött részvéttáviratot francia partnerének. „Nagy sokk és szomorúság ért a terrortámadás híre hallatán. Fogadják részvétemet, s egyúttal engedjék meg, hogy a terrorizmus, a szélsőségesség és az intolerancia egyéb formái ellen küzdő francia kormány iránti szolidaritásomat is kifejezzem” – írta Lajčák.
Navracsics Tibor magyar EU-biztos szerdán Twitter-üzenetében fejezte ki együttérzését a párizsi vérengzés áldozataival és családjaival. „Gondolatban az áldozatokkal és családjaikkal vagyok. A francia nép mellett kell most állnunk” – írta Twitter-üzenetében az Európai Bizottság oktatásért, kultúráért, ifjúságért és sportért felelős tagja.
Áder János magyar köztársasági elnök is részvéttáviratot küldött Francois Hollande francia államfőnek. A magyar államfő ebben a magyar nép és maga nevében is részvétét és együttérzését fejezte ki az elhunytak családtagjainak, a sérülteknek és hozzátartozóiknak.
„Lélekben ott vagyunk velük, osztozunk Franciaország fájdalmában, és a francia néppel együtt gyászoljuk az alattomos orgyilkosság valamennyi áldozatát” – fogalmaz a levélben Áder János.
Megerősítette: Magyarország a leghatározottabban elítéli a terrorizmus minden formáját, és következetesen kiáll a gondolatok, a vélemény és a sajtó szabadságának, közös európai alapértékeinek védelme mellett.
Egyben tudatta azt is: Franciaország továbbra is számíthat Magyarország támogatására az ehhez hasonló cselekedetek elkövetői elleni fellépésben.
Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke részvéttáviratot küldött Francois Hollande köztársasági elnöknek – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője.
A közlemény szerint a kormányfő a leghatározottabban elítéli a szerdai párizsi terrorista akciót.
„A kegyetlen támadás, az embertelen erőszak semmivel sem igazolható. Orbán Viktor és a magyar kormány együtt érez a gyászoló családokkal és a francia néppel, a sérülteknek pedig mielőbbi gyógyulást kíván” – tartalmazza a közlemény.
La Libre Belgique: Mindannyian Charlie-k vagyunk
Fekete címlappal, „Mindannyian Charlie-k vagyunk” felirattal jelent meg csütörtökön Belgium második legnagyobb francia nyelvű napilapja, a la Libre Belgique.
Az újság 16 oldalt szentelt a szerdai párizsi vérengzésnek. A lap a támadás mérlegét szörnyűségesnek, az általa keltett lökéshullámokat pedig globálisnak nevezi.
A lap publicistája, Francis Van de Woestyne új szeptember 11-éről ír, utalva a 2001-ben az Egyesült Államok ellen elkövetett merényletekre, és arra int: a terroristák újra le fognak csapni.
Hiba volna, ha egy maroknyi, semmit sem tisztelő szélsőséges tettei alapján általánosítanánk minden muszlimmal kapcsolatban.
„A gyilkosokat fel kell kutatni, le kell tartóztatni és el kell ítélni. Szigorúan. Ha nem cselekszünk, sosem lesz fegyvernyugvás” – hangsúlyozva ugyanakkor, hogy ha „háborúba megyünk”, azzal a támadás kitervelői győznek, a gyűlölet pedig sosem lehet válasz a gyűlöletre, de a naivitás sem.
A szerző szerint különleges jelentősége van annak, hogy a támadás célpontjai újságírók voltak, a sajtó és a humoristák elleni támadás a demokrácia egyik alappillérre elleni merénylet.
A lap nagy terjedelemben mutatja be az „elszántan független” Charlie Hebdo tevékenységét, amelyet a szélsőségesek esküdt ellenségének nevez, és amely 2001 óta a politikusok és a szélsőjobboldal után a vallási fanatikusokat, a muszlim radikálisokat is maró humorának céltáblájává tette.
Az újság a belga terrorfenyegetettséget értékelő és elemző testület, az OCAM vezetőjét, André Vandorent is megszólaltatta, aki szerint Párizsban „pontosan ugyanaz” történt, mint tavaly a brüsszeli zsidó múzeumnál, szerinte ezzel a szélsőségesek semmilyen új határt nem léptek át. Vandoren tudatta, hogy egyes helyeken Belgiumban is a harmadik szintre emelték a terrorkészültséget, de nem mondta meg, hogy pontosan hol.
Az OCAM vezetője szerint a kanadai parlament elleni támadás és a sidneyi kávézó elleni merénylet is illeszkedik ebbe a sorba.
Az Eurasia Group politikai-gazdasági kockázatelemző csoport londoni szakértői szerint a párizsi vérengzés is alátámasztja a cég azon véleményét, hogy Európában sokkal nagyobb a radikális iszlamista csoportok terrorcselekményeinek kockázata, mint – a Közel-Kelet kivételével – a világon bárhol.
Az Irakban és Szíriában harcoló európaiak nagy száma, valamint a Belgiumban és Franciaországban eddig elkövetett terrortámadások arra vallanak, hogy e probléma egyre intenzívebbé válik.
A szerdai párizsi vérengzés várható rövid távú következményei között lesz a franciaországi pártpolitikai csatározások háttérbe szorulása. A gyászidőszak elmúltával azonban a szélsőjobboldali Nemzeti Front vezetője, Marine Le Pen bizonyosan előáll azzal az érvvel, hogy az ő pártja a legalkalmasabb a köztársasági értékek megvédésére – jósolták az Eurasia londoni elemzői.
A ház szakértői szerint ez eredményezheti is Marine Le Pen népszerűségének „mérsékelt” növekedését, ám az ilyen mélyreható, országos jelentőségű események rendszerint a kormányzó erőknek kedveznek.
Az Eurasia Group elemzői azt is valószínűsítik, hogy felhívások hangzanak majd el a francia határellenőrzés erősítésére és a francia állampolgársági politika felülvizsgálatára.
A cég szerint azonban a szerdai párizsi vérengzés után sem várható, hogy Franciaország és Nagy-Britannia újragondolná részvételét az Iszlám Állam nevű szélsőséges iszlamista terrorcsoport iraki és a szíriai állásai elleni légi hadműveletekben.
mti-London, Brüsszel nyomán / Felvidék.ma összeállítás
Fotó: tasr
