Miklós László professzor, környezetvédelmi szakember, az MKP földművelésügyi alelnöke üdvözli a döntést. A tagállamok közötti négy éve húzódó vita zárult le kedden, január 13-án az Európai Parlamentben. Ahogyan arról portálunk is beszámolt, a képviselők nagy többséggel elfogadták azt a megállapodást, amelynek értelmében az egyes tagországok akkor is betilthatják a génmódosított növények termesztését, ha egyébként ezt az Európai Unió lehetővé teszi.
A szakember a Felvidék.ma-nak elmondta, ami ebből bennünket is érint, s amiről főként szó esett az Európai Parlamentben (EP), azok a növények, melyeket nagy mennyiségben hoznak be az Egyesült Államokból az Európai Unióba, tehát elsősorban a kukorica, a burgonya, a repce. Ezeket főleg takarmányozásra használják, de élelmiszerekbe is bekerülnek génmódosított szervezetek. Körülbelül 200 ilyen terméket tartanak nyilván.
„A genetikusok rájöttek, hogy génmódosítással, teljesen idegen szervezetekből átvett egy-egy gén beültetésével is például a növény újabb tulajdonságokat kap, ellenállóbb lesz valamilyen kártevő vagy vegyi anyag ellen. Természetesen ennek is van hátulütője, és talán ez is a legfontosabb kérdés ebben a pillanatban, hogy nem tudjuk minden ilyen génmódosításnak a további fejlődését, azt, hogy mit okozhat ez a jövőben. Ezért ez az óvatosság, és én személy szerint örülök az Európai Parlament döntésének, hogy nem terjedhetnek szabadon a GMO-szervezetek, azaz a tagállamok betilthatják azokat, ha úgy tartják jónak. Ez is előrelépés az eddigiekhez képest” – ecsetelte a helyzetet Miklós László.
Szlovákiában Pöstyénben szigorú feltételek mellett végeznek kutatásokat a génmódosított szervezetekkel. Az országban 8-10 GMO-termék engedélyezett az Európai Unió korábbi álláspontja alapján, egyelőre még nem tudni, a kormányzat hogyan reagál majd az EP döntésére. A szakma is megosztott a kérdésben, de főleg annak sok az ellenzője, hogy génmódosított növények kerüljenek az élelmiszerekbe.
„A legnagyobb probléma, hogy nincs pontos kimutatás arról, hogyan hatnak a GMO-termékek az emberi szervezetre. Arról viszont már igen, nem mindig igaz, hogy a génmódosítás növeli a terméshozamot, vagy teljesen ellenállóvá teszi a növényt. Az emberi egészség szempontjából azonban nem árt az óvatosság, ez érvényesült most az EP-ben is” – magyarázta a professzor. Hozzátette, hogy van ennek egy üzleti oldala is. Ezek az Amerikából behozott termékek kiszorítják a piacról a hazai termékeket, tehát a konkurenciaharc is hozzájárulhatott az EP pozitív döntéséhez.
Miklós László elmondta azt is, hogy az érvényes jogszabályok értelmében ha valamely élelmiszeripari termék legalább 1 százaléknyi GMO-összetevőt tartalmaz, fel kell tüntetni a csomagoláson. Azt viszont már nem tudjuk meg, hogy az általunk vásárolt hús nem olyan állatból származik-e, amelyet GMO-takarmánnyal etettek.
BA, Felvidék.ma {iarelatednews articleid=”47795,47361,41955,51187″}
