Az SZMKE (Szlovenszkói Magyar Kultúr Egyesület) a magyar gyermekek magyar iskoláztatásáért
A somorja.sk-n a múlt héten megjelent egy cikk, amelyet a SzMKE – Szlovenszkói Magyar Kultúr Egyesület jelentetett meg 1938-ban. A SzMKE volt a két világháború közti kultúrális élet szervezője „Szlovenszkón“, mind országos, mind helyi szinten, hiszen több városban külön szervezetekkel rendelkezett. A cikk írója négy pontban foglalja össze azokat az érveket, melyek amellett szólnak, hogy a magyar szülő magyar iskolába adja gyerekét, és természetesen leírja azt is, hogy mi fog történni, ha mégis más nyelvű iskolába kerül a magyar anyanyelvű gyerek.
Megdöbbentő, de a 77 évvel ezelőtti érvek és problémák többsége még ma is helytálló és aktuális.
A cikk írója az egyik pontban rafináltan a csehszlovák alkotmányra hivatkozik, melyben az áll: „Az erőszakos elnemzetlenítés semmiféle alakban megengedve nincsen. Ezen elvek be nem tartását a törvény büntetendő cselekménynek nyilváníthatja.“ Ezután pedig megállapítja, hogy „Más nyelven, – nem az anyanyelven, – történt iskoláztatás erőszakos elnemzetlenítésre vezet.“
Utazzon vissza velünk a múltba, és olvassa el szüleink, nagyszüleink és dédszüleink korának egyik felhívását a magyar gyerekeknek magyar iskolába történő beíratása kapcsán!
„A SzMKE havonta megjelenő folyóirata, a Magyar Vasárnap júniusban iskolai számot adott ki, amelyben nyomatékosan kéri a magyar szülőket, hogy gyermekeiket csakis magyar iskolába járassák. Így kívánja a törvény, a hagyomány, a józan ész. Az iskolai szám Szlovákia minden részében hirdeti ezt az elvet: magyar gyermek magyar iskolába való. (…)
(…) Ha magyar szülő gyermekét nem magyar iskolába járatja, úgy:
1. Gyermekéből nem magyar ifjút vagy hajadont nevel, hanem felemást, vagy pedig németet, szlovákot, csehet, ruszint, stb., mert közömbössé, sőt idegenné válik a gyermek előtt a magyar szó, könyv, irodalom. Bekapcsolódik más népek közösségeibe, amelyek nem ismerik el teljes jogúnak, hanem csak haszonleső jövevénynek s ezért, – minden öntudatos embertől megvetve – lézengi végig életét.
2. Megszegi a Csehszlovák Köztársaság alkotmánylevelét, melynek 134. paragrafusa így szól:
Az erőszakos elnemzetlenítés semmiféle alakban megengedve nincsen. Ezen elvek be nem tartását a törvény büntetendő cselekménynek nyilváníthatja.
Más nyelven, – nem az anyanyelven, – történt iskoláztatás erőszakos elnemzetlenítésre vezet. Ezért küzd az anyanyelven való oktatásért minden nép, minden nemzet, amely meg akar maradni. Hát Te nem akarsz véred folytatásában is magyarnak megmaradni?
Világos és természetes dolog, sőt erkölcsi követelmény az, hogy magyar szülők gyermeke csak magyar iskolába járjon, egyébként kitépi gyermekét a magyar nemzet testéből, mert más kultúrában nevelvén, elidegeníti a magyarságtól. Ne feledjük el a legnagyobb magyar örök érvényű mondását: „Nyelvében él a nemzet!”
Tartsuk tiszteletben az alkotmánylevelet, írassuk gyermekeinket magyar iskolába.
3. A magyar iskoláink felveszik a versenyt a köztársaság minden más nyelvű iskolájával. Gyermeked más nyelvű iskolában nem tudja követni, – hiányos nyelvtudásból eredő csonka felfogása miatt, – az oktatás menetét, nem haladhat előre s nem tehet szert alapos ismeretekre. Ki viseli gyermeked jövőbeni hivatásbéli hajótöréséért a felelősséget? Gerinctelen magyar szülő, Te viseled!
4. Sok magyar tanító család szájából veszed ki a súlyos fáradsággal verejtékesen megkeresett mindennapi kenyeret, amidőn gyermeked más nyelvű iskolába járatod. Erkölcsös dolog ez? Összeegyeztetheted-e magyarnak gondolt lelkiismereteddel, hogy magyar testvéred kenyerét veszítse?
A csehszlovák és német elemi iskolai látogató magyarul is beszélő gyermek túlnyomóan – úgyszólván mind – magyar gyermek. Csallóköz és Mátyusföld iskolás gyermekének nincsen magyar házi nyelvtanulója, hanem anyanyelve a magyar nyelv.”
Méry János, somorja.sk/Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”51239,51130,51204,51183,51150″}
