Az idei évben Magyarország tölti be a pozsonyi székhelyű Nemzetközi Visegrádi Alap soros elnöki tisztségét. Az ünnepélyes nyitórendezvényt január 27-én tartották Budapesten, melyen együttesen ülésezett a szervezet két fő döntéshozó szerve, a Nagykövetek Tanácsa és a Külügyminiszterek Konferenciája.
A találkozó napirendjén a projekt alapú együttműködés területén időszerűvé vált döntések meghozatala, illetve a Visegrádi Együttműködés jövőjét érintő kérdések szerepeltek. Altusz Kristóf helyettes államtitkár a résztvevőket fogadva méltatta az idén 15 éves fennállását ünneplő Nemzetközi Visegrádi Alap tevékenységét és a közép-európai régió kohéziójának erősítését célzó V4 együttműködés eredményeit, ambícióit.
A Nemzetközi Visegrádi alapot 2000-ben hívták életre a visegrádi országok – Csehország, Magyarország, Szlovákia és Lengyelország – kormányai azzal a céllal, hogy megkönnyítse és támogassa a polgárok és intézmények szorosabb együttműködését nem csak V4-országokban, de a tágabb régióban is. Ide értve különösen a nyugat-balkáni államokat, valamint a Keleti Partnerségben részt vevő országokat.
Az Alap pályázatok útján nyújt támogatásokat kulturális, tudományos és oktatási projektekhez éppúgy, mint a határon átnyúló kapcsolatok fejlesztéséhez, turisztikai és egyéni mobilitási programok megvalósításához.
Az Alap költségvetése – melyhez a tagállamok azonos mértékben járulnak hozzá – kezdetben 5 millió euró volt, amit aztán a kormányok 2014-ben 8 millióra emeltek. A támogatásokért nem kormányzati szervezetek, civil egyesületek, helyi és regionális önkormányzatok, oktatási intézmények de akár gazdasági társaságok, sőt magánszemélyek is folyamodhatnak – a megfelelő pályázati kiírások útján. Ami az Alap szervezeti felépítését illeti: legfőbb döntéshozó szervei a Nagykövetek Tanácsa és a Külügyminiszterek Konferenciája, míg a végrehajtási funkció az ügyvezető igazgatót illeti. Az ügyvezető igazgató jelenleg a szlovák Karla Wursterová.
Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”43589,51209,50197,49642″}