Dr. Biró Béláné Jakab Rózsa, a Zselízi Magyar Tannyelvű Gimnázium egykori legendás magyar–szlovák szakos tanára tartott előadást a zselízi Magyar Házban szülőfaluja, Nagyod község 750 éves történetéről, valamint nyelvjárási sajátosságairól. Mindezt a nemrégiben megjelent „NAGYOD község történetének néhány fejezete, nyelvjárási jellegzetességei, szókincsének rétegei” című könyvére alapozva. A Léva környéki kis falucska történetét viszont nem szárazon, csak helyi jelleggel adta elő a tanárnő, hanem a széles régió s egyben az ország történetével egyben, ami miatt egy rendhagyó történelemórának is beillett az előadás, s az is élvezettel hallgatta, aki sosem járt a szóban forgó településen.
Mint elmondta, sok község múltját feldolgozó kiadványt olvasott már el, de mikor kezébe került Blaskovics József Az újvári ejálet török adóösszeírásai című könyve, s abban kétszer is rátalált a töröknek az 1664-es évben adózók nagyodi névsorában a Jakab családnévre, olyan szilárd elhatározás fogalmazódott meg benne, mely több évi kitartó és neki sok-sok örömet okozó munka után a könyv megírásához, majd annak saját költségen való kiadásához vezetett. Az érdeklődők megtudhatták, milyen kapcsolatban állt a község a lévai uradalommal, annak tulajdonosaival, hogy a falu népe miképp vészelte át a nagy természeti, társadalmi, katonai és politikai megpróbáltatásokat, és hogy hogyan alakították a nagy történelmi események a falu életét napjainkig. Különös hangulatot adott az előadásnak az a fonal, mely az eseményeket a családjáért, az egyházközösségért, a falujáért és a hazájáért naponta tenni akaró nagyodi ember mindennapjait mutatta be.
A könyv szerkezetét követve az előadás második részében a tanárnő elmondta, hogy 1964-ben szakdolgozati témaként kapta, hogy gyűjtse, rendszerezze, majd dolgozza fel faluja nyelvjárásának hangtani jellegzetességeit. Nagyod községet az egykori Bars vármegyei nyelvjárás nyugati palócos nyelvjárásváltozatába sorolják. Ezt a nyelvjárási anyagot tette közzé a könyvben. Igaz, hogy ennek lejegyzése óta 51 év telt el, ám a nagyodiak beszédén ma is ugyanazon jellegzetességek vehetők észre. „A magyar nyelvnek ez az ízes palócos változata a mi jellegzetességünk. Elődeink sok-sok nemzedéke csiszolta, kristályosította ezt a kiejtést, hangképzést, bár vitathatatlan, hogy hatással volt és van rá a szlovák nyelv is. (…) Mindenképp szerettem volna ezt a közös értéket könyv alakban is megőrizni.”
Az előadás után az érdeklődők a helyszínen meg is vásárolhatták az érdekes könyvet, amit a szerző készségesen dedikált is rögvest.
Legközelebb március 25-én a kultúrházban lesz hasonló téma, akkor Novák Mezőlaky Margaréta lesz az Irodalmi Kávéház vendége, aki Léva című útikalauzát mutatja be a zselízi közönségnek.
tsák, MP, Felvidék.ma {iarelatednews articleid=”52269,51878,51589,51354,51350,51034″}
