A Rákóczi Szövetség szervezésében a Magyar Országházban is megemlékeztek a Felvidékről kitelepítettekről az emléknap alkalmából. A megemlékezésen más felvidéki szervezetek és közszereplő mellett részt vett többek között a Szövetség a Közös Célokért vezetősége Duray Miklós vezetésével.
Beneš-dekrétumok következtében a Csehszlovák Köztársaságból elüldözött, Magyarországra telepített több mint százezer magyar emberre emlékezett a Rákóczi Szövetség április 12-én, a Felvidékről kitelepített magyarok emléknapján.
A Rákóczi Szövetség az emléknap alkalmából Kárpát-medencei középiskolások, főiskolások és egyetemisták részére irodalmi- és történelmi pályázatot hirdetett. A díjkiosztó ünnepségre a Parlamentben került sor, míg a Magyarság Házában gálaműsorral emlékezett a Beneš-dekrétumok következtében a Csehszlovák Köztársaságból elüldözött, Magyarországra telepített több mint százezer magyar emberről.
A Parlament Felsőházi termében a megemlékezést Erdélyi Claudia, felvidéki gyökerű bemondónő vezette, köszöntötte az egybegyűlteket, köztük Gulyás Gergelyt, az országgyűlés alelnökét, Duray Miklóst, a Szövetség a Közös Célokért, Bárdos Gyulát, a Csemadok, Jókai Tibort, a pedagógusszövetség, Mézes Rudolfot, a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetsége, Gubík Lászlót, a Via Nova ICS elnökét. Szeretettel köszöntötte Tamás Ilonka nénit és leányát Rimaszombatból.
Halzl József, a Rákóczi Szövetség elnöke köszöntő beszédében elmondta: a magyarság kiemelkedően negatív eseményére emlékeznek. Hozzátette: a Felvidéken a magyarság jövője attól függ, hogy a fiatal generáció mennyire képes átvenni és továbbadni identitását. Az ezért folytatott küzdelemnek a Rákóczi Szövetség az élharcosa – rögzítette, és kitért arra is, hogy egyre jobb eredményeket mutat a szövetség beiskolázási programja, amely a gyermekek magyar iskolába íratását célozza.
Ezt követően Gulyás Gergely, az Országgyűlés alelnöke tartotta meg ünnepi beszédét. A felszólalásában elmondta: a kollektív bűnösség doktrínája összeegyeztethetetlen az emberi méltósággal. Az európai jogrend és az európai államok jogrendszereinek alapja az emberi méltóság feltétlen tisztelete; a kollektív bűnösség doktrínája összeegyeztethetetlen az emberi méltósággal, ellentmond minden ma ismert emberi jogi dokumentumnak, és mindennek, amit ma demokratikus értéknek nevezünk.
Amíg az Európai Unió bármely tagállamában a kollektív bűnösséget rögzítő rendelkezések akár csak elviekben is a jogrend részei lehetnek, addig hiteltelen az európai közösségtől minden az emberi jogok és a demokratikus, jogállami alapértékek védelmére irányuló erőfeszítés – mondta a politikus,
Az Országgyűlés alelnöke szerint mindaddig, amíg valakit meg lehet fosztani állampolgárságától csak azért, mert a nemzetisége szerinti ország állampolgárságát is szeretné felvenni, addig az emberi méltóságnak nincs igazi védelme Európában. Mindaddig, amíg valakit büntetni lehet azért, mert anyanyelvét használja, a demokratikus, jogállami értékekre való hivatkozás üres frázis marad csupán. Mindaddig, amíg jogállami érvekbe burkolt politikai kritikát lehet megfogalmazni a keresztény gyökerek tényszerű rögzítéséért vagy a hagyományos család értékének törvényi védelméért, de szemet lehet hunyni a kollektív bűnösség XXI. századi megerősítése felett, addig az európai közösséget tartalmi értelemben nehéz európainak és képtelenség közösségnek tekinteni – fogalmazott Gulyás Gergely. Kitért arra is: sok felvidéki magyarnak meg lett volna a lehetősége arra, hogy elkerülje a kitelepítést, ha megtagadja magyarságát. A kitelepítettek nagy száma jelzi, hogy ennek a cinikus feltételnek milyen fogadtatása volt – fűzte hozzá.
A politikus méltatta továbbá a Rákóczi Szövetség tevékenységét és úgy fogalmazott: kitelepítések, elnyomás, kollektív jogfosztás, nyelvtörvény, tilalmazott kettős állampolgárság után és ellenére is van felvidéki magyarság. Ez önmagában olyan ajándék, ami erőt kell, hogy adjon a további közös munkához – tette hozzá. „Ha ennek tudatában nem fogunk össze, hogy elősegítsük a szülőföldön maradás és a magyarság megmaradásának feltételeit, akkor a kitelepített százezer felvidéki magyar emlékéhez leszünk hűtlenek” – mondta Gulyás Gergely.
A megemlékezésen felszólalt Őry Péter, az MKP önkormányzati alelnöke is. Kifejtette: az átélt gyötrelmeken már nem tud senki változtatni, de emlékezni és emlékeztetni kötelesség. Azért is fontos emlékezni – folytatta -, mert a trauma mindmáig érezteti hatását. Szavai szerint a megbékélés és a múlttal való szembenézés mind a mai napig várat magára, és a Beneš-dekrétumok továbbra is a szlovák jogrend részét képezik. Azt kérte, az oktatásban legalább néhány óra erejéig jelenjen meg a felvidéki magyarság kálváriája.
Visszaemlékezett a tragikus időszakra dr. Lukács Ferenc egykori zselízi kitelepített, a Rákóczi Szövetség pénztárnoka, akinek történetét a Felvidéki Magyarok folyóiratunk tavaszi számában is olvashatják.
A parlamenti megemlékezésen fellépett Korpás Réka népdalénekes, akit a Felszállott a páva vetélkedőben.
Az ünnepségen részt vett mások mellett Duray Miklós író, felvidéki magyar politikus és Tamás Ilonka, a szlovák állampolgárságától a magyar felvétele miatt megfosztott 103 éves felvidéki magyar tanítónő.
Az emléknap alkalmából sor került a Kárpát-medencei középiskolások és egyetemisták részére meghirdetett pályázat ünnepélyes eredményhirdetésére is. A zsűri elnöke Izsák Lajos történészprofesszor volt, tagja Kun Ferencz történész és Nagy István szentendrei tanár voltak.
A pályázatokat méltatta Kun Ferencz, a zsűri tagja, a Rákóczi Szövetség alapítója és egykori alelnöke. A pályázati felhívásra 65 pályázat érkezett, valamennyi pályázó meghívást kapott az országházi rendezvényre.
Délután a Magyarság Házában Gálaműsorral folytatódott a megemlékezés. Dizseri András Szomolai Tibor „Felvidék sága” regényéből olvasott fel. Ezt követően a felvidéki Kor-Zár együttes adott koncertet.
Felvidék.ma
Fotó: Ladó Balázs
További fényképek a Képgalériánkban ITT>>> érhető el.
{iarelatednews articleid=”53000,52987,53023,53047″}
