A kormánynak esze ágában sincs megfontolni az Európa Tanács (ET) magyar nyelvhasználattal kapcsolatos intézkedési javaslatait és elzárkózik az ET megoldási javaslataitól olyan fontos témákban is, mint amilyen a kisebbségi nyelvhasználati küszöb csökkentése vagy a magyar nyelven beszélő hivatalnokok megfelelő számban való alkalmazása – vélekedik Berényi József, az MKP elnöke arról a nemrég közzétett jelentésről, melyben a Fico-kabinet a Nyelvi Chartában vállalt kötelezettségei teljesítéséről számol be.
Az Európa Tanács keretében megszületett Kisebbségi vagy Regionális Nyelvek Európai Chartája (Nyelvi Charta) Szlovákiában 2002. január 1-jén lépett hatályba. A Nyelvi Charta rendelkezéseinek betartását ellenőrző mechanizmus keretében a szlovák kormánynak rendszeresen jelentést kell tennie a vállalt kötelezettségei teljesítéséről. A kormány jelentését a Nyelvi Charta által létrehozott Szakértői Bizottság megvizsgálja, majd több forrásból információt gyűjtve elkészíti a saját értékelő jelentését, amelyben javaslatokat tesz az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának ajánlások elfogadására. A Miniszteri Bizottság végül saját döntése alapján tesz ajánlásokat Szlovákiának. Szlovákia immár három ilyen ellenőrzési körön van túl. A szlovák kormány nemrég közzétett jelentése a negyedik ellenőrzési kört nyitja meg.
„A kormány legfrissebb jelentését megvizsgálva a Magyar Közösség Pártjának az a véleménye, hogy a kormánynak számos esetben esze ágában sincs megfontolni az Európa Tanács magyar nyelvhasználattal kapcsolatos intézkedési javaslatait. A kormány elzárkózik az Európa Tanács megoldási javaslataitól olyan fontos témákban, mint a kisebbségi nyelvhasználati küszöb csökkentése (jelenleg lényegében 20 %), a magyar nyelven beszélő hivatalnokok megfelelő számban való alkalmazása, a közszolgálati televízió magyar nyelvű adásainak időterjedelme, a magyar nyelvű nem közszolgálati televíziózás támogatása, a magyar nyelvű oktatás külön rendszerben való ellenőrzése, a magyar nyelvű felnőttoktatás és továbbképzés támogatása, a magyar nyelv büntetőeljárásban való feltétel nélküli használata, a magyar nyelv használata a megyei önkormányzatok hivatalos érintkezésében, a legfontosabb törvényszövegek magyar nyelven való közzététele, a jogszabályi fellépés a magyar nyelv használatát kizáró vállalatok és magánokiratok ellen, illetve a nyelvhasználattal összefüggésben a kisebbségi kultúrák finanszírozásáról szóló önálló törvény elfogadása. A jelentés több esetben európai kormányhoz méltatlan módon kerüli meg a válaszadást, vagy látványosan kitérő válaszokat ad” – véli Berényi József, hozzátéve: az MKP tudatában van annak, hogy a Nyelvi Chartában tett vállalások betartatására nincsenek hatékony (jogi) eszközök, így lényegében a kormányok tisztességességén múlik, hogy mennyire tartják be önként vállalt kötelezettségeiket.
„A kormánynak legfőbb ideje lenne tisztességesnek lennie és szakítania azzal a gyakorlattal, hogy a Nyelvi Charta felvállalásával a civilizáltság látszatát próbálja fenntartani, valójában azonban tudatosan a saját kötelezettségei és a magyar nyelvű adófizető polgárai ellen dolgozik” – hangsúlyozta portálunkhoz eljuttatott közleményében az MKP elnöke.
Felvidék.ma
