„Ezen a térfélen mindenkiben volt némi csehszlovák” – olvasható a július–augusztusi összevont Irodalmi Szemle-szám Made in Czechoslovakia című nosztalgiaszótárának szerkesztői előszavában. Alpa, Kofola, párki, Tuzex… Csupa olyan szócikk szerepel ebben a szótárban, amelyek hosszú évtizedekre meghatározták a hétköznapjainkat – sőt, akár még ma is meghatározzák. Egy alternatív „(cseh)szlovákiai magyar irodalom” születik meg a Szemle oldalain, amely olyan magyarországi szerzőket is befogad, mint Czinki Ferenc vagy Háy János. Mellettük a szótár szerzői még Ardamica Zorán, Bárczi Zsófia, György Norbert, N. Tóth Anikó, Száz Pál, Veres István és Vida Gergely. A Made in Czechoslovakia című blokk folytatásában Szászi Zoltán a szpartakiádák világába kalauzol el bennünket, Fülöp Antal (a Piszkos ember című méltatlanul elfeledett regény szerzője) pedig új regényének részletében a hetvenes évekbeli „Arany-Prága” hétköznapjaiba nyújt betekintést. A csehszlovák hangulatot csak fokozza, hogy első ízben kétnyelvűen is szerepelnek szövegek a lapban: a kortárs szlovák prózairodalom kimagasló alakja, Uršuľa Kovalyk nemrégiben megjelent A műlovarnő című regényének részlete Vályi Horváth Erika fordítása mellett eredetiben is olvasható. A csehszlovák blokkot két tanulmány zárja: Heé Veronika egy kevésbé ismert, ám annál érdekesebb cseh szerzőt, Karel Matěj Čapek Chodot mutatja be, Ondrejcsák Eszter pedig Anton Straka magyar műfordításairól értekezik.
Két kortárs szlovák költő verse szintén kétnyelvűen szerepel a lapban: Michal Habaj Karmageddon és Mária Ferenčuhová Attrakciók című műve Merva Attila fordítása mellett szlovákul is megtalálható. Újra közöl kortárs szlovákiai magyar drámát a Szemle: Soóky László Kókler forradalom című „nótás története” egy mesejátékba ágyazva meséli újra a bársonyos forradalmat szlovákiai magyar szemszögből. Papp Sándor Zsigmond Gyűlölet című regényrészlete egy, a csehszlovákhoz nagyon hasonló miliőbe vezet: románok és magyarok a szocializmusban, besúgók és megfigyeltek, kínzások és megkínzatások. A szépirodalmi blokkot Bodnár Gyula és Kulcsár Ferenc versei zárják.
Színes a kritikai rovat kínálata is: Merva Attila Michal Habaj legutóbbi kötetét mutatja be, Papp Máté az idén már másodszor Forbáth-díjjal kitüntetett Vida Gergely Demóverzió című könyvéről ír, Szabó Lovas Emőke pedig Gazdag József Egy futballfüggő naplója című tárcagyűjteményéről közöl kritikát. A kritikai rovat Gyürky Katalin írásával zárul, aki Sofi Oksanen finn–észt írónő Mikor eltűntek a galambok című regényét elemzi.
A nyári számot Martin Piaček kortárs szlovák képzőművész Szlovákia történelmének legkínosabb pillanatai című plasztikaciklusa illusztrálja – Jozef Tiso és Adolf Hitler találkozásától a Róbert Remiáš elleni merényletig különféle emlékezetes történelmi epizódok elevenednek meg a munkákon szatirikus tálalásban.
A nyári duplaszám után legközelebb szeptemberben jelenik meg az Irodalmi Szemle – a következő szám hang és szöveg viszonyával foglalkozik és egy különleges meglepetést is rejt majd.
szalzo, Felvidék.ma{iarelatednews articleid=”54441,53798,53127,52631″}
