Nem elírás, a Szlovák Nemzeti felkelés Múzeumának igazgatója szobrot akar állíttatni IV. Béla magyar királynak, aki 760 évvel városi rangot adott a településnek.
„Már több éve igyekszem az elképzelést megvalósítani, a tervem most végre megértésre lelt az önkormányzatnál is” – mondta az MTI-nek. Mičev hozzátette: „Természetesnek tartom, hogy az uralkodónak, aki a városi rang odaadományozásával sokat tett Besztercebányáért, szobra legyen a városban. A kezdeményezésnek az önkormányzati képviselők és a helyi lakosok körében is nagyon pozitív a visszhangja.”
A talapzatra helyezett életnagyságú mellszobrot, melyet a magyar uralkodónak akarnak állítani, várhatóan a történelmi városháza környékén helyezik majd el. A költségeket, ami kb. 30 ezer euró lesz, részben közadakozásból, részben pedig alapítványi támogatással teremtik elő.
„Besztercebánya azon kevés városok egyike, ahol fennmaradt a városi rang adományozásáról szóló okmány eredetije, ennek másolata is felkerül az emlékműre” – fejezte be Stanislav Mičev. A szöveget az eredeti latin mellett szlovákul, angolul és magyarul is fel kívánják tüntetni.
A szobor felállításának időpontját még nem határozták meg, erről a múzeumigazgató azt mondta: terveik szerint a talapzatot még az idén elkészítik, a szobor felavatására pedig egy éven belül kerülhet sor.
Besztercebánya a Beszterce-patakról kapta nevét, amelynek garami torkolatánál épült. A patak neve pedig a szláv ”bystrica” (gyors folyású patak) víznévből eredeztethető. Nevének utótagja ércbányáival kapcsolatos. Már a kvád törzsek is bányásztak itt ércet a hegyekben, a honfoglalás után kis bányatelepe a zólyomi vár tartozéka volt. A várost a németek alapították a 12. században. 1255-ben említik először ”Byzterchebana” néven, amikor IV. Bélától városi rangra emelte és a tatárjárásban elpusztított települést türingiai szászokkal telepítette be.
Első erődítményei a gótikus plébániatemplom körül épültek a 14. században, a városfalakat a 15. században emelték, majd a 16. században megerősítették. Itt tartották a Buda visszafoglalása utáni első országgyűlést. 1620-ban Bethlen Gábor is országgyűlést tartott itt, amely őt királlyá választotta. 1678-ban és 1680-ban Thököly Imre serege, 1703 őszén Rákóczi kurucai foglalták el. A szabadságharc idején fontos hadiipari központ, csak 1708. október 25-én foglalták vissza a császáriak. Erődítményeit ezután fokozatosan lebontották, csupán a Mészáros-bástya és a várostorony maradt meg belőle. Püspökségét Mária Terézia alapította. A trianoni békeszerződésig Zólyom vármegye, valamint a Besztercebányai járás székhelye volt. 1944. augusztus 29-én itt tört ki a szlovák nemzeti felkelés. A közeli, felgyújtott Kallós falu lakosságát a városba telepítették.
mti/Méry János, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”54632,53878,53833,53489,52567,52504,52117″}
