A Balassi Intézet mutatkozott be a Charta XXI Mozgalom szeptember 9-i Jean Monnet estjén. Balassi Intézet főigazgatója, Hammerstein Judit mellett Molnár Imre a pozsonyi, Sokcsevics Dénes a zágrábi, Dezső János a belgrádi magyar intézetek vezetői kapcsolódtak be a beszélgetésbe. Itt kapott Sebestyén Márta Jean Monnet emlékérmet.
A Kárpát-medence népeinek jobban kellene ismerniük egymás kultúráját – ez a Charta XXI egyik fő célkitűzése, viszont a szomszéd népek kultúrája nálunk szinte ismeretlen, hogy a történelmükről ne is beszéljünk – vezette be a szervezet szerda, szeptember 9-i esti programját Surján László.
A szervezet elnöke azt is elmondta, hogy nem igazán tudatosult a magyar társadalomban, hogy ennek a feladatnak, a magyar kultúra nagyvilágban való közvetítésének az előmozdítója Magyarországon a Balassi Intézet, ezért kérte meg őket, hogy legyenek ez alkalommal ők a vendégeik.
A Balassi Intézet főigazgatója, Hammerstein Judit elmondta, hogy a magyar kultúra kisugárzása és ereje sokkal jelentősebb, mint amekkora Magyarország gazdasági ereje. Néha a magyar közigazgatáson belül is meglepődnek, hogy mennyire szerteágazó a Balassi Intézet tevékenysége. Eddig a kulturális tárca felügyelte, most viszont a Külügyminisztérium háttérintézménye lett ez a mai formájában 2007 óta létező szervezet, amelynek feladata, hogy az ország jó hírnevét, a magyar kultúrát terjessze. Ebből következően mindig lesz a nemzetpolitikával összefüggő feladata is, hiszen Magyarország közvetlen szomszédságában nemcsak a szomszédos államalkotó nemzetekhez, hanem az ottani magyar nemzeti közösségekhez is szólni kíván és szervez számukra programokat. A jelenlévők közül talán csak a bukaresti magyar intézet vezetője, Kósa András hiányzik, de egyébként a jelenlevők így is szinte teljes képet tudnak adni az intézet ilyen irányú tevékenységéről.
Nem tudunk mindenhova embert küldeni, ahova kellene, ezért van olyan kulturális örökségünk, amely teljesen hiányzik a mai magyar kulturális tudatból. Ilyen például Galícia, ez a ma Nyugat-Ukrajnához tartozó terület, amely az Osztrák-Magyar Monarchia keleti tartománya volt. Pedig számos kulturális szállal kötődünk hozzá, ráadásul azt is kevesen tudják, hogy a 18. században, amikor a Habsburgok Lengyelország felosztásakor megszerezték Galíciát, legitimáció gyanánt arra hivatkoztak, hogy az valamikor a Magyar Királysághoz tartozott. Vannak tehát feladataink a kulturális birtokbavétel területén, igaz, a jelenlévő intézetvezetőknek nem ilyen gondjaik vannak – mondta Hammerstein Judit.
Surján László elsőként – az egyébként Felvidéken született – Molnár Imrét kérte, hogy beszéljen elképzeléseiről, hiszen ő csupán 9 napja működik hivatalában. A pozsonyi magyar kulturális intézet igazgatója elmondta, hogy Magyarország érdekeinek képviseletét értékorientált alapon gondolja megvalósítani, ami csak az ember vonatkozásában értelmezhető. Vagyis ami az ember életét gazdagítani tudja, jobbá, szebbé teheti, ezt a fajta kultúrát szeretné támogatni, mert a kultúrán belül nemcsak az építés, hanem a rombolás gyakorlata is erős pozíciókkal bír. Szlovákia több mint szomszéd, hiszen ezer évig együtt éltünk, kultúránk alapjai pedig közösek, de ugyanilyen fontos az ott élő, és a gyorsuló asszimiláció miatt egyre inkább apadó létszámú magyar nemzeti közösség ügyének felkarolása.
Fontos továbbá Pozsony, az egykor háromnyelvű Pressburg régmúlt kultúrájának újrafelfedezése is, hiszen a mai szlovák fővárosnak a szlovák mellett jelentős német és magyar hagyományai vannak, amit egyébként a helyben lakók is egyre inkább tudatosítanak – hangsúlyozta Molnár Imre.
A több történelmi monográfia szerzőjeként ismert, immár sokadik évét Zágrábban töltő, egyébként magyarországi horvát Sokcsevics Dénes büszkén mesélte, hogy nemcsak sikeres Pilinszky-estet rendeztek, hanem hamarosan horvát nyelvű Pilinszky-kötetet tudnak a zágrábi közönség rendelkezésére bocsátani.
Sajátos, hogy a horvátországi publikum nyugat-európai prizmán keresztül tájékozódik Magyarországról, így Eszterházy Péter, Nádas Péter vagy Kertész Imre mellett a többiek nem igen rúgnak labdába, pedig nagyon nagy szükség lenne legalább egy Kosztolányi-fordításra. A MOL-INA torzsalkodás a politika síkján zajlik, a kultúrára nem volt kihatása, legföljebb annyiban, hogy a MOL az intézet több programját is támogatni kezdte – mondta Sokcsevics Dénes.
A belgrádi magyar intézet az egyik legfiatalabb, hiszen csupán néhány éve hozták létre és azóta Dezső János vezeti. A délvidéki magyarként iskoláit egyébként Újvidéken végző intézetvezető arról számolt be, hogy soha nem volt ilyen jó a szerb-magyar viszony. Míg évekkel ezelőtt óvatosnak kellett lenni, ha az ember egy étteremben a szerb fővárosban magyarul kívánt megszólalni, ma ilyen gondok nincsenek, sőt a pincérek megtanultak néhány magyar szót. Az intézet programjai telt házzal mennek. Nagyon sok szerb tanul magyarul, amiben szerepe van a magyar állampolgársági törvénynek is, hiszen a magyar útlevélnek nagy az ázsiója odakint. Sikerült az intézet földszinti termében egy borozó-szerűséget nyitni és az asszimiláció útján járó belgrádi magyarság számára is tudnak vonzó programot szervezni.
Ezen az estén vette át Sebestyén Márta a Jean Monnet emlékérmet. Az indoklás szerint ő az, aki dallammal fogja össze a Kárpát-medence széthulló világát. A Kossuth díjas művésznőt, a Charta XXI tagját Szabó Palócz Attila méltatta. Sebestyén Márta énekelt is a szeptember 9-én tartott összejövetel lezárásaként.
Gecse Géza, Felvidék.ma
További fényképek a Képgalériánkban ITT érhetők el. {iarelatednews articleid=”54842,50845,55935,55891,55389,51778″}
