Csehország segítséget ajánlott fel Magyarországnak a schengeni határ őrzéséhez – közölte Martin Stropnický cseh védelmi miniszter szerdán, szeptember 23-án este Prágában.
Stropnický közlése szerint a minisztérium és a hadsereg közösen elemzik, mit tudnának Magyarországnak nyújtani. A cseh hírügynökség úgy értesült, hogy Prága határőrzésre szolgáló eszközök kiküldését mérlegeli a megfelelő katonai személyzettel együtt.
„Kapcsolatban vagyunk a magyarokkal. A határőrzésnél hiányzik nekik a technika egy része. Azon igyekszünk, hogy kisegítsük őket ezzel” – írta Stropnický a Twitteren megjelent bejegyzésében. Újságíróknak később azt mondta, hogy Csehország segítséget ajánlott fel Magyarországnak a schengeni határ védelméhez. „Szeretnénk kifejezni szolidaritásunkat konkrétan, gyakorlati téren is. Jelenleg a Cseh Köztársaság hadseregével együtt elemezzük lehetőségeinket, mit tudnánk nekik nyújtani” – pontosította bejegyzését a miniszter.
Cseh források szerint Prága határőrizeti műszaki eszközöket és néhány tucatnyi képzett kezelő személyzetet, katonát küldhetne Magyarországra. Már korábban felmerült, hogy a csehek az emberek mozgását figyelő speciális műszaki eszközöket küldhetnének a magyaroknak.
A cseh védelmi tárca szerdán megerősítette, hogy szükség esetén akár 5000 katonát is tud mozgósítani a cseh határok védelmére. Ugyanakkor Prága kész kisebb létszámú katonai csoportokat küldeni a szír határ mentén elterülő menekülttáborokba is.
A cseh hadsereg szerdán, szeptember 23-án délután hadgyakorlatot kezdett, melynek keretében a Libavá katonai körzetben egy humanitárius tábor építését fogják begyakorolni a katonák.
Tavasszal új bevándorlási hullámra lehet számítani
A menekültkvóták nem oldanak meg semmit, Európának fel kell készülnie, hogy jövő tavasszal új migrációs hullám jöhet – jelentette ki Milan Chovanec cseh belügyminiszter csütörtökön, szeptember 24-én a prágai képviselőház európai ügyekkel foglalkozó bizottságának ülésén.
„Európa zsákutcába indult. Az idő ezt meg fogja mutatni” – mondta Chovanec a bizottság tagjainak az európai uniós belügyminiszterek keddi, szeptember 22-i döntésére hivatkozva.
Az európai uniós belügyminiszteri fórumon a négy visegrádi állam közül a kvótákat Csehország, Szlovákia és Magyarország utasította el, míg Lengyelország a többséghez csatlakozva megszavazta. Elutasító álláspontra helyezkedett Románia is, Finnország pedig tartózkodott.
„Az értelmes projekteket készek vagyunk támogatni, akár Magyarországnak, akár Olaszországnak, vagy Görögországnak is támogatást tudunk nyújtani” – fejtette ki a cseh belügyminiszter.
Megerősítette, hogy Martin Stropnicky védelmi miniszter szerdán, szeptember 23-án este felajánlotta Csehország segítségét Magyarországnak a schengeni határ őrzéséhez. A tárca és a hadsereg közösen elemzi, mit tudnának Magyarországnak nyújtani. A cseh hírügynökség úgy értesült, hogy Prága a határ őrzésre szolgáló eszközök kiküldését mérlegeli a megfelelő katonai személyzettel együtt.
Milan Chovanec a cseh közszolgálati hírtévé (CT24) egyik vitaműsorában ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy Magyarország katonai tehergépkocsikat kért, és a csehek elemzik a kérés teljesítésének lehetőségét.
A belügyminiszter a parlamenti bizottságban elhangzott beszédében visszautasította azokat a sajtóban megjelent véleményeket, miszerint a csehek idegengyűlölők lennének, mert nem akarnak befogadni migránsokat.
„Nem idegengyűlölőek a csehek, jelenleg is félmillió idegen él az országban”- jelentette ki Chovanec.
„Azt a szírt, afganisztánit vagy pakisztánit, aki nem akar nálunk maradni, nem tudjuk a lábánál fogva visszahúzni, ha ő Németországba akar menni, ahol hozzátartozói vannak” – mutatott rá a miniszter.
Milan Chovanec úgy véli: ha az év végéig nem történnek konkrét intézkedések a migrációs válság megoldása érdekében, a bevándorlási hullám tavasszal újraindul, és a jelenleginél is erősebb lehet.
A miniszter szerint a csehországi menekülttáborokban jelenleg mintegy 680 szabad szálláshely van.
Zeman Lengyelországot bírálta
Bírálta Milos Zeman cseh elnök Lengyelországot azért, hogy a négy visegrádi ország közül egyedüliként előző nap megszavazta a menekültkvótákat. Zeman szerint „a rendes ember betartja a megállapodásokat”.
Az államfő emlékeztetett: Lengyelországban a közelmúltban elnökváltást tartottak. „Lengyelország félelnöki rendszerben működik, hasonlóan, mint Franciaország. Én nem vagyok egészen biztos abban, hogy éppen az új elnök személye volna az, ami Lengyelország álláspontjának bizonyos megváltozásához vezetett” – jelentette ki Zeman az észak-morvaországi Trinecben újságírók előtt.
Megjegyezte: nem kíván olyan patetikus kifejezéseket használni, mint amilyen az „árulás” szó. „Csak azt akarom állítani, hogy ha a visegrádi országok valamiben megállapodnak, mégpedig ismételten, akkor a rendes ember a megállapodást nem szegi meg” – jelentette ki Zeman.
Az európai uniós tagországok belügyminiszterei keddi tanácskozásán a négy visegrádi állam közül a kvótákat Csehország, Szlovákia és Magyarország elutasította, míg Lengyelország – ellentétben a korábbi közös visegrádi állásponttal – a többséghez csatlakozva megszavazta. Elutasító álláspontra helyezkedett Románia is, Finnország pedig tartózkodott.
Lengyelország álláspontja megváltoztatását azzal indokolja, hogy számára a migránsokkal és Európával való szolidaritás fontosabb minden másnál.
Csehországot, amely jelenleg a visegrádi csoport soros elnöki tisztségét tölti be, meglepte a lengyel álláspont megváltozása.
„A visegrádi négyes ideiglenesen megszűnt. Nem értem a lengyeleket” – mondta kedden Milan Chovanec cseh belügyminiszter.
A Právo című független baloldali napilap úgy fogalmazott, hogy Lengyelország álláspontjának megváltoztatásával „elgáncsolta” visegrádi partnereit.
Kokes János, MTI-Prága, Felvidék.ma {iarelatednews articleid=”56365,56188,56181,56155,56151,56001″}
