A kassai Hóhérbástya kiállítótermében Juraj Bauer mérnök, a szlovák ipari iskola nyugalmazott igazgatója kiállította a Kassára vonatkozó térképgyűjteményét. Tíz évig gyűjtögette a földabroszokat. A város szerelmese, aki összegyűjtötte egy kötetben az emléktáblákat, összeállította a kassai ipariskolák tanárainak és alkalmazottainak adatait és feldolgozta a Kálvária kriptáit, felhívva rá a figyelmet, hogy ezeket a pusztuló emlékeket meg kellene menteni.
Az október 1-ei ünnepélyes megnyitón megjelent Pollák Róbert, a Kelet-szlovákiai Múzeum igazgatója. Üdvözölte a megjelenteket, többek között Ján Jakubovot, a Kassa-Józsefváros polgármesterét és Till Károlyt, Kassa-Óváros Városi Hivatalának elöljáróját. Pollák méltatta Bauer munkásságát és városszeretetét. Majd a kiállító mutatta be gyűjteményét, mely egyedi és érdekes darabokat is tartalmaz. Ezek egy része Kassán nem közismert.
A térkép a háromdimenziós tér kétdimenziós, geometrikusan pontos ábrázolása. Kassáról az első térképek a 16. században készültek. Ezek az első térképek katonai célokat szolgáltak, melyeken a katonailag fontos elemeket ábrázolták: bástyákat, a vízárkot, városkapukat, rondellákat, kortinákat (kötőgát, az erődítmény két bástyáját összekötő vastag fal), rondellákat, kavaliereket (a bástyán vagy a várfalon elhelyezett felépítmény) és egyéb más fontos elemeket.
1939-ben jelent meg Olaszországban Leone Andrea Maggiorotti szakkönyvének harmadik kötete (L’opera del genio italiano all’estero, Gli architetti), mely a város véderőművét ábrázolja 1550-ben. A karlsruhei levéltárban a város terveit őrzik 1572-ből és 1577-ből. Ezek alkotója Daniel Specklin (1536-1589) és Nicola Angelini.
Az első várostérkép, mely már az utcaneveket is megőrizte, 1781-ből származik. Alkotója ismeretlen. 1874-ben a kassai születésű Karl Rothauscher (Rottauscher) von Malata (1812-1896) vezérezredes és hadtörténész készítette el ennek másolatát. Az 1715. február 10-i kassai erődrendszer térképét Őfelsége mérnöke wachtenbergi Hermann Kleinwachter rajzolta, azonban ennek eredetije nem maradt fenn. Másolatát két gimnazista, Eiszelt Vince és Halmos István készítette el 1910-ben. A budapesti Magyar Országos Levéltárban található meg Kassa szabad királyi város térképe, melyen a város képét is megörökítették. Ennek alkotója Svjaczer Antal (?-1802), aki valószínűleg 1784-86 között készíthette.
Az első olyan térkép, mely már az épületeket és utcákat, elővárosokat is ábrázolja 1807-ben készült. Johann Nepomuk von Chunert munkája.
Hogy hogyan nézett ki Kassa a 19. század közepén Joseph Ott mérnöknek köszönhetjük. Földabrosza 1841-ben készült, 1856-ban újra kiadták a Plan der könig. Freistadt Kaschau címen. Ezen a város központjában lévő utcákat németül nevezték meg, az elővárosokét magyarul és szlovákul.
A cseh származású Homolka József (1840-?) katonai mérnök, királyi térképész földabroszát Miskovszky Viktor egészítette ki rajzaival. Ez a várost 1869-ben ábrázolja. Az épületeket és utcákat magyar nyelven jelöli meg. Az 1912-es térkép a város szinte teljes katasztrális területét ábrázolja. Minden parcellát, az utcákat és a házszámokat is.
Csehszlovákia megalakulása után, 1921-ben készült az első szlováknyelvű térkép. Majd 1926-ban a következő, melyet a Csehszlovák Turisták Klubja (KČT) adott ki. 1938 és 1949 között a kassai WIKO kiadó egy sor térképet adott ki magyar, majd szlovák nyelven.
Bauer az érdeklődőket végig vezette a tárlaton és ismertette az egyes térképeket.
A kiállítás október hónap végéig tekinthető meg a Fazekas u. 7 sz. alatti kiállító teremben. Akit a város múltja és utcáinak egykori neve érdekel, bőven akad böngészni valója.
Balassa Zoltán képriportja az eseményről ITT tekinthető meg.
Balassa Zoltán, Felvidék.ma{iarelatednews articleid=”56636,56629,56612,56578,56559″}
