A 2015-ös esztendő eseményei ismét bizonyították a visegrádi együttműködés életképességét. A térség országainak egymásra utaltsága különösen élesen mutatkozott meg a migrációs válságban, a V4-ek összefogása példamutató volt – olvasható a MTI visegrádi négyekről szóló évértékelő összefoglalójában.
Pedig az év elején sokadszor kezdték temetni a visegrádi együttműködést. Január végén a dél-morvaországi Slavkovban (az egykori Austerlitzben) a cseh és szlovák miniszterelnök az osztrák kancellárral együtt létrehozta az úgynevezett „slavkovi háromszöget”, amelyben sokan a V4-es együttműködés versenytársát látták. A slavkovi barokk palotában aláírt nyilatkozatban szó esett infrastrukturális, közlekedési, energiabiztonsági kérdésekről, ifjúsági foglalkoztatásról, határokon átnyúló kapcsolatokról, az európai integráció társadalmi dimenziójáról és az EU szomszédsági kapcsolatairól is. Az aláírók elhatározták, hogy évente találkozni fognak, és az Európai Tanács ülései előtt konzultációkat tartanak. Lengyelországot és Magyarországot nem hívták meg az új típusú regionális együttműködésbe.
Az illegális bevándorlás felgyorsulásával azonban Slavkov háttérbe, a visegrádi együttműködés pedig ismét előtérbe került. Az Orbán-kormány erőteljes térségbeli diplomáciai offenzívát kezdett. A júniusi pozsonyi Globsec regionális biztonsági konferencián, amelyen Francois Hollande francia elnök is jelen volt, a V4-ek közösen utasították el az Európai Bizottság által erőltetett kötelező menekültbefogadási kvótákat. A szeptember 4-i, a migrációnak szentelt prágai rendkívüli visegrádi kormányfői csúcson a V4-ek megismételték a kötelező kvóta elutasítását, és a három másik visegrádi ország demonstratívan kiállt Magyarország mellett.
Az együttműködésben némi zökkenőt jelentett, hogy az Európai Bizottság menekültelosztási tervéről rendezett szeptemberi uniós belügyminiszteri találkozón Lengyelország – a V4-ek közül egyedüliként – támogatta a kvótarendszert, amit a májusban megválasztott új lengyel elnök, Andrzej Duda és az ellenzéki miniszterelnök-jelölt, a jelenlegi kormányfő, Beata Szydlo is élesen bírált. Az új lengyel kormány azóta többször elutasítóan nyilatkozott a kvótarendszerről.
A Magyarország melletti kiállás a gyakorlatban is megnyilvánult: a magyar kezdeményezésre október 8-án Luxembourgban tartott migrációs konferencián megállapodás született a V4-ek között arról, hogy Csehország, Szlovákia és Lengyelország is részt vesz a déli magyar, egyben schengeni határ ellenőrzésében. Október közepén 40 cseh és szlovák katona érkezett Magyarországra, november elején pedig 43 lengyel határőr csatlakozott hozzájuk. Kaposvár, Nagykanizsa és Hódmezővásárhely térségében október 15. és december 15. között a külföldi katonák részvételével hadgyakorlatot tartottak, amelyen elsősorban logisztikai feladatokat gyakoroltak.
Októberben 50-50 cseh és szlovák rendőr is érkezett Magyarországra, akik a magyar-szerb határ ellenőrzésében vettek részt. Feladatuk a határátkelőhelyek közötti, biztonsági határzárral védett zöldhatár őrzése, járőr- és figyelőszolgálat ellátása magyar rendőrökkel és katonákkal karöltve, valamint a határtól távolabb végzett ellenőrzés támogatása volt. A visegrádi határőrizeti összefogás, amely december első felében befejeződött, meghozta eredményét: naponta alig néhány ember próbálja meg illegálisan átlépni a magyar határt, akiknek pedig ez sikerül, néhány száz méteren belül azokat is elfogják.
A V4-ek más országoknak is felajánlották segítségüket: cseh rendőrök teljesítenek szolgálatot Szlovéniában jövő év végéig, és Prága 25 rendőrt küld Macedóniába, amelynek pénzügyi segítséget is nyújt a határvédelmi feladatok ellátásához, Magyarország 52 rendőrt küldött Szlovéniába és 50-et Macedóniába, miután már műszaki segítséget is nyújtott a balkáni országnak.
A V4-ek a november 12-i máltai EU-Afrika csúcstalálkozón jelentették be, hogy több mint 300 határőrt és rendőrt küldenek a görög határ védelmének megerősítésére, emellett Magyarország, Csehország és Szlovákia 75 szakértőt is felajánlott az uniós határőrizeti ügynökség, a Frontex támogatására.
A visegrádi biztonsági együttműködés sikere a Visegrádi Harccsoport létrejötte is. Ez a mintegy 3 ezer fős harci egység, amelybe Magyarország 670 katonát küld, egyike az EU hat harccsoportjának, létrehozásáról 2011-ben született döntés. A Visegrádi Harccsoport novemberben a lengyelországi Drawsko Pomorskie-i kiképzőtéren tartott hadgyakorlatot, amelyre más NATO-tagállamokból és Ukrajnából is érkeztek katonák. A manővereket megszemlélő Andrzej Duda lengyel elnök szerint a harccsoport, amely 2016-ban éri el teljes harckészültségét, „fontos válasz a terrorveszélyre”.
Közben Szlovákia és Magyarország – külön-külön – az Európai Bírósághoz fordult a kötelező kvótarendszer miatt. Magyarország bízik abban, hogy a keresethez a két másik visegrádi ország és más EU-tagállamok is csatlakoznak.
A december 3-i prágai kormányfői csúcson, amelyen Pak Gun Hje dél-koreai elnök is jelen volt, a V4-ek kezdeményezték, hogy Schengen barátai néven alakuljon egy szélesebb csoport, amelynek keretében a résztvevők hozzájárulnának a külső schengeni határok megerősítéséhez.
A visegrádi együttműködés 2016 februárjában ünnepli alapításának 25. évfordulóját. Ez alkalomból a V4-ek külügyminiszterei informális találkozót tartanak Prágában, amelyen megvitatják a csoport további terveit, jövőbeni irányultságát. Az évforduló alkalmából a cseh elnökség útnak indít egy kezdeményezést, melynek keretében a kontinens népei együtt gondolhatják át, hogy hol tart ma Európa, és hogyan válaszoljon a kontinens a jelenlegi kihívásokra.
MTI nyomán, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”58215,58204,57886,57855,57616,57387,57168,56706″}
