Lenyűgöző, majdnem háromperces videó került fel a Youtube-ra a szepesi várról. Az animált videó a vár 17. századi állapotát mutatja, bizsergetően közel hozva hozzánk a történelmi múltat.
A szepesi vár Európa egyik legnagyobb kiterjedésű vára a maga 285 méteres hosszúságával és 115 méteres szélességével. Ma romos, de közel sincs olyan rossz állapotban, mint a legtöbb régi magyar vár, amelyeket a Rákóczi-szabadságharc után robbantottak fel az osztrákok. A szepesi vár tűzvészben pusztult el, így a teteje és a faszerkezetes részei hiányoznak, monumentális falai viszont a több évszázados romlás ellenére még mindig állva dacolnak az idővel.
A környező vidékből 200 méterre kimagasodó sziklán ősidők óta erődítményeket emeltek az itt élő emberek. A vár legrégibb részei az Árpád-kor első felében épült lakótorony, a sziklába vájt emésztőgödör és az első védőfalak voltak, amelyeket földmozgás rongált meg nem sokkal a tatárjárás előtt. A mongol pusztítás utáni várépítési hullámban kezdődtek a komoly fejlesztések. Felépült a most is látható, kör alakú lakótorony a felsővár közepén, a román stílusú palota és a felsővár többi része. A szepesi prépost is ideköltözött, és ezzel máris megkezdődött a vár terjeszkedése: 1249-ben IV. Bélától kapott engedélyt egy palota felépítésére, amelyet az eredeti területről kilépve építettek hozzá a várhoz. hamarosan a vár alatti síkságon fekvő Szepeshelyre költözött a prépost, a vár pedig a szepesi királyi várispánság székhelye lett.
A szepesi vár madártávlatból
Néhány birtokoscsere után I. Károlyé, majd fiáé, Nagy Lajosé lett; utóbbi uralkodása alatt alakították ki a mai középső várudvart, amellyel másfélszeresére nőtt a vár addigi területe. Zsigmond király halála után lánya, Erzsébet királyné a szolgálatába fogadta Jan Giskra cseh zsoldosvezért. Ő előbb egy lakótornyot építtetett magának (ennek ma már csak az alapjai láthatóak az alsó várudvaron), majd az ekörül táborozó hadserege építette fel magának az alsó várudvart, ezzel óriásivá téve a szepesi várat.
A várat Mátyás a Szapolyai családnak adományozta, itt született a későbbi király, Szapolyai János is. A Mohács utáni trónharcok során a Habsburgok elvették a Szapolyaiaktól, és a Thurzó családnak adták, majd az ő kihalásuk után a Csáky családé lett. Az eredetileg román stílusú várat a Szapolyaiak gótikus, a Thurzók pedig reneszánsz stílusúvá alakították át. A Rákóczi-szabadságharc legelején csellel elfoglalták a kurucok, és szinte mindvégig a kezükön tartották. Az elfoglalásakor kuruc fogságába esett gróf Maximilian Stahremberg császári altábornagy a legenda szerint úgy menekült el, hogy az árnyékszék nyílásán keresztül ereszkedett le a sziklára.
A nagy mezei hadseregek és az egyre erősebb tüzérségi fegyverek megjelenésével a középkori lovagvárak a 18. századra elvesztették hadászati jelentőségüket, az ezeket birtokló családok pedig a puritán lakóterű erődítményeknél sokkal kényelmesebb barokk kastélyaikba költöztek. Így tettek a Csákyak is, ezért 1780-ban egy, már évtizedek óta elhagyatottan álló várba csapott bele a villám, porig égetve az éghető részeit. Azóta apróbb felújítási munkálatokat végeztek csak el az időközben világörökséggé minősített szepesi várban, amelynek helyreállított részein kortörténeti kiállítást is berendeztek.
A vár 800 éves, 20 méter magas és 3 méter széles falai viszont továbbra is várják, hogy valaki szerint érdemes legyen eredeti pompájában helyreállítani ezt a páratlan történeti kincset. Amíg erre sor kerül, addig is az animáció által merülhetünk el a „mi lenne ha” élményben.
Vésey Kovács László, Felvidék.ma
