A Magyar Nemzeti Kereskedőház Közép-európai Kereskedelemfejlesztési Hálózata Felvidékén az ötödik irodáját Rimaszombatban nyitotta meg január 15-én.
A Rimaszombati Képviseleti Iroda a Magyar Közösség Házban (Daxner utca) kapott helyet. Az iroda vezetésével Hanyus Erik magánvállalkozót bízták meg, asszisztense Végh Barbara. Az iroda ünnepélyes megnyitóját egy szakmai konferenciával kötötték össze, melyet a Kultúrház gömbtermében tartottak.
Az ünnepi megnyitón köszöntőt mondott Czimbalmosné Molnár Éva, Magyarország pozsonyi nagykövete, Šimko József, Rimaszombat polgármestere, Szabó József, a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium főosztályvezetője és Berényi József, a Magyar Közösség Pártja országos elnöke.
Czimbalmosné Molnár Éva nagykövet elmondta, hogy Magyarország számára Szlovákia a második legnagyobb exportkiviteli partner, ahol vállalatok 40-43%-át a KKV-k adják. Elmondta, a nagykövetség Varga Tibor külgazdasági attasé vezetésével üzleti központot hozott létre, ide is bizalommal fordulhatnak az érdeklődők. „Komoly háttéranyagokkal, információkkal rendelkezünk, amelyekkel segíteni tudjuk a vállalkozókat. Irodánk folyamatosan térképezi a pályázati lehetőségeket is. Az a célunk, hogy minél több fejlesztést tudjanak megvalósítani” – mondta. Felhívta a figyelmet a szlovák-magyar határmentén létrejött európai területi társulások jelentőségére. Arra kérte a résztvevőket, hogy vegyék figyelembe a pályázati lehetőségeket, s kapcsolódjanak be, pályázzanak. „Bízom abban, hogy a rimaszombati irodavezető személye megfelelő garancia arra, hogy megfelelően működjön, ehhez azonban kellenek a vállalkozók is. S ezúton is kérem a polgármestert is, hogy támogassa ezt a kezdeményezést” – tette hozzá.
Šimko József polgármester köszöntőjében biztosította a résztvevőket az együttműködésben. Hangsúlyozta, hogy Magyarország és Szlovákia határ menti régiónak a problémái azonosak, nehezen jönnek ide a befektetők, de hozzátette, hogy ha érkezne is ide egy nagy befektető, s pl. 500 munkaerőt akarnak foglalkoztatni, akkor a szakképzettség hiánya miatt nem lenne ez egyszerű. A másik oldalon az infrastruktúra sem biztosított a járásban. „Ezért örülök, hogy megnyílt Rimaszombatban ez az iroda, mert meg fogja találni a megfelelő partnereket az együttműködéshez, amelyek elősegítik majd a gazdasági felemelkedést. Eddig jó volt a kapcsolatunk a nagykövetasszonnyal, ezért úgy gondolom, hogy ez garancia lesz a jövőben is” – nyilatkozta.
Szabó József főosztályvezető kifejtette, hogy komoly szemléletváltáson ment keresztül magyar külügyminisztérium. Kiemelten fontosak a határon átnyúló fejlesztések, a gazdasági kapcsolatok újjáélesztése, meg kell erősíteni az infrastruktúrát is. Kiaknázatlan lehetőség vannak, ennek érdekében hoztuk létre az új intézményrendszert, melynek része a Közép-európai Kereskedelemfejlesztési Hálózat. Az irodák átfogó szolgáltatásokat nyújtanak a KKV-nek. „Úgy véljük, az egyablakos ügyintézéssel könnyen és egyszerűbben értékesíthetik majd a magyar vagy a szlovák cégek a termékeiket, szolgáltatásaikat. Az irodahálózat segítségével adott esetben harmadik ország piacára is kijuthatnak” – fejtette ki. Felhívta a figyelmet a külhoni fiatal vállalkozók éve programra, melyben szintén több pályázati lehetőség lesz.
Berényi József, az MKP-elnöke, Nagyszombat megyei önkormányzat alelnöke köszöntőjében felhívta a figyelmet, hogy fontos, hogy az ilyen jellegű intézményrendszer erősödjön. „Ha az irodák be tudnak majd kapcsolódni a döntéshozatali mechanizmusokba is, akkor Gömör hangja el fog jutni akár Budapestre, akár Pozsonyba” – hangsúlyozta.
Előadást tartott Skapinyecz Péter, a Magyar Nemzeti Kereskedőház Közép-európai Kereskedelemfejlesztési Hálózat igazgatója, Csúsz Péter Besztercebányai megyei képviselő, Tordai Péter, a Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke és Tamás Barnabás, Putnok polgármestere.
Skapinyecz Péter, a Magyar Nemzeti Kereskedőház Közép-európai Kereskedelemfejlesztési Hálózat igazgatója elmondta, hogy a hálózatban a rimaszombati a 16. irodaként nyílhatott meg. Hozzátette, hogy Magyarország határ menti térségein kívül kitekintenek a lengyel piacra is. Előadásában a kis- és középvállalkozók részére nyújtandó szolgáltatásokról szólt. Elmondta, összekapcsolják a kínálatot a kereslettel, felmérik a versenyképes vállalkozásokat, akik regisztrálhatnak a partner programba. Iparáganként gyűjtik majd be az információkat, s az adatbázisból partnert tudnak keresni az ügyfélnek. A huszonkét irodában összesen 44 munkatárs működik majd, akik az egyéni érdeklődéseket fogják majd kiszolgálni, hogy segítse az itteni vállalkozók fejlődéseit. „Arra szeretnénk összpontosítani, hogy a konkrét vállalkozók egymással találkozzanak. Az irodák is vállalkozásként működnek, így pontos, precíz és rugalmas munkát várunk el, amely maga is profitorientált” – nyilatkozta.
Csúsz Péter Besztercebányai megyei képviselő a kapacitásnövelésről szólt, a bennünk rejlő lehetőségeket vázolta. Elöljárókban elmondta Gömör és Nógrád olyan régiók voltak, amelyek dinamikus fejlődést mutattak. Pl. Losonc a munkavállalók 40%-a az iparban dolgozott. A direktív irányítás következménye lett, hogy ma pedig a legnagyobb munkanélküliségű térséggé vált ez a terület. Emlékeztetett arra, hogy nyár óta a munkanélküliség csak művileg csökken, ami annyit jelent, hogy a munkaügyi minisztérium arra kényszeríti az önkormányzatokat, hogy a munkásokat munkaviszonyba vegye fel, de ugyanúgy azt a közmunkát fogják végezni.
A régió az infrastruktúra és a vasúti fejlesztés terén is leépülés alatt áll. Nincs autópálya, nincs megfelelő autóbuszjárat, nincsenek vasútvonalak. Az EU-s területrendezések sem veszik figyelembe a szomszédos országok terveit, elképzeléseit, piaci környezetét. „A célunk csak az lehet, ha új területrendezési tervet hozunk létre. Új alapokra, a tradícióra kell építenünk. Jó tervekkel kell szolgálnunk. Ha közös agglomerációban kezdünk el gondolkodni, akkor már nem hagyhatják figyelmen kívül ezt a térséget” – mondta. Kifejtette a területfejlesztés újragondolása 4 pilléren alapszik. Ezek pedig a következők: a hagyományokra épülős ipar támogatása, a megfelelő közlekedési struktúra, az ökológiai stabilitás és idegenforgalom és a kutatásfejlesztés feltételeinek bővítése.
Tordai Péter, a Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szervezetének a tevékenységét ismertette és együttműködési lehetőségeket kínált. Tamás Barnabás, Putnok polgármestere a Sajó-Rima Korlátolt Felelősségű ETT működését vázolta.
Hanyus Erik, az iroda új vezetője a Felvidék.ma-nak elmondta, hogy a rossz gazdasági mutatók miatt Gömörben nincs könnyű helyzetben a Magyar Nemzeti Kereskedőház, ugyanakkor bizakodó, s nagyra becsüli a magyar kormány tervét, hogy nyolc országban 22 ilyen irodát fog fenntartani. 
„Ez egy befektetés a jövőbe. Jelen kell lennünk, hogy meglegyen a magyar-magyar társadalmi összefogáson túl a szlovák-magyar üzletkötésnek is a lehetősége” – mondta. Örömének adott hangot, hogy Rimaszombatban is megnyílhatott egy ilyen iroda. Mint elmondta, már elkészült az első adatbázisuk, s találtak olyan vállalkozókat, akik helyet követelnek maguknak a piacon. „Mi az új lehetőségeket fogjuk keresni. Meghívunk egy-egy találkozóra szlovák és magyar vállalkozókat, akik itt egymásnak jó üzleti lehetőségeket kínálhatnak” – fejtette ki.
(Hanyus Erikkel a beszélgetésünket egy következő cikkünkben olvashatják.)
Ezt megelőzően Kassán, Dunaszerdahelyen, Királyhelmecen ill. Érsekújvárott nyitották meg a képviseleti irodát. A rimaszombati így az ötödik iroda, amely elkezdte a működését. A tervek szerint Párkányban és Ipolyságon nyílik még irodája a Magyar Nemzeti Kereskedőház Közép-európai Kereskedelemfejlesztési Hálózatnak. Utóbbi két irodára most írják ki a pályázatot.
Az ünnepélyes irodamegnyitóról a képriportunkat a Képgalériánkban ITT tekinthetik meg.
Homoly E., Felvidék.ma {iarelatednews articleid=”58755,58206,57832,58719,57692″}
Fotó: Gecse Attila
