A Polgárok Balassagyarmatért és Palócságért Alapítvány szervezésében került sor január 22-én Balassagyarmaton a régi vármegyeháza dísztermében a „Palóc falvak és városok avagy határmente napjainkban” című rendezvényre. Az alapítvány, amelynek célja, hogy kulturális alapon erősítse meg a térséget és annak központját, egy balassagyarmati központú palóc szövetséget kíván létrehozni, amely a palóc népcsoport egészét egyesítené határon innen és túl a ma is élő gazdasági kapcsolatok megerősítésével. Ezt az elengedhetetlennek tartott összefogást hangsúlyozta a régi vármegyeháza dísztermét megtöltő hallgatóság előtt köszöntő beszédében az alapítvány elnöke, dr. Czimbalmos István is, aki mint mondta, jelképesen hidat szeretnének építeni azok közt a vármegyék közt, amelyekben a palócság él.
Az alapítvány elnökének köszöntő beszédét követően a református, evangélikus és katolikus egyházak képviselői megáldották és felszentelték a palóc zászlót és címert, amelynek megalkotója Pécsi L. Dániel.
A konferencia fővédnöke, Csáky Pál, európai parlamenti képviselő megnyitó beszédében úgy fogalmazott, „ez a mai összejövetel üzenet is lehet nemcsak a Palócföldnek, nemcsak az összmagyarságnak, de talán az elbizonytalanodott és magát újrakeresni akaró Európának is”. Amint azt beszédében az EP-képviselő elmondta, Európában történt valami, ami az elmúlt évtizedek egyik legerősebb impulzusaként nagyon megrázta az európai lelkeket. A joggal keresztény-keresztyén gyökerűnek, zsidó-keresztény hagyományúnak, görög-római szellemkincset felhasználónak és felemelőnek tartott Európa megrekedt. Sokan figyelmeztettek rá már korábban is, hogy baj van az európai lelkekkel, hogy kiüresedett belülről – fogalmazott Csáky –, és sokan mondták, hogy ebből baj lehet, de mindenki csak legyintett rá, mondván, talán nem olyan nagy a baj. A 2015-ös év utolsó napján történtek Csáky szerint azonban Nyugat-Európában is sok embernek felnyitották a szemét.
Nem akkor lesz egy nép megbecsült tagja bármilyen nemzetközösségnek – hangsúlyozta Csáky – ha dalolva és önként feladja magát, ha megtagadja magát, hanem ha büszkén fel tudja mutatni az értékeit, mert van mit felmutatni, és ha ezen az értékhalmazon belül megtalálja az érvényesülés lehetőségeit. „Azt üzenjünk innen Balassagyarmatról mindenkinek, hogy akkor lesz újból értelme büszkének lenni európaiként, akkor lesz újból értelme büszkének lenni magyarként, ha újból fel tudunk tekinteni önmagunkra. Akkor leszünk erősek, ha felemeljük palóc társulásainkat, közösségeinket és régióinkat, és akkor lesz remény a jövőt illetően is. Ez kiemelt súlyt ad a mai összejövetelnek, nem csupán egy konferencia, egy ünnepi sereglés témájává teszi, hanem sokkal többet, jövőbe néző értelmet ad annak” – zárta Csáky.
Balla Mihály országgyűlési képviselő beszédében kiemelte, a jelenlegi válság kapcsán talán ráébredünk arra, hogy nemcsak az európai kultúrát kell megvédeni, hanem az európai kultúrának a soknemzetiségű alapjait is tiszteletben kell tartani és meg kell óvni. A képviselő szerint van arra lehetőség, hogy ha az európai közösségen belül egy közösséget meg akarunk erősíteni a határ két oldalán lévő települések, közösségek, civil szervezetek, egyházak vagy települések együttműködésével. A képviselő abbéli reményének is hangot adott előadása során, hogy a közeljövőben azoknak az Ipoly-hidaknak a megépítése is megvalósul, amelyre a két ország ígéretet tett, s amelyek tovább növelik az együvé tartozást és a közösségi létet.
Skuczi Nándor, a Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke beszédében a palóc származású neves elődök példájával alátámasztva ecsetelte a szétszakított palócság hányattatásait és a megmaradást garantáló palóc magatartásformát, amire a jövőben is nagy szükség van.
A további előadók közül Z. Urbán Aladár, a Palóc Társaság alapítója azokat a híres, nevezetes személyiségeket ismertette, akiket a Palócföld adott a magyarságnak. Karaba Tamás, a Polgárok Balassagyarmatért és Palócságért Alapítvány kuratóriumának tagja Palócország kincseire hívta fel a figyelmet, amelyeket az apró falvak és a palóc városok őriznek Nógrád megyében, s figyelmeztetett arra is, nem szabad megengedni, hogy a felelőtlen gondolkodás következtében ezek megsemmisüljenek. Amint azt előadás végén hangsúlyozta, „el kell gondolatilag jutnunk oda, hogy együtt erő vagyunk, szerteszét gyöngeség”.
Jámbor Attila, a SNAP GROUP igazgatója és Bara Zoltán, a PONS DANUBII EGTC igazgatója a határon átnyúló együttműködés lehetőségeit ismertették, Bara Zoltán a már megvalósult komáromi és Komárom környéki példákat felvonultatva kínált javaslatokat az együttműködési lehetőségekre, Jámbor Attila pedig egyfajta jövőképet tárt a jelenlévők elé az Ipoly mente által kínált pozitívumok kihasználásával. Amint azt előadásában hangsúlyozta, egy összehangolt térségi fejlesztési program segítséget nyújt a különböző ágazatok közötti fejlesztések egységes rendszerbe foglalásában és a támogatási lehetőségek maximális kihasználásában.
A rendezvényen több felvidéki palóc község polgármestere is részt vett, és csatlakozott a kezdeményezéshez. Amint az Csáky Pál záróbeszédében hangsúlyozta, a konferencián elhangzott gondolatmenetet tovább kell vinni, és össze kell gyűjteni azokat a pályázatra érett elképzeléseket, amelyek megvalósítása már konkrét formában hozzájárulhat a konferencia által felvázolt célok megvalósításához.
A rendezvényt a Dejtári Hagyományőrzők népdalelőadása és a Fölszállott a páva népzenei és néptánc tehetségkutató verseny fődíjasainak, a Haraszti ikreknek az előadása tette még színesebbé.
Dunajszky Éva, Felvidék.ma
