JUDr. Szabó Olgát, Path község polgármesterét gyakorló ügyvédként, parlamenti képviselőként is úgy ismertük meg, mint aki a közösségét minden erejével szolgálja.
Kárpótlási ügyükben ő képviseli most a néhai Gútai Közlegelők Társasága tagjainak jelentős részét, illetve azok leszármazottjait a bíróságon. Tapasztalatairól kérdeztük meg őt, mert jó példa lehet másoknak is, hogy ő milyen kiutat talált a jogi útvesztőből.
Harc a gútai közös legelők tulajdonjogáért
Az esetről tudni kell, hogy a gútai közös legelők tulajdonjogának visszaszerzéséért folytatott harc még 1992-ben 
elkezdődött. A közös képviselők a földterületeket a Gútai Helyi Úrbéri Egyesület jogi személy nevében kérték vissza, megközelítőleg 480 hektár nagyságban. Csakhogy a 229/1991 T.t. számú, a földtulajdoni viszonyok rendezéséről szóló törvény a jogi személyekre nem vonatkozik. Ezért ez a kezdeményezés kudarcra volt ítélve. Később, 2004-ben, mint magánszemélyek adták be kárpótlási igényüket a gútaiak. Ekkor azzal az akadállyal találták szemben magukat, hogy az 503/2003 T.t. számú, a földtulajdon visszaadásáról rendelkező törvény értelmében azokat a földterületeket lehet visszaadni, amelyek esetében a földtulajdonosok tulajdonlapot tudnak felmutatni. A gútaiaknak azonban nem volt a közös legelőkről saját nevükre szóló tulajdonlapjuk, mert a telekkönyvben vezetett tulajdonos a Gútai Közlegelők Társasága, mint jogi személy volt. Jogi személyek tulajdonának visszaadására ez a törvény sem vonatkozik.
JUDr. Szabó Olga: „Becsületből elvállaltam a résztvevő személyek képviseletét”
JUDr. Szabó Olga egyike azon kevés ügyvédeknek, akik ezekben a bonyolult ügyekben már sok tapasztalatot gyűjtöttek, ezért nem hátrál meg könnyen:
„Megítélésem szerint a legelőket a 181/1995 T.t. számú, a földtársaságokról szóló törvény szerint kellett volna az újonnan megalapított föld társaság tulajdonába visszaigényelni. Sajnos, ez nem történt meg, így a földek visszaadását nem hagyhatja jóvá sem a földhivatal, sem a bíróság. Amikor ezt közöltem a tulajdonosok képviselőivel, nem hittek nekem. Felkerestek más ügyvédet is, hogy a jogi képviseletre felkérjék. A vesztetésre álló ügyet persze nem vállalta senki. Mivel nagyszigeti „menyecske” vagyok, becsületből elvállaltam a résztvevő személyek képviseletét. Úgy véltem, hogy ha a földeket nem is, de némi anyagi elégtételt kérhetek a bíróságtól az emberi jogok megsértése miatt” – mondta.
Ez a kárpótlási eljárás 2004 óta folyik, így joggal feltételezte a tapasztalt ügyvéd, hogy történhetett felesleges halasztgatás, szokásos aktatologatás. A másik ok, amiért a jogsértésre okkal gyanakodhatott, a Szlovák Köztársaság Legfelső Bíróságának határozata volt, miszerint a bírósági eljárás során a Polgári Perrend módosítása után a résztvevők nem voltak képviselve, mert a közös képviselőknek a törvénymódosítás alapján erre nem volt jogosítványuk. Egyik sem volt ügyvéd. A kerületi bíróság azonban ezt a tényt nem vette figyelembe, csak a közös képviselőknek kézbesítette ki az idézéseket és az ügyben hozott döntést is. Ezzel megvonta a résztvevőktől a lehetőséget, hogy ügyükben eljárjanak, ezért jogorvoslattal sem élhettek.
179 résztvevő 480 ha földjéről van szó
„Szerintem ez az igazságos bírósági eljáráshoz való jog megsértése” – mondja JUDr. Szabó Olga, és ebből 
kiindulva folytatta az útvesztőben a kiút keresését.
Amikor ki akarták kézbesíteni a határozatot, rendre jöttek vissza a levelek a bíróságra. A jogosult személyek közül időközben több elhunyt, de ezt a bíróságnak nem jelentette senki. Ebben az állapotban volt az ügy, amikor elvállalta a résztvevők egy részének képviseletét.
Gúta polgármestere, a Városi Hivatal dolgozói és barátai voltak segítségére az elhunyt személyek megállapításánál és abban is, hogy a jogosult személyeket, ill. azok leszármazottjait elérjék. Többségük JUDr. Szabó Olgát bízta meg azzal, hogy képviselje őket a bíróság előtt, a 179 résztvevő majdnem fele azonban a bíróság felszólítására sem volt hajlandó ügyvédet fogadni.
„Ezért a bíróság úgy döntött, hogy engem nevez ki az összes résztvevő képviselőjének. Ugyanezzel a határozattal kizárta az ügyből azokat a személyeket, akik az ügy első, földhivatali szakaszában haltak meg, így a fellebbviteli eljárásnak nem lehettek résztvevői. Ez ellen a határozat ellen két fellebbezést nyújtottam be a SZK Legfelső Bíróságára. Egyet a saját nevemben, ügyben eljáró ügyvédként, a másikat a kizárt személyek örököseinek képviselőjeként. Meggyőződésem, hogy mindenkinek joga van olyan ügyvédet választani, aki szerinte az ügyét a legjobban képviseli majd. Az ügyvédválasztás bizalmi kérdés, senkire sem lehet ráerőszakolni egy ügyvédet sem. A másik fellebbezésben arra mutattam rá, hogy a földhivatal által kiadott határozatban az elhunyt személyek neve szerepel, mert a földhivatal nem vette magának a fáradtságot, hogy ellenőrizze, a jogosult személyek élnek-e még. Igaz, az elhunytak hozzátartozói, megbízott képviselői sem értesítették a földhivatalt az elhalálozásról. Így történhetett meg, hogy a földhivatal határozata elleni fellebbezésben elhunyt személyek is szerepeltek résztvevőként” – avat be az ügy rejtelmeibe az ügyvédnő.
Az ügy elhúzódása, és a jogosult személyek igazságos bírósági eljáráshoz való jogának megsértése miatt a kerületi bíróság elnökének benyújtott panaszban az áll, hogy az ügynek 33 elhunyt résztvevője van, és többiek sem élhettek a bírósági eljárás során jogaikkal. Megdöbbentő volt a válasz: A bíróság szerint semmilyen jogsértés és semmiféle fölösleges aktatologatás nem történt.
Jelenleg több mint 50 résztvevő panasza van Strasbourgban, 2 résztvevő ügye a legfelső-, a többié a kerületi bíróságon
„Nagyot nyeltem, és kidolgoztam a következő panaszt. Ezúttal a SZK Alkotmánybíróságához fordultam az élő résztvevők nevében” – mondja a következő állomásról JUDr. Szabó Olga.
Az alkotmánybíróság elutasította a panaszt a közös képviselők passzivitására való hivatkozással. Ez az indoklás igencsak gyenge lábakon áll, mert a közös képviselőknek a Polgári Perrend módosítása után nem volt mit keresniük a bíróságon, hiszen nem voltak ügyvédek, így a képviselésre a törvény szerint alkalmatlanok voltak. Mivel ezt a kerületi bíróság figyelmen kívül hagyta, a résztvevők nem élhettek jogaikkal. Az alkotmánybíróság szerint nem történt indokolatlan időhúzás sem, hiszen az ügy a földhivatalban is megközelítőleg 5 évig, és a bíróságokon is 5 évig volt.
„Helytelenítem, hogy két részre bontották az eljárás idejét, mert ugyanarról a a kárpótlási eljárásról van szó mind a bíróságokon, mind a földhivatalban. Megírtam hát a következő panaszt, ezúttal az Emberjogi Bíróságra Strasbourgba, tájékoztatott az elszánt ügyvéd: Döntés még nem született” – tudtuk meg.
Arra készül, hogy az örökösök nevében is panasszal él. Úgy véli, az ő esetükben is történt jogsértés. Tudatosítani kell azonban a tényt, azzal, hogy nem értesítették a bíróságot hozzátartozójuk haláláról, az anyagi elégtétel nyújtásának esélyei is csökkentek. De van reményt a sikerre, annak ellenére, hogy az alkotmánybíróságon a statisztikák szerint csak minden tizedik panasz eredményes, az emberjogi bíróságon pedig ez az arány lényegesen rosszabb.
„Szükségem van az általam képviselt személyek és hozzátartozóik együttműködésére. Nem szívesen beszélek róla, de halandók vagyunk mindannyian. Amennyiben megtörténne az elkerülhetetlen, haladéktalanul szükségem van a megbízóm halotti anyakönyvi kivonatára és az örökösök köréről szóló igazolásra, amit a közjegyző ad ki. Ennek az alapján készítem el a meghatalmazást az örökösök részére, akik dönthetnek arról, kívánnak-e az ügyben továbbra is részt venni, vagy visszaveszik kárpótlási kérelmüket” – figyelmeztet a fontos jogi lépésre.
Több mint 11 esztendeje folyik a harc a gútai legelőkért. Érthető, ha vannak olyanok, akik már belefáradtak a küzdelembe. Ők a kárpótlási kérelmüket visszavehetik. Azzal nem ártanak a többi résztvevőnek. Tétlenségükkel azonban igen. Döntsék el, mit akarnak: vagy fogadjanak ügyvédet, vagy vegyék vissza a kérelmüket. Azzal, hogy nem reagálnak a bírósági felszólításokra, a per további elhúzódását idézik elő. Mivel ez a halogatás nem a bíróság hibájából történik, csökkentik a többiek esélyét a per elhúzódása miatti anyagi elégtételre.
Beszélgetésünk végén JUDr. Szabó Olga még egyszer kihangsúlyozta, köszönettel tartozik Gúta polgármesterének, a Városi Hivatal dolgozóinak, és több barátjának az önzetlen segítségért, és a résztvevőknek a bizalomért, megértésért és együttműködésért.
És tegyük hozzá, mi pedig mindannyian elismeréssel tekintünk JUDr. Szabó Olgára, a kitartással, tudással, tapasztalattal és elszántsággal felfegyverzett ügyvédre, aki közügyekben nem ismer lehetetlent.
JUDr. Szabó Olga, Pat község polgármestere a Magyar Közösség Pártja 21-es sorszámú listáján képviselőjelöltként a 23. helyről indul a 2016-os parlamenti választásokon.
Pog, Felvidék.ma
