Projekt- és tehetségnapot tartott a Pro Scholis, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége, a Rimaszombati Regionális Pedagógiai Központ és a tornaljai Kazinczy Ferenc Magyar Tannyelvű Alapiskola május 27-én.
Ádám Zita, az SZMPSZ alelnöke, a pedagógiai projektnap megálmodója, mentora és a rendezvény főszervezője kilencedik éve ösztönzi az iskolákat, hogy készítsenek projekteket. Úgy gondolja, hogy értékeink felkutatásával lelkünkbe kell égjen az egymásra épülő nemzedékek tudása, tapasztalata, kultúrája, hagyománya, teremtő nyelve, ügyelve arra, hogy ne vesszen el a múlt. „Amit immár kilencedik éve kutat a régióban tanulók csoportja, és megmutatja munkája eredményét másoknak, az a hagyományok életben tartása, az értékeknek az emberi tudat mélyéről való kiszabadítása” – fogalmazott Ádám Zita.
Az „Én iskolám, köszönöm most neked…” – Iskolatörténetek Gömörben és Nógrádban címet viselő országos pedagógiai projekt- és tehetségnapnak immár második alkalommal a tornaljai Kazinczy Ferenc Alapiskola adott otthont.
Nagy Katalin az iskola igazgatója elmondta, hogy felelősségteljes odaadással készültek a napra, és öröm számukra, hogy a Kazinczy Ferenc Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola falai között oszthatták meg egymással a diákok a felbecsülhetetlen értékeket.
A megnyitót megtisztelte jelenlétével Szögedi Anna, Tornalja város polgármestere is, aki egykor itt kezdett tanítani, majd az iskola igazgatója volt. „Mindig nagyon szívesen és nagy szeretettel jövök ide vissza, nemcsak a kollégák, diákok miatt, hanem azért is, mert megmaradt ez az intézmény a magyarság egy központjának. Úgy érzem, hogy itt az egész régió magyarságát neveljük” – nyilatkozta portálunknak.
A Felvidék legnagyobb magyar iskolája a tornaljai, ahová ebben a tanévben 785 tanuló jár, és ahol 63 pedagógus tanít.
Jókai Tibor, Nagy Katalin és Ádám Zita köszöntötte a résztvevőket a megnyitón (Fotó: HE)
Tíz iskola kezdte el projektszerűen feldolgozni iskolája történetét. Már februártól elkezdték felkutatni a relikviákat. Áttanulmányozták az iskolák és egyházközségek krónikáit, melyekben érdekességekre, fontos adatokra bukkantak. Betanulták, majd kis jelenetekben elő is adták az iskolák történelmét, beszámoltak annak fejlődéséről, programjairól. Felkeresték az egykori tanítókat, igazgatókat, akiktől szintén sok adatot gyűjtöttek. Kikutatták a híres embereket is, akik egy-egy oktatási intézményhez köthetők. Faliújságokat készítettek a felkutatott okmányok másolataiból, a régi iskolák fényképeiből. Felelevenítették a tanintézmények névadó ünnepségeit. A tornaljai iskolát Kazinczy Ferencről, a fülekit Mocsáry Lajosról, a rimaszombatit Tompa Mihályról, a feledit Szombathy Viktorról, a pelsőcit Dénes Györgyről nevezték el.
Színpadra léptek a tornaljai, a füleki, a sajógömöri, a rimaszombati, a nagybalogi, a rimaszécsi, a feledi, a pelsőci, a gömöralmágyi és a bátkai iskolák tehetséges tanulói. Mindannyian nagy izgalommal készültek erre a napra, mely a találkozások, a kellemes szellemi kikapcsolódás, az ismerkedés és a játékos tanulás napja is volt.
A tornaljai alapiskola zászlaját is behozták (Fotó: HE)
A tornaljaiaktól láthattunk egy regionális nevelés tanórát, melyben videóbejátszással elevenítették fel az iskola életének számottevő eseményeit. Fényképekkel idézték fel a legendássá vált hétköznapi hősöket, de bemutatkozott tánccal és énekkel a Galiba csoport is.
A fülekiek az Iskolaügyesek című előadásukban korabeli képekkel szemléltették az iskola születését, virágzását, esetenként teljes megszűnését, és újraéledését.
A Tompa Mihály Alapiskola 65 éve magyarul című előadása egy asztaltársasági beszélgetés keretén belül idézte fel a rimaszombati oktatás történetét.
A sajógömöriek a Hamvaiból újra feltámadott címet adták műsoruknak. A diákok korszakokra bontva mutatták be a nagy múltú iskola történetét, gyakran hányatott sorsát. Ebben az iskolában tanított Ferencz Anna, aki testben már nem lehet közöttünk, mert égi küldetését teljesíti. Rá is emlékeztek ezen a projektnapon: „Szelleme, érzékeny lelke velünk van, figyelve mindenre, ami a kisebbségnek anyanyelvében való megmaradása szempontjából szent és érinthetetlen, ami örökkévaló. Ezért szenteltünk emlékének egy néma pillanatot a megnyitóban” – mondta a Felvidék.Ma-nak Ádám Zita.
A nagybalogiak az IskolaLapozás című bemutatójukban egy olyan valós eseményt dolgoztak fel a balogi református iskola életéből, mely a pedagógus küldetést érzékeltette az 1910-es évekből, amikor a tanítónak a presbitérium előtt kellett megvédeni álláspontját, hogy a tanítási óra után színjátszókört és népdalt taníthasson. A bemutató elnyerte a közönség tetszését, vastapssal jutalmazták az előadást. A kisiskolába ma már csak félszáz gyerek jár, de méltán igyekeznek a hagyományaikat megőrizni. A nagy múltú iskolában tanított Tamás Ilonka néni, a Balogvölgy vagy ahogyan többen is ismerik a nemzet tanító nénije, akit innen is köszöntöttek 104. születésnapja alkalmából.
A projektnap megnyitója is Tamás Ilonka néni balogi éveinek a felidézésével kezdődött. A filmkockákon a balogi iskola előtt jelent meg, amikor 2012-ben, 100. születésnapján a községben egykori diákjai köszöntötték.
A vendégek és résztvevők (Fotó: HE)
Ádám Zita elmondta, hogy Tamás Ilonka néni példakép lehet mindannyiunknak. „Olyan egyéniségek kellenek, akik hitelesek a mai gyermekek előtt. Azért hoztuk példaképnek és mutatjuk meg újra és újra Tamás Ilonka tanító nénit, aki kiállásával, határozott egyéniségével etalon régiónkban. Akihez igazodni emberi, pedagógusi vállalás és hitvallás, amit nem éveinek száma, hanem emberi tartása, önbecsülése, a nemzethez, az eszményekhez való kötődése határoz meg“ – nyilatkozta.
Az ebédidőt szintén hasznosan töltötték ki. Fellépett az iskola Pillangó nevű gimnasztikai csoportja, és bemutatkoztak a tehetségtáborok legkiemelkedőbb tanulói is. A konferencia teremben természettudományi bemutató zajlott, míg a informatika teremben Robotika bemutatóval várták az érdeklődőket. A sport szerelmesei pedig pingpongozhattak, az udvaron tollaslabdázást és egyéb játékokat biztosítottak. A galántai Regionális Pedagógiai Központ Tehetségpontjának a helyi értékeket kutató diákjai számára rendezett konferencia győztesei is eljöttek, és bemutatkoztak.
Résztvevők egy csoportja (Fotó: HE)
A projektnap második részében a további iskola előadása következett. A rimaszécsiek a Te voltál életem legszebb zöld padja címet adták műsoruknak, melyben az iskolai Szócső TV adásaiból vetítettek.
A felediek Megmutatom, megőrzöm című előadásának az alapja egy saját rendezésű kisfilm volt, ennek segítségével elevenítették fel az iskola múltját, és mutatták be a jelenét.
A pelsőciektől megtudhattuk, milyen kalandos út vezetett a magyar iskola kialakulásához. Az almágyiak Az iskola Medvesalja kapujából címmel diákhíradó formájában ismertették meg a jelenlévőket az iskola kulturális, gazdasági és sportéletével. A legvégén pedig az iskola igazgatója is a színpadra lépett, hogy a tervekről ugyancsak beszámoljon.
A bátkai alapiskolások vetélkedő formájában mutatták be alma materüket. Az iskola idén ünnepli fennállásának 50. évfordulóját, de kutatták az elődiskolákat is.
Az előadásokon mindenki jól szórakozott. A tehetségnapon részt vevő tanulókat, pedagógusokat megjutalmazták, könyvcsomagokkal térhettek haza.
Jókai Tibor az SZMPSZ elnöke kiemelte, hogy céljuk teljesült, az ifjú tehetségek lehetőséget kaptak a bemutatkozásra. Mindenkinek kellemes szellemi kikapcsolódásban lehetett része, és élvezhették a tudást, amit felhalmoztak a tehetséges gömör-nógrádi diákok.
