A Gombaszögi Nyári Tábor első napján a Kétnyelvű Dél-Szlovákia (KDSZ) aktivistáival és Csóti Györggyel, a Kisebbségi Jogvédő Intézet (KJI) igazgatójával találkozhatott a közönség.
Mint ismert, a „munkaruhás“ aktivisták idén felfedték kilétüket, és újabb akciókkal hívták fel a figyelmet a kétnyelvűség fontosságára. Az elmúlt évek kalandos bevetéseiről, rendőrségi sztorijairól, illetve motivációikról először beszéltek a gombaszögi tábor közönségének. Az előadás keretében Csóti György, a Kisebbségi Jogvédő Intézet (KJI) igazgatója elméleti síkon mutatta be és ismertette a magyar nyelvhasználattal kapcsolatos tapasztalatokat.
Tiltott reklámtevékenység miatt büntetnek a román hatóságok
Csóti Erdéllyel kapcsolatosan az anyanyelvi kérdést emelte ki. „Rendkívül érdekes az anyanyelv használata Erdélyben. Az ide vonatkozó törvényekben és jogszabályokban egészen európai szintű törvények fogantak meg, azonban ezek betartása szigorúan tilos“ – fogalmazott a KJI igazgatója. Amennyiben valaki élni szeretne azzal a lehetőséggel, amelyet a nyelvtörvény megenged Romániában, azt súlyosan büntetik. A marosvásárhelyi vállalkozót, ha kifüggeszti a saját kapujára a magyar nyelvű feliratot, tiltott reklámtevékenységért szigorúan megbüntetik – adott képet az abszurd romániai helyzetről.
Vajdaságban van remény, az autonómia csírái megjelentek
Ha szebb és jobb hírről szeretnék beszámolni, akkor úgy tűnik, hogy Vajdaságban van remény, ahol az autonómia csírái megjelentek a nyelvhasználat és önrendelkezés vonatkozásában is – emelte ki Csóti. Ez persze annak köszönhető – tette hozzá –, hogy a szerbek szeretnének az Európai Unióhoz csatlakozni, és ennek megfelelően a kisebbségi jogok területén is engedményeket tesznek. Elmondása szerint a magyar kormánynak nem szabad elkövetnie azt a hibát, amelyet a Gyurcsány kormány követett el Románia csatlakozásánál. „Nagyon helyes, hogy teljes mellszélességgel támogatjuk Szerbia csatlakozását, de nem kellene ezt feltétel nélkül tenni. A kulturális autonómiát kell feltételként szabni“ – fogalmazott az igazgató.
Csóti a jelenlévőknek bemutatta a Kisebbségi Jogvédő Intézet tevékenységét, ismertette céljaikat. Felhívta a figyelmet nyári egyetemükre is, melyre még két napig lehet jelentkezni.
A program további részében a nyelvhasználat gyakorlati megközelítéséről meséltek a KDSZ tagjai, Orosz Őrs, Bóna Zoltán és Czímer Gábor. A jelenlévők egészen az alapoktól ismerkedhettek meg a tevékenységükkel, indíttatásaikkal és céljaikkal. „A KDSZ-es történet is egy gyakorlati tapasztalatnak volt a szüleménye. 2010-ben a Fico-kormány meghozta a híres államnyelvtörvény-módosítást. Ebből kifolyólag szeptember elsején volt egy 8-10 ezer főre tehető tüntetés a dunaszerdahelyi stadionban. Ez a téma a nyelvtörvény-módosítás által, akaratunkon kívül került terítékre“ – ismertette Orosz Őrs a kezdeteket.
Panasz nélkül minden rendben
Nem csak a felvidéki magyarokra jellemző, hogy nem élnek a törvény adta lehetőségekkel. A fiatalok száz nap alatt 530 magyarlakta települést jártak végig. A kis „honismereti kirándulás“ alkalmával 16 500 objektumról készítettek képeket, melyeket bevezettek az adatbázisukba. Az aktivisták rámutattak, hogy a dokumentumokból fehéren-feketén látni a magyar feliratok hiányát. „Nem volt komoly elméleti alap. Egy komoly elégedetlenség volt. Egy problémának a felismerése. Mi próbáltuk az újszerű kommunikációs eszközöket és a munka végét megragadni“ – mesélte Orosz Őrs.
Másik két kollégája történetmeséléssel folytatta. Czímer Gábor felhívta a figyelmet arra, hogy tudatosítanunk kell, hol találkozunk úgynevezett „nyelvhasználati színtérrel“. Találkozzunk bár útjelző táblával, vagy bankautomatával, nyelvi szempontból nincs különbség – hangsúlyozta. Véleménye szerint minimális befektetett energiával közelebb kerülhetünk a kétnyelvűség eléréséhez.
Bóna Zoltán volt az az aktivista, aki a legtöbb időt töltötte a rendőrségen. Több rövid történetet mesélt el ezzel kapcsolatosan.
