Hosszú élete során kétszer vesztette el magyar állampolgárságát, hol erőszakos, hol ravasz módszerekkel próbálták őt és őshonos magyar sorstársait rákényszeríteni az asszimilációra. Szerencsére ez nem történt meg, de az is tény, hogy több mint százezerrel csökkent a Felvidéken a magukat magyarnak vallók aránya.
Dr. Tamás Aladárné 1912. május 16-án született Gömörben, az Osztrák-Magyar Monarchia területén. A legidősebb felvidéki magyar tanítónőként tartottuk számon. Annak szentelte életét és munkásságát, hogy ne tűnjön el a magyar szó arról a vidékről, ahol ezer esztendőn át az édesanyák erre tanították gyermekeiket.
MKP: Életműve azt üzeni számunkra, hogy meg kell maradnunk magyarnak ott, ahol születtünk
„Megrendülve vettük tudomásul Tamás Aladárné Szűcs Ilona halálának hírét. Nemrég még arról szerezhettünk tudomást, hogy az Európai Parlament befogadta az ő és jogfosztott társai ügyében benyújtott petíciót. A 104 éves Ilonka néni örömmel fogadta a hírt, de megjegyezte, nem érti, miért kellett ennyi időt várni a befogadásra, hiszen egyértelmű jogsértésekre került sor. Mindemellett felcsillant a remény: ezúttal érdemi vizsgálat indul.
Tamás Ilonka már nem érheti meg a vizsgálat eredményét. Rendíthetetlen példájával kiállt a felvidéki magyarság jogaiért. Hisszük, hogy Ilonka néni kitartó küzdelmének meglesz a várt gyümölcse.
MKP: Hiányozni fog nekünk. Emlékét tisztelettel megőrizzük.
Számára teljesen természetes volt, hogy a szlovák állampolgársági törvény megszületését követően – csaknem száz esztendős korában – az anyaországi törvény adta lehetőséggel élve felvette a magyar állampolgárságot. Jól tudta, mit vállal, sőt éppen ezért szánta el magát erre a lépésre. A sorozatos jogsértések ellenére sorstársaival együtt folytatta a harcot. Az első beadvánnyal a strasbourgi bíróság nem foglalkozott érdemben, de a másodikat, amelyet Dolník Erzsébet, Kassai Gyula, Fehér István, Gubík László mellett Ilonka néni is aláírt, és Rimaszombatban adott postára, augusztus közepén befogadta.
Ilonka néni a szlovákiai magyarok nemzeti szimbólumává vált. Mindnyájan azt kívánjuk, hogy küzdelme végül eredményre jusson. Elkötelezettsége, hazaszeretete másoknak is erőt sugároz. Életműve azt üzeni számunkra, hogy meg kell maradnunk magyarnak ott, ahol születtünk, és őseink is tették, amit kell.
A Magyar Becsületrendet elsőként kapta meg 2012-ben, ugyanebben az évben pedig a Pro Probitate – Helytállásért Díjat. Ez azt bizonyítja, hogy a nemzet iránti elkötelezettség méltó célt és értelmet adhat életünknek” – írta nekrológjában a Magyar Közösség Pártja.
Semjén Zsolt: Tamás Ilonka életműve, áldozatvállalása nemzeti hitvallás
Tamás Ilonka tanári szolgálata a szlovákiai magyarság nevelésében, és a magyar állampolgárságáért vállalt bátor kiállása példát állított mindenki elé – közölte Semjén Zsolt, a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes az MTI-vel.
Tamás Ilonka halálhírére reagálva azt írta, hogy a felvidéki magyar nő életműve, áldozatvállalása: nemzeti hitvallás. „Ilonka néni életműve a magyarság iránti hűség és a nemzet határok feletti egysége melletti tanúságtétel” – hangsúlyozta. Hozzátette, hogy szülőföldje állampolgárságát ugyan elvehették tőle „földi hatalmak”, de „mennyei állampolgárságától” soha senki nem foszthatja meg.
A Külhoni Magyarságért Díj átadóján 2014-ben
Gubík László: Tamás Ilonka egy közösség és két évszázad példaképe volt
A 104 évesen elhunyt Tamás Ilonka egy közösség és két évszázad példaképe volt – mondta Gubík László, a Via Nova ICs elnöke hétfőn az M1 aktuális csatornán. „Tamás Ilonka a 20. században pedagógiai munkásságával alkotott maradandót, hiszen a szlovákiai Gömörben generációk sorát oktatta a „hazaszeretetre, a magyar nyelv és közösség tiszteletére” – mondta Gubík. Hozzátette: Korunkban pedig a felvidéki magyar közösség jogkiterjesztő küzdelmeinek egyik emblematikus alakjává vált. „Tulajdonképpen korunk hőséről is beszélhetünk” – véli.
Kassán az Alkotmánybíróságon (Fotó: tasr)
