A minőségi anyanyelvű oktatás egy nemzet megmaradásának záloga. Hatványozottan igaz ez abban az esetben, ha egy nemzet, nemzetrész kisebbségbe szorul saját szülőföldjén. A minőségi oktatáshoz fontosak a jó pedagógusok, de ugyanilyen fontosak a megfelelő jogszabályok és rendelkezések.
A felvidéki magyar iskolákat, mind az alap-, mind a középiskolákat megalakulásuk óta veszély fenyegeti. Folyamatosan korlátozó intézkedéseket vezetnek be a hatóságok, vagy olyan törvényeket alkot a kormány és a törvényhozás, amely veszélyezteti az oktatás létét és/vagy minőségét. A pedagógusok és iskolavezetők hozzáállásán sok múlik, de ha a jogszabályokat és a kerettantervet be akarják tartani, bizony az az oktatás rovására megy.
Ez történt a tavalyi évben is, amikor is életbe lépett az új kerettanterv, melyet az idei iskolaévtől ismét módosítottak, de csupán félmegoldás született, ahogy erre Kiss Beáta, a Magyar Közösség Pártjának oktatási alelnöke is felhívja a figyelmet.
Az alelnök szerint: „A felvidéki pedagógusok és szülők társadalma nagy várakozással tekintett arra a tárgyalássorozatra, mely az Állami Pedagógiai Intézet, az Oktatási Minisztérium és a szakmai illetve civil szervezetek, szakemberek között zajlott a nyáron. Hiszen talán nem is volt olyan magyar alapiskola országunkban, mely ne kapcsolódott volna be a 9 ≠ 5 mozgalomba, melynek teret adtunk a tavalyi komáromi nagygyűlésen is. Nevezetesen arról van szó, hogy a módosított alapiskolai kerettanterv szerint mindössze 5 anyanyelvi órán sajátíthatták el a betűvetés és olvasás tudományát kis elsőseink, miközben hasonló korú szlovák társaik mindezt 9 órában teszik.”
A gyermekek későbbi tanulmányainak alapjait főleg az első és második évfolyamban sajátítják el. Ekkor alapozzák meg az írás és olvasás készséget, amely a későbbi értő olvasás alapja, valamint többek között az idegen nyelvek tanulását is erre alapozzák.
Kiss Beáta ezzel kapcsolatban felhívja a figyelmet arra, hogy „megszületett a tárgyalás eredménye, mely szerint „örüljünk”, kaptunk 8 órát az 1. osztályban, mindeközben a magyar iskolákban a magyar nyelv oktatásának óraszáma az alsó tagozaton összességében továbbra is messze elmarad a szlovák iskolákban a szlovák gyermekek számára oktatott szlovák órák számáról. Ráadásul a kompromisszum ára, hogy az első évfolyamban kimarad a kötelező órák számából a zenei nevelés.”
A minisztérium állásfoglalása szerint az iskolák választhatnak a most elfogadott és a tavaly életbe lépett kerettanterv óraszámai között. Az előző óraszámokat meghatározó rendelet ugyanis továbbra is érvényben marad. A szaktárca szerint a többi nemzeti kisebbség nyelvén oktató alapiskolának a 2015 szeptemberétől érvénybe lépő kerettanterv jobban megfelel. Kiss Beáta szerint ugyanakkor „tudatosítani kell: a 8 továbbra sem egyenlő 9-cel.
Az alapiskolák első évfolyamában elsajátított készségek, bennük a legfontosabb: az anyanyelvi készségek meghatározzák a gyermek egész jövőjét. Ide tartozik a zenei nevelés is: a ritmikai fejlesztés, a hangképzés, a mondókák, dalocskák ismerete, a hallás fejlesztése fontos alapot ad a gyermek mentális és lelki fejlődéséhez. Ettől fosztja meg őket a legújabb kerettanterv, mely ráadásul nem is kötelező.”
Az alelnök úgy véli: a nemzetállami vélt vagy valós érdekek áldozata továbbra is a gyermek. „Hiszen ennek a kompromisszumnak a motivációja elsősorban az volt, hogy lehetőleg továbbra is nagy óraszámban oktassák iskoláink alsó tagozatán az államnyelvet, a magyar órák száma annyi, amennyi ehhez „belefér”, feláldozva a zenei nevelést és a szabadon felhasználható órák számát. Miközben tudjuk, az egészséges fejlődés alapköve az anyanyelvű írás-olvasás, tanulási kompetenciák elsajátítása.”
A most elfogadott kerettanterv továbbra sem nyújt szabadságot és szakosodási lehetőséget a magyar iskoláknak. Iskoláink számára továbbra sincs lehetőség önálló arculat kialakítására, az első évfolyamban felhasználható egy szabad órát minden bizonnyal az elveszett zenei nevelés pótlására használják majd fel.
A Magyar Közösség Pártja szerint a jelenlegi kormánykoalíció továbbra is „elnemzetlenítő politikát folytat, melyhez aktívan asszisztál a magyarokat is megszólító vegyes párt. Az új kerettanterv pedig, noha valamennyire előrelépést jelent, mégsem ad választ a magyar iskolák, szülők, pedagógusok, gyermekek jogos elvárásaira” – véli Kiss Beáta, az MKP oktatási szakembere.
