Az öreghegytől a Schneebergig címmel jelent meg az Ünnepi könyvhétre Deák Ernő történész, a Bécsi Napló főszerkesztőjének önéletrajzi könyve. A kötetről az aradi és a pozsonyi vértanúk emlékére szervezett október 6-ai koszorúzás után beszélgettek a Pozsonyi Magyar Intézetben. Az író-olvasó találkozó szervezője a Szövetség a Közös Célokért volt, Deák Ernővel Böröndi Lajos költő, író, szerkesztő beszélgetett.
A vendégeket Pogány Erzsébet, a Szövetség a Közös Célokért igazgatója köszöntötte. Böröndi Lajos bevezetőjében elmondta, 1955-ben kivonultak az oroszok Ausztriából. Egy év semlegesség után az 1956-os magyar forradalmat követően tömegesen fogadták be a magyar menekülteket az osztrákok, ekkor disszidált Deák Ernő is. A könyv egy másik forradalommal zárul, 1989-cel. Böröndi Lajos azt is elárulta, hogy a könyv nagyon őszinte. Ennek köszönhetően az olvasó beleéli magát Deák Ernő világába.
Pogány Erzsébet köszöntötte Deák Ernő történészt és Böröndi Lajos költőt (Fotó: Hideghéthy Andrea/Felvidék.ma)
Deák Ernő a könyvből vett idézettel kezdte: „Fordulópontoknak is nevezhetném azokat a helyzeteket, amikor megváltozik körülöttünk a világ, illetve mi kerülünk új körülmények közé. Az én esetemben – nem lévén a legfiatalabb – életem útját tekintve ennek különböző fordulatairól, változásairól számolhatnék be, amik jelzik egy-egy szakasz kezdetét. Mivel kiváltam az eredeti környezetemből, azzal kezdhetném, mikor tettem meg az első lépéseket önállóan kifelé a szülői házból, míg aztán a faluból, sőt az országból is kigyalogolva vettem utam a világba.”
Deák Ernő azt mondta: hálás Ausztriának, mert befogadta. Ausztria nemzetközi segélyszervezeteken keresztül lehetővé tette a magyar fiatalok továbbtanulását. Magyar iskolákat hoztak létre, és egyetemre mehettek a forradalom utáni megtorlások elől menekülők. „Úgy fogtam fel, hogy én ezt a pesti srácoknak köszönhetem. Nemcsak én, hanem az a sok ezer magyar fiatal, aki Ausztriába kijutott” – fogalmazott a történész. Az, hogy felkarolták a menekült fiatalokat, a nyugat lelkiismeret-furdalásának következménye, hiszen az országon nem segítettek a nyugati államok, segítettek legalább a politikai menekülteken. Deák Ernő azt vallja: ennek köszönhetően életében ötvöződik a nemzet szeretet és a környezethez való alkalmazkodás.
Deák Ernő Innsbruckban érettségizett, de Tollas Tibor, a Nemzetőr főszerkesztője biztatta, hogy menjen Bécsbe, az egyetemre tanulni. Az Osztrák Akadémiai Intézetben helyezkedett el az egyetem elvégzése után. „A főnökömnek volt egy terve, szerette volna az Osztrák-Magyar Monarchiát, mint gazdasági területet feldolgozni, ehhez olyan munkatársakra volt szüksége, akik tudták a nyelveket. Én egzotikum voltam, mert magyar nem nagyon volt rajtam kívül. Mikor befejeztem az egyetemet, három hónapjára rá kaptam tőle egy levelet, hogy érdekelne-e ez a program.” Így kezdett el dolgozni az akadémián a magyar nemzetiségű történész.
Sokan voltak kíváncsiak Deák Ernő előadására (Fotó: Hideghéthy Andrea/Felvidék.ma)
„1956 után jó volt magyarnak lenni, mi voltunk a hősök” – eleinte nyüzsögtek a magyarok, majd mikor elhalványult a forradalom emléke, sokan kétségbe vonták, meg kell-e maradniuk magyarnak. Ezért alakult az első szervezet, majd másfél év múlva Deák Ernő is bekerült a vezetőségbe és megalakult az Európa Klub. Mindenkit befogadtak, aki érdeklődött a tagság iránt. Később létrehozták az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetségét is. A nyugati szomszédainknál élő magyarok életében szintén az a nagy kérdés, hogyan lehetne bevonni a fiatalokat a társadalmi életbe. Fontos ez ahhoz is, hogy megmaradhassanak magyarnak a kint élők.
A hivatalos Magyarország mindent tudott az emigráns magyarokról – vetette fel Böröndi Lajos. Deák Ernő erre elmondta, érezte ő is, hogy megindult a bomlasztási munka. Később a Bécsi Naplóról folyó beszélgetés során is előfordult, hogy a lehallgató ügynök megszólalt a telefon másik végén. Az is megesett, hogy a megbeszélt találkozó a titkosszolgálat közbelépése miatt hiúsult meg.
A Bécsi Napló 1980-ban jelent meg először, feladata a magyar nyelv és kultúra szolgálata. A Bécsi Napló egyik erénye, életben tartani 1956 szellemiségét. A 80-as években a határon elkobozták a lapokat. Ennek ellenére sikerült Magyarországra és a szomszédos országokba is kijuttatni. A rendszerváltás óta szabadon hozzá lehet jutni. Jelenleg 3500 példányban nyomtatják.
Duray Miklós köszönetet mondott Deák Ernőnek (Hideghéthy Andrea/Felvidék.ma)
A beszélgetés végén Bárdos Gyula, a Csemadok elnöke gratulált a történésznek, ugyanis augusztus 20-a alkalmából Deák Ernő átvehette a Külhoni Magyarságért Díjat a Nyugat Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége nevében. Duray Miklós, a találkozót szervező Szövetség a Közös Célokért elnöke zárta a beszélgetést azzal a gondolattal, hogy Deák Ernő életútja példaként szolgál arra, amikor az új környezethez igazodva is megtartja identitását, így lesz élete kerek és tartalmas, mint Deák Ernőé.
